Újra megtörtént: egyik napról a másikra eltűnt több Fidesz-közeli lap olvasóinak közel fele

Múlt hét második fele óta elég magas fordulatszámon pörög a magyar közélet: a Seszták-ügyben előkerült, irdatlan mennyiségű készpénz igazi bombahír volt, de emellett Varga Judit parlamenti meghallgatása, a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességének eltörlése, és az isztambuli egyezmény ratifikálása is borzolta a kedélyeket. Ennek megfelelően a nagy híroldalak olvasottsága is emelkedésnek indult. Kivéve az Origót, a Blikket, és a Magyar Nemzetet, ami november 12-én, csütörtökön egyszerre mutatott be drasztikus zuhanást, majd a hétvége után sem emelkedett az olvasottságuk:

Hasonló jelenséget figyelhettünk meg a Mediaworks által kiadott megyei lapoknál is (a grafikonon a fekete vonalat érdemes nézni, az a 19 lap online kiadásainak összesített napi olvasószámát mutatja)

Az ábrák a magyar online nézettségmérésben iparági standardnek számító Gemius adatait mutatják, méghozzá a napi valós felhasználók (real user) számát. Ha összehasonlítjuk a november 1-11, és a november 12-17 közötti időszakok átlagát, azt látjuk, hogy:
- A Blikk napi 401 átlag ezerről 231 ezerre csökkent (43 százalék visszaesés)
- Az Origo 305 ezerről 197 ezerre (37%)
- A Magyar Nemzet 122 ezerről 49 ezerre (60%)
- A megyei lapok összesített olvasószáma 402 ezerről 226 ezerre (45%).
Eközben a nagy hírportálok (Telex, Index, 24, Hvg, 444) olvasottsága ugyanezen az időtávon 5-25 százalékos növekedést mutatott be.
Mi lehet az összeomlás oka?
Egy híroldal látogatottsága jellemzően négy nagy forrásból jön: direkt forgalom (amikor az olvasó beírja a böngészőbe az adott oldal címét, vagy elindítja az alkalmazását), közösségi média (Magyarországon ez jellemzően a Facebook), kereső (ez szinte kizárólag a Google), és külső linkek (például híraggregátor oldalak).
A direkt forgalom ilyen mértékű bezuhanására semmilyen indok nem látszik egy hétköznapon, virális hírekben ennyire gazdag időszakban. A facebookos forgalom kiesését is kizárhatjuk. Ha ilyesmi történik, a látogatottság csökkenésével párhuzamosan törvényszerűen megemelkedik az egy látogatásra jutó átlagos idő (a Facebookról érkező olvasók ugyanis jellemzően sokkal kevesebbet maradnak az oldalon, és lehúzzák ezt az átlagot) – most azonban nem látszik ilyen az érintett oldalaknál. Marad a Google, és a külső linkek – aminek jelentős része szintén Google, az androidos telefonok beépített Google Discover felülete révén.
A Google november 10-én indított el egy nagyobb frissítést a keresője mögötti algoritmuson és adatbázison. Ilyen, úgynevezett core update évente 3-4 van, és nagyjából egy hétbe telik, mire az eredményei minden szolgáltatásban, régióban és nyelven meglátszanak. Ez időben egybeesik a Fidesz-közeli lapok olvasottságának bezuhanásával. Egy core update többek között frissíti a Google által ismert oldalak megbízhatóságát, minőségét és relevanciáját mutató pontszámokat. Ezek azok a pontszámok, ami alapján a rendszer eldönti, hogy a keresések találati listáin, vagy a Discoverben ajánlatai között milyen helyet kapjon egy-egy tartalom. Az ilyesmit rendszeresen megsínyli a frissítéskor lepontozott, megbízhatatlannak ítélt hírforrások forgalma.
Biztosat persze csak akkor állíthatnánk, ha rálátnánk az érintett lapok részletes forgalmi statisztikáira, de az időbeli egybeesés miatt, illetve kizárásos alapon elég valószínűnek látszik, hogy a Google szolgáltatásaiból érkező látogatók tűntek el az oldalakról.
Déjà vu
Nem először történik ilyesmi a Fidesz-közeli médiában. Idén májusban a mostanihoz hasonló, hirtelen és drasztikus zuhanást mutatott be az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner látogatottsága, illetve valamennyire akkor is érezhető volt ez a megyei lapoknál. Ez akkor is egybeesett időben egy Google core update frissítéssel, bár iparági pletykák szerint ekkoriban futott ki több Fidesz-közeli lap forgalomterelési szerződése hazai híraggregátorokkal (Hírkereső, Kapu, Hírstart, Startlap) is.
Akkor ezt a fideszes propaganda zászlóshajói úgy értelmezték, hogy politikai alapú brutális támadás érte a jobboldali sajtót, és globalista cenzúra áldozataivá váltak (hogy ezt miért a Fidesz bukása után művelte a háttérhatalom, és nem a választási kampányban, amikor talán értelme is lett volna, nem derült ki). A keresőoptimalizáló szakmai konszenzus mindenesetre az volt, hogy a Google a frissítéssel kitakarította (vagy legalábbis megpróbálta) a Discoverből a clickbaitet, az MI-generált, vagy hozzáadott érték nélküli, egymástól copy-paste átvett tartalmakat.
A májusi zuhanásban érintett oldalak közül a Mandiner azóta megszűnt, az Origo és a Magyar Nemzet napi olvasottsága pedig novemberre visszakúszott a tavaszi beesés előtti szint 70-75 százalékára. Itt érte őket az újabb összeomlás.