Mentőövet ígértek nekik, de van, akitől már az autóját is elvették – milliókat követel vissza az Operaház a művészeitől

„Nincs semmilyen apró betűs mellékhatása” – írta 2021 elején Főző Virág, a Magyar Állami Operaház azóta felmentett főigazgató-helyettese azoknak a művészeknek, akiket a Covid-járvány miatt munka nélkül maradt előadók megsegítésére indított Mentőöv Program második körébe hívott. Levelében világossá tette, hogy a pénz nem segély, hanem későbbi operás fellépésekkel ledolgozandó előleg, vagy ahogyan ő fogalmazott: „kamatmentes kölcsönt nyújtunk tehát”. A vezető azt is jelezte, hogy a művészeknek lesz lehetőségük a törlesztésre, hiszen azokat akarták bevonni, akiket a hároméves szerződésekben foglalkoztatni tervezett az intézmény.

Egyelőre nem ismert, összesen hány művész vett részt a Mentőöv Programban, de közülük több olyanról is tudunk, akiknek súlyos anyagi következményekkel járt az előlegpályázat. Kőrösi András színész a Mentőövből származó 3 millió forintos tartozása például mostanra 10 milliósra nőtt. Az ügye jelenleg ott tart, hogy nyáron végrehajtók zárolták a számláit, és kivonatták a forgalomból az autóját.

Információink szerint Hanczár György énekes az elsők között állt bele a perbe az Operával, de azt első fokon elbukta. Ő azóta az énekesi pályát is elhagyta. Hanczártól 6,2 millió forintot követelt az Opera, és ahhoz, hogy ezt vissza tudja fizetni, személyi kölcsönt vett fel. Az Operaháznak végül 7,9 milliót fizetett vissza, a banknak összesen 12 millióval tartozik. Ehhez jön még egy 1,5 milliós jogi költség.

Kölcsön, hitel vagy előleg?

Az Orbán-kormány 2020 júniusában 533 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az Operának úgy, hogy a minisztérium későbbi tájékoztatása szerint az intézménynek a pénz felhasználásáról sem kellett elszámolnia az állammal. Az Opera a fellépések nélkül maradt magánénekeseknek, karmestereknek, korrepetitoroknak és balettmestereknek azonban már előlegként adta tovább az összeget. A résztvevők az első körben, 2020 májusától decemberéig havonta legfeljebb bruttó 444 500 forintot kaphattak, majd a járvány elhúzódása miatt újabb nyolc hónapra, 2021 januárjától augusztusáig is meghirdették a segítséget. Az előleget 2024. június 30-ig kellett ledolgozniuk, ehhez igazították a művészeknek kilátásba helyezett hároméves szerződések időtartamát is.

A művészeknek nemcsak a járvány alatti megélhetésük miatt lehetett fontos a részvétel. Információink szerint olyanok is felvették az előleget, akik nem szorultak rá, mert attól tartottak, hogy a későbbi felkéréseknél az Opera előnyben részesíti azokat, akiknek még törleszteniük kell, másoknak pedig kevesebb szerep jut.

Csakhogy az énekesek egy része végül nem kapott hároméves szerződést, miközben a visszafizetési kötelezettségük megmaradt. Akik a program mindkét körében részt vettek, azoknál akár bruttó 7,1 millió forint adósság is összejött, ennek ledolgozásához pedig nagyjából 21 millió forintot kellett volna keresniük az Operánál három évad alatt, mivel a fellépti díjaknak csak a harmadát vonták le kötelezően törlesztésként. Ehhez az intézménytől kellett volna elegendő felkérést kapniuk, az Opera azonban a szerződésükben egyetlen fellépést sem garantált, a fennmaradó összegeket viszont most jogi úton követeli vissza. Van, akivel szemben fizetési meghagyásos eljárás, majd per indult.

