A Legfőbb Ügyészségen dolgozhatnak majd az európai ügyészek, de Fejes Péter nem utasíthatja őket

Már jövő év elején felállhat az Európai Ügyészség Magyarországi Hivatala, amely a Legfőbb Ügyészség főosztályaként fog működni. Itt dolgozik majd a pályázat után kiválasztott tíz delegált európai ügyész, derült ki abból a törvénycsomagból, amit kedd éjjel nyújtott be az Országgyűlésnek az Igazságügyi Minisztérium.
A javaslat alapján az Európai Ügyészség luxemburgi központjában dolgozó magyar európai ügyész munkáját itthonról tíz delegált európai ügyész támogatja. Az európai ügyész magyar ügyészségi jogviszonya megszűnik a kinevezése után, a delegált európai ügyészek azonban a megbízatásuk alatt is megtartják a nemzeti ügyészi feladataikat, és fennmarad az ügyészi szolgálati jogviszonyuk. Ha pedig egy bíróból lesz delegált európai ügyész, akkor ő is ügyészi kinevezést kap. Fontos része a javaslatnak, hogy
az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, uniós forrásokat érintő ügyekben a legfőbb ügyész és a felettes ügyész nem adhat nekik utasítást.
Ez a garanciája az Európai Ügyészség független működésének. A kormány javaslata előírja, hogy a Legfőbb Ügyészség feladata, hogy biztosítsa a hivatal működését, így például az ügyészség állományába tartozó hivatalvezetőt és ügyészségi alkalmazottakat (tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak), valamint az egyéb költségeket, amiket az Európai Unió nem fedez. A delegált európai ügyész bérét az Európai Ügyészség fizeti.
Az európai ügyészt és tíz delegált európai ügyészt a legfőbb ügyész által kiírt pályázaton fogja kiválasztani egy 5 tagú bizottság, amely két tagját a legfőbb ügyész javasolja az ügyészség szervezetéből, egy-egy tagját az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságokról, az ötödik tagot pedig az igazságügyi miniszter a minisztérium állományából.
A javaslat alapján európai ügyésznek és delegált ügyésznek olyan angolul beszélő bírók és ügyészek jelölhetők, akiknek kellő tapasztalata van a büntetőügyek, a gazdasági ügyek és a korrupciós ügyek nyomozásában. Nem lehet európai ügyész, aki jelölést megelőző négy évben köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, miniszter, európai parlamenti képviselő, önkormányzati politikus volt, esetleg egy pártban tisztséget viselt, vagy olyan szervnél töltött be vezető pozíciót, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő források kezeléséért, felhasználásáért vagy ellenőrzéséért felelt.
A törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
A Tisza Párt egyik fontos választási ígérete volt, hogy Magyarország csatlakozik a 2021-ben létrehozott Európai Ügyészséghez. Magyar Péter május végén személyesen adta át a csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ekkor állapodtak meg arról is, hogyan tudnak 16,4 milliárd euró befagyasztott forrást felszabadítani, de a feltételeknek hivatalosan nem része a csatlakozás az uniós vádhatósághoz. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a döntést.
Az Orbán-kormány az elmúlt öt évben nem akart csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Részben a szuverenitásra és az alkotmányos berendezkedésre, részben pedig az eddigi kimaradókra mutogattak, miközben lassan szinte már csak az igazságügy alól általános kivételt élvező Dánia nem része a szervezetnek. Magyarország a 27 tagállamból a 25. csatlakozó, de a másik kimaradó, Írország is jelezte, hogy várhatóan jövőre ők is elfogadják a belépéshez szükséges jogszabályokat.
Az Európai Ügyészség kizárólag az uniós forrásokat érintő ügyeket vizsgálhatja, és mint arra Laura Codruța Kövesi európai főügyész a Telexnek adott szeptemberi interjújában külön is felhívta a figyelmet, az ügyészség hatásköre Magyarországon is 2021-től érvényes, azaz az elmúlt öt év ügyeit is feltárhatják. Azt mondta: az első nyomozást várhatóan már 2027-ben el tudják indítani. Minden olyan csalási ügyet megvizsgálnak, ahol az európai uniós forrásokat érintő kár meghaladja a 10 ezer eurót (most kb. 3,6 millió forint), illetve azokat az áfacsalási ügyeket, ahol a kár több, mint 10 millió euró (kb. 3,6 milliárd forint).
A teljes interjút itt lehet megnézni: