Baka András visszadobta az Országgyűlésnek a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt
A Sándor-palota közleménye szerint pénteken visszaküldte megfontolásra dr. Baka András köztársasági elnök „a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott törvényt”, mert bár egyetért a törvény fő célkitűzéseivel, van néhány dolog, amit garantálni kellene.
Ilyen például, hogy „a kiemelt hatósági figyelem ne vezethessen a politikusok – akár még a tisztségük megszűnését követő hosszú éveken át fennálló – folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt állásához, valamint ne feltételezzen eleve rosszhiszeműséget a Törvény a politikusokról sem, hanem a többi adózóhoz hasonlóan biztosítson számukra is lehetőséget a kockázatként feltárt kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés keretében történő javítására.”
Úgy véli, hogy biztosítékokra lenne szükség annak érdekében is, hogy a transzparancia ne jelentsen egyúttal megbélyegzést sem a politikusok számára, „továbbá az adóhatósági eljárások, illetve az adatszolgáltatási szabályok feleljenek meg az uniós jogból is következő adatvédelmi követelményeknek.”
Baka András a törvény azon rendelkezéseit a közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja, amelyeknek a politikusokról eleve rosszhiszeműséget előfeltételező olvasata van, emellett komoly adatvédelmi aggályokat fogalmazott meg Baka András azzal kapcsolatban, hogy a törvény megfelelő cél, időkorlát, illetve törlési szabályok nélkül, „az egyes konkrét személyekkel szemben folyó adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges módon, negyedévente egy statikus, tehát nem is naprakészen használható módon átadni rendeli az adóhatóság részére az ingatlan-nyilvántartásnak gyakorlatilag a teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát.”
Baka András azt kérte, hogy az Országgyűlés fontolja meg az észrevételeket, és törvényt ezen észrevételek figyelembevételével fogadja el újból. Nem ez az első törvény, amit a köztársasági elnök visszaküldött megfontolásra: visszadobta a kötelező orvosi kamarai tagságot visszaállító törvénytervezetet, továbbá nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, amelyet csakugyan november 3-án fogadott el az Országgyűlés - amiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Országgyűlés november harmadikán fogadta el a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot. A törvény kihirdetése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt fogja vizsgálni, hogy a politikusok és a közvetlen családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. A lapunknak korábban nyilatkozó korrupcióellenes szakértők előremutatónak nevezték a javaslatot, de szerintük a kormány túl szűkre szabta a vizsgálandó alanyok körét és a vizsgált időszakot.
A törvénymódosítással lényegében visszaállították a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban kiherélt vagyonosodási vizsgálatát, de fontos különbség, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és a közvetlen környezetük vagyonosodását fogják vizsgálni, a magánemberekét csak az eddig is lehetséges ritka esetekben. A NAV az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai és pénze, befektetései, megtakarításai alapján azt fogja vizsgálni, hogy felmerül-e adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha arra jutnak, hogy az érintett elmulaszthatta valamely adókötelezettségét, adóellenőrzést indítanak. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a NAV-nak havonta, kereshető módon közzé kell tennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát; a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések, feljelentések számát, megnevezését, valamint a vizsgálat alapján megindított adóellenőrzések számát. A nyilvánosságban ennél is látványosabb lesz, hogy közzéteszik azoknak a tisztségviselőknek a nevét, akiknél minimum 5 millió forintos adóhiányt találnak. A listáról az érintett csak akkor kerülhet le, ha a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