Akár sofőri állást is vállal az Operában

Kőrösi András nemrég egy bejegyzésben írta meg a történetét a közösségi oldalán. Elmesélte, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt húsz évig, 2014-ben mondott fel neki az új igazgató, Rátóti Zoltán. Ötgyerekes színészként ezután Budapesten próbált munkát találni, ekkor jelentkezett az Operaház Erkel-kórusába. Énekkari tagként vett részt egy meghallgatáson, ahol Ókovács Szilveszter, az Opera azóta leváltott főigazgatója azt mondta neki, kár lenne egy ilyen hangot elengedni. Ezután lett az Operaház magánénekese, több munkára is felkérték, énekelte például Monterone gróf szerepét a Rigolettóban és Bartolót a Figaro 2.0-ban.

Aztán jött a Covid és a lezárások, amikor az Opera meghirdette a Mentőöv Programot. Kőrösi azt mondta lapunknak, hogy mivel 2019-ben tele volt feladattal, úgy volt vele, a munkáiból simán törleszteni tudja majd a kapott összeget. Egy ideig ez így is volt, a lejátszott előadások után fizette a szerződés szerinti 30 százalékot, de aztán egyre kevesebb megbízást kapott, és fokozatosan csökkentek az előadásszámai is. Kőrösi szerint volt olyan, hogy egy munka már be volt írva a naptárjába, amikor kapott egy telefont, hogy mostantól más veszi át tőle a szerepet. Amikor az utolsó darabot is elvették tőle, megszűntek a bevételei, nem volt miből törlesztenie a Mentőövet.

Ezután Ókovács Szilveszternél próbálkozott, és sms-ben kért tőle segítséget. „Megírtam neki, hogy ez itt egy segélykiáltás, mert elfogytak a munkáim, a tartalékaim kimerültek, és kértem, hogy kaphassak valamilyen munkát az Operában, szívesen leszek rendezőasszisztens vagy akár sofőr is. Azt válaszolta, hogy sofőr biztosan nem kell, mert amúgy is leépítésre készülnek. De felajánlotta, hogy megkérdezi az MTVA-t, a Hír FM-et és az ATV-t, hátha szükség van ott egy olyan hangra, mint az enyém.”

Kőrösi szerint Ókovács később visszajelzett, hogy az MTVA-nál lehet esélye, de a színész szerint a közmédiánál ellenőrizhették, hogy megbízható-e politikailag, a közösségi oldala alapján pedig hamar rájöttek, hogy nem. Ezután még küldött az igazgatónak pár rimánkodó üzenetet, és érdeklődött, mit csinált rosszul, hogy minden szerepét elvették tőle, de ezekre már nem jött válasz.

Közben lejárt a Mentőöv törlesztési határideje, Kőrösi a felvett 6,5 milliós összeg kicsit több mint felét tudta visszafizetni, a hátralevő 3 millió forint viszont akkorra a kamatokkal, a bírósági perköltséggel és a végrehajtói díjakkal együtt 10,5 millióra emelkedett. Az Opera végrehajtóhoz fordult, Kőrösi fellebbezését pedig elutasította a bíróság. Tavaly ősszel sikerült megegyeznie az Operával arról, hogy év végéig törleszt egy egyszeri, 500 ezres összeget, majd három éven át havi 250 ezer forintot, plusz a végrehajtónak a havi törlesztés 8 százalékát. Ezt három hónapig tudta teljesíteni, ezután vonták ki a forgalomból a 24 éves autóját.

Az igazgatói ellenpályázat sem segített

A járvány alatt volt példa végiggondoltabb, valódibbnak tűnő mentőövre is: a másik állami programban, a „Köszönjük, Magyarország!” keretében szintén előleget kaptak a művészek, ott azonban a klasszikus zenészekkel szerződő Filharmónia Magyarország előre rögzítette, hány koncertet vár el érte. A mindkét programban részt vevő Bernáth Éva operaénekes például három koncertre szerződött, és azok megtartása után megkapta a díj fennmaradó részét. Ott tehát már az aláíráskor tudta, milyen munkával számolhat el a pénzzel. Az Operánál ez attól függött, kap-e később felkérést, és erről egyedül az intézmény döntött.

