G7 Ekonomi
Azok halmozzák legjobban az aranyat, akik hátat fordítanak a dollárnak
Bár messze az Egyesült Államok aranytartalékja a legnagyobb, Oroszország, Kína és Törökország voltak a legnagyobb állami vásárlók az utóbbi évtizedekben, hozzájárulva a nemesfém drágulásához.
Már nincs orosz energiafüggés, csak orosz barátság
A vezetékek, a források és a technológiai lehetőségek adottak lennének arra, hogy a magyar vállalatok se vásároljanak orosz kőolajat és földgázt. Ami hiányzik, az a szándék.
Nem oldhatók meg pár év alatt az energiagondok, de a magyar függőséget lehetne csökkenteni
Évtizedek kellenek még a fosszilis energiahordozók elhagyásához, de idehaza is sok lehetőség van arra, hogy közelebb kerüljünk a fenntartható energiaellátáshoz.
Van fontosabb kérdés annál, hogy lesz-e bőségesen olcsó energiánk
A jövő gazdaságában nem a minél több, hanem a minél okosabban felhasznált, így minél nagyobb értéket teremtő energia lesz a siker kulcsa. Ebben pedig a fogyasztói tudatosságnak is szerepe lesz.
A négy évvel ezelőtti filmet ismétli a gazdaságpolitika, kemény megszorítás lesz a vége
Tűzszünetet kötött a kormány és a jegybank, folytatódhat a laza költségvetési és a szigorú monetáris politika, ami sem az infláció letörését, sem a növekedést, sem a deficit kézben tartását nem...
Még hosszú évekig tarthatnak az eljárások az új Paks II.-ítélet után
Bár a döntés nem érinti azonnali és közvetlen módon a folyamatban lévő kivitelezést, az újrainduló eljárások további költségeket és bizonytalanságot okozhatnak.
Létezhet-e közösségi iskolarendszer Magyarországon?
Az életközeli, gyakorlatias, projektalapú és vegyes korosztályú tanulócsoportokkal dolgozó közösségi iskola idehaza is megvalósítható lenne, ennek anyagi követelményei sem beláthatatlanok.
Jön az energetikai Armageddon? Dehogy! Máshol van a probléma
Rendelkezésünkre állnak az eszközök, amelyekkel eljuthatunk az olcsó, környezetbarát energia korába, de nincs rá garancia, hogy megfelelően fogjuk ezeket használni.
Az űrből is látszik a katasztrófa, nem bánhatunk tovább úgy a vízzel, mint eddig
Az éghajlatváltozás hatásainak több mint 80 százaléka a vizeken keresztül jelenik meg, hol túl kevés van belőle, hol túl sok. Mit kellene tenni idehaza és az EU-ban?
Tényleg belefulladunk a bőséges, tiszta energiába?
Nem lesz móka és kacagás kiváltani az egyre nagyobb ráfordítással hozzáférhető fosszilis energiahordozókat – írja vitasorozatunkban Gelencsér András akadémikus.
