Egyik napról a másikra eltűnt az Origo, a Mandiner és a Magyar Nemzet olvasóinak fele

Fura anomáliára lehetett figyelmes a pünkösdi hosszú hétvége után az, aki a Gemius online látogatottsági statisztikáival kel és fekszik. Ezek az adatok számítanak már jó ideje az iparági sztenderdnek a magyar online médiában és a hirdetési piacon, gyakorlatilag minden fontosabb magyar nyelvű weboldal, amely a piacról akar megélni, méreti itt a forgalmát. Az online forgalom természetes ciklikussága alapján azt várhattuk, hogy a szép nyári idővel érkező ünnepi hosszú hétvégén vissza fognak esni valamennyit a látogatottságok, majd az első munkanapon, kedden, visszaállnak a hétvége előtti szintre. Ez így is történt – kivéve három híroldalnál, amelyek a Fideszhez köthető médiabirodalom fontos oszlopai: az Origo, a Mandiner és a Magyar Nemzet.

Ahogy a grafikonon is látható, a látogatottság hétvégi csökkenése az ilyenkor szokásos 10-20 százaléknál sokkal drámaibb volt, ráadásul már pénteken elkezdődött, ami teljesen szokatlan. De ennél is meglepőbb, hogy kedden az érintett lapok olvasottsága nem, vagy csak alig-alig emelkedett. Eközben az összes többi nagyobb hazai híroldalnál a megszokott mintázat szerint visszaállt a hétköznapi olvasottság, beleértve más Fidesz-közeli lapokat, sőt a Mediaworks jó néhány egyéb kiadványát is.

Ha május első három hetének (május 1–21.) átlagos napi olvasottságát hasonlítjuk a pünkösdi hétvége utáni napok (május 26–28, kedd–csütörtök) átlagához, a magyar online média nagyon nagy részében elhanyagolható különbségeket látunk csak. Eközben:

• az Origónál a napi 438 ezer olvasó 237 ezerre csökkent;
• a Magyar Nemzetnél a 157 ezer 75 ezerre;
• a Mandinernél a 161 ezer 62 ezerre.

Vagyis a három lap gyakorlatilag egyik napról a másikra elvesztette az olvasóinak nagyságrendileg a felét.

Hasonló jelenség látszik a megyei lapok olvasottságán is, bár nem ennyire drasztikus. A húsz lap összesen 398 ezer olvasóval futott május első három hetében, a pünkösdi hétvégén ez nagyjából a felére esett vissza, majd utána csak 272 ezres átlagig sikerült visszajönnie. Ez 31 százalékos zuhanást jelent, viszont itt látszik a hétvége utáni napokon egy stabil emelkedés.

A Fidesz-közeli médiában egyébként nem példa nélküliek a nagy zuhanások, de ezek eddig jellemzően úgy néztek ki, hogy ha egy-egy lapnak elengedték a kezét, az lassabban, hosszabb távon vesztette el az olvasóit. Jó példa erre a Ripost, a Metropol vagy a Magyar Hírlap online kiadása, amelyek másfél éve még napi 200-250 ezer olvasóval futottak, azóta viszont beleálltak a földbe, az olvasóik 80–95 százalékát elveszítve:

Arról, hogy mi állhat az olvasók hirtelen eltűnésének hátterében, találgatni sem igazán tudunk, az mindenesetre érdekes, hogy a facebookos politikai hirdetések tavaly októberi leállításakor nem látszott hasonló törés az olvasottsági adatokban – pedig előtte csak a Mediaworks több mint 2,5 milliárd forintot költött facebookos forgalomterelésre.

Az mindenesetre látszik, hogy a kiadónál a súlyos pénzügyi veszteségek ellenére nem adják fel, és a közmondásos megváltozott tartalomfogyasztási szokások közepette is igyekeznek megújulni. Az Origo címlapján például csütörtökön délelőtt ezek voltak a kiemelt hírek:

De bármi is okozta az olvasótáborok hirtelen lefeleződését, az elkerülte a fideszes médiabirodalom néhány fontos lapját, így a Blikket, az Indexet vagy a BorsOnline-t. Mindez jól illusztrálja, hogy a Fidesznek mennyire nagy szüksége lesz a következő években a korábban százmilliárdos állami reklámpénzekkel támogatott médiabirodalmából azokra a lapokra, amelyek képesek a piacról is megélni, és értelmezhető mennyiségű olvasót megszólítani.