Bernáth első két Mentőöv-évadában ez még nem okozott gondot: 2020–2021-ben 24, 2021–2022-ben 55 alkalommal szerepelt az Operában, igaz, utóbbiak jó részében már műsorvezetőként és gyerekprogramokban. A konfliktus a kislánya 2021. júliusi születése után kezdődött. Az államkincstár egy operai ellenőrzés után úgy ítélte meg, hogy a Mentőöv-előleg mögött nem volt munka, ezért nem jár neki csecsemőgondozási díj. Bernáth szerint az Opera a tudta nélkül törölte a program alatti jogviszonyát, 2022 nyarán pedig munkajogászhoz fordult, hogy rendezzék az ügyet. Nem indított pert, inkább szakember segítségét kérte a szövevényes tb-papírok és az átláthatatlan helyzet rendezésére.

Ókovács azonban már a munkajogász bevonását is számonkérte Bernáthon: néhány nappal később sms-ben azt írta neki, hogy „jelentős aránytévesztésnek” tartja, ha jogi úton lép fel az intézménnyel szemben, amely milliókat adott neki kamatmentes előlegként. Az ellátás ügyét végül per nélkül rendezték, miután maga az Opera igazolta a hatóságnak, hogy Bernáth a program alatt teljesítette a vállalását: otthon gyakorolt, szerepet tanult és rendelkezésre állt. Ennek alapján utólag megkapta a csecsemőgondozási díjat.

Ekkorra azonban már alig kapott felkérést. „A csedes ügyem annyira kilökött a baráti körből, hogy énekesi felkérőt már nem kaptam” – mondta Bernáth. Szerinte ezen az sem segített, hogy a párja, Mádi Zoltán 2023-ban főigazgatóhelyettes-jelöltként szerepelt az Ókováccsal szemben induló Kesselyák Gergely pályázatában. Elmondása szerint, amikor később ajánlólevelet kért Ókovácstól egy képzéshez, a főigazgató négyszemközt a párja indulását és az ellátás körüli vitát is a szemére vetette. A 2022–2023-as évadban tíz gyerek- és műsorvezetői alkalma volt, a 2023–2024-esben már egy sem.

„Ő volt a kultúrpápa, megkerülhetetlen” – mondta Ókovácsról Bernáth. Ráadásul szerinte a magánénekesek kiszolgáltatottsága nem a Mentőövvel kezdődött, de azzal még tapinthatóbbá vált: az Opera szólistái nem a társulat tagjai, hanem vállalkozói szerződéssel dolgoznak, miközben az általános szerződési feltételek gyakorlatilag alkalmazotti kötöttségeket írnak elő. Az énekesnek például folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és a próbanapokon más színházban nem léphet fel. Mivel Magyarországon az Opera az egyetlen operaház, aki ott nem kap szerepet, annak a pályán sincs sok lehetősége. Így írták alá a Mentőöv-szerződést is: kész tények elé állítva, a portán, mérlegelés nélkül.

„Egy ilyen gigarendszernek nem tudsz nekimenni. Örülsz, hogy aláírhatod a szerződést.”

Az Opera 2025-ben fizetési meghagyással követelte vissza Bernáthtól a ledolgozatlan előleget, 4 669 249 forintot és annak késedelmi kamatát. Az énekes ellentmondott, így az ügy perré alakult. Bernáth szerint nem tartozik: arra hivatkozik, hogy a szerződést teljesítette, amit a csecsemőgondozási díja ügyében maga az Opera is igazolt a hatóságnak, az előleg fellépésekkel való ledolgozásához pedig az intézmény felkéréseire lett volna szüksége. A visszafizetési kikötést ezért jó erkölcsbe ütközőnek tartja.

Idén tavasszal személyesen próbált peren kívül megegyezni Ókováccsal, aki elmondása szerint arra hivatkozott, hogy a követelés a költségvetés része, de abba beleegyezett, hogy az ügyvédek egyeztessenek. Erre végül nem került sor, a közben szünetelő per pedig nyáron megszűnt. Októberben, még Ókovács vezetése alatt az Opera ismét bíróság elé vitte a követelést. Bernáth ügyvédje újabb ellenkérelmet nyújt be.

Minimum jó erkölcsbe ütköző

A harmincas évei végén járó Hanczár György szabadúszó volt, amikor a Covid-járvány első évében olvasott az Operaház Mentőöv Programjáról. Elfogadták a pályázatát, az énekes pedig megnyugodott, hogy a nehéz időkben ezzel egzisztenciális biztonságot teremtett. Amikor meghirdették a program második részét, Hanczár szerint az Opera szinte toborozta a pályázókat, győzködték a művészeket, hogy érdemes a programhoz csatlakozniuk, a művészek pedig presztízskérdésnek érezték, hiszen úgy gondolták, így biztosan terveznek majd velük ezután.

Hanczárnak a szerződése szerint 2024 szeptemberéig kellett elszámolnia a két részletben neki kiutalt 7,2 millió forinttal. Viszont ő is egyre kevesebb feladatot kapott az Operától, ezért levélben érdeklődött a mentőöves szerződése sorsáról. Válasz azonban nem érkezett. Később már arról tájékoztatták, hogy az Operában nem fog munkát kapni, a tartozást viszont nem engedik el, és küldték a fizetési felszólítást. Az énekes a válaszaiban kérte a foglalkoztatását, hogy teljesíthesse a szerződésében foglaltakat. Ezután már csak fizetési felszólításokat kapott, ekkor fordult ügyvédhez. A jogi képviselőjével ekkor adatigénylést nyújtottak be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, a válaszból pedig az derült ki, hogy a minisztérium szerint a Mentőöv támogatása nem visszatérítendő.

Ezt beterjesztették a bíróságnak is. „Arra hivatkoztunk, hogy a szerződés ha jogilag rendben volt is, jó erkölcsbe ütköző: egy nem visszatérítendő jellegű támogatásra kötöttek szerződést rászoruló emberekkel, amelyben az Operaház nem vállalt semmilyen kockázatot, és felelősséget sem arra, hogy a pályázókat foglalkoztatja. A bíró ezzel szemben azzal érvelt, hogy nincs olyan jogszabály, ami megtiltja az Operaháznak a nem visszatérítendő támogatás visszakérését.

A mi álláspontunk viszont az volt, hogy ez minimum jó erkölcsbe ütköző.

A bíróság meg arra hivatkozott, hogy a szerződés nem jó erkölcsbe ütköző, mert a társadalom ezt nem ítéli meg negatívan.” A bíróságon Hanczár ellen minőségi kifogást is emelt az Opera, de ezt semmilyen előzetes írásos dokumentummal nem tudták bizonyítani. Végül a bíróság az Operaház javára döntött. Az énekes szerint a választás előtt nem is nézett volna ki jól egy bukott per egy állami intézménynél.

Énekesből saleses, színészből alkalmi munkás

Hanczár György szerint annyira felőrölte a jogi csatározás, hogy úgy döntött, nem teszi ki magát további küzdelemnek az Operaházzal, ezért nem vállalta a másodfokot, sőt, a pályát is elhagyta. „Mivel a személyi kölcsön munkajogviszonyhoz kötött, énekesként pedig jelenleg nincs lehetőségem erre, feladtam az énekesi pályámat. Most egy multinál dolgozom salesesként.” Azt mondta, megvizsgálta a saját felelősségét is az ügyben, és mai fejjel már nem írná alá a Mentőöv szerződését, de akkor nem tehetett mást.

A hatvanéves Kőrösi András nyáron mosogatást vállalt, most alkalmi munkásként dolgozik. Azt mondta, tisztában van vele, hogy ő is hibázott, hogy amikor már baj volt, struccpolitikát folytatva várt a megoldásra. Most mégis azt reméli, végül megállapítják, hogy a kölcsönszerződést erkölcstelenül íratták alá a művészekkel, és eláll a végrehajtó a követeléstől, különben nem tudja, mi lesz.

Több panaszos a Színházi Dolgozók Szakszervezetéhez fordult az ügyével, a szervezet pedig nemrég felhívást tett közzé, és olyan művészek jelentkezését várják, akiket hátrányosan érintett a Mentőöv Program.

Kérdéseinket elküldtük a Magyar Állami Operaháznak és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak is, reakció egyik helyről sem érkezett. Ha kapunk választ, beszámolunk róla.