A darnózseli feleséggyilkos ügyvédje áttörést várt egy új szövetvizsgálattól, de a szakértői megállapítás nem az lett, amit remélt

Több mint hat éve ítélte el a Kúria jogerősen huszonegy év fegyházra a darnózseli darabolós gyilkost. N. János védőjével azóta többféle módon próbálta elérni, hogy változtassák meg az ítéletet. Legutóbb perújrafelvételt kértek, de ezúttal is sikertelenül. A Győri Ítélőtábla elutasító végzése még nem jogerős.

A darnózseli gyilkosság részleteiről többször írtunk. A Győr-Moson-Sopron megyében élt házaspár kapcsolata elmérgesedett, a bontóper alatt 12 éves fiukat ideiglenesen az apánál helyezték el. A hentesként dolgozó N. János korábban egy vita hevében megtépte felesége haját, az asszony ekkor feljelentést tett és elköltözött, de 2014 májusában így is kész lett volna hazatérni, hogy fiát láthassa. A férj ezt akarta megakadályozni.

N. János 2014. május 27-én, este megvárta volt feleségét a nő mosonmagyaróvári munkahelyén, a sértett 20 óra 04 perckor bekapcsolta a riasztót és távozott. Ezután a férfi ismeretlen helyen, időben és módon megölte. Hazavitte az autójában, megvárta, míg fia elalszik, éjjel a házuk alatti húsfeldolgozóba cipelte és feldarabolta. A maradványok nagy részét hígító segítségével elégette, a húsfeldolgozót sósavval kezelte le. A megmaradt a szövetroncsokat elszórta a házához közeli réten, ahol egy őt ismerő férfi meglátta őt. A maradványokat a nyomozók megtalálták a fűben, és azok egyeztek az áldozat DNS-mintáival.

N. Jánost 2020. október 16-án előre kitervelt emberölésért jogerősen 21 év fegyházra ítélte a Kúria.

A védelem próbálkozásai az ítélet után

Jován László védőügyvéd az elmúlt években több kísérletet is tett az ítélet megváltoztatására. Az ügyben alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság visszautasított. Ezután az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely a panaszt vizsgálat nélkül elutasította.

Végül, tavaly újabb orvosszakértői vizsgálattal próbálta volna igazolni, hogy megkérdőjelezhető a feleség erőszakos halála. Amint a Telex megtudta, a Győri Ítélőtábla nem jogerős végzésében nemrég a perújítási kérelmet elutasította.

Nem söpörte le azonban elsőre az indítványt az ítélőtábla: 2026. február 25-én perújítási nyomozást rendelt el, amelynek keretében a tárolt emberi maradványokat újra meg kellett vizsgálni.

A korszerűbb vizsgálati eszközökre alapoztak volna

Perújítási kérelmében az ügyvéd arra hivatkozott, hogy az általa megkeresett két igazságügyi magán-orvosszakértő átnézte a per anyagát és szerintük korszerűbb szövettani módszerekkel – speciális festésekkel, mikroszkópos vizsgálatokkal – ma már akár kategorikus véleményt is lehetne adni a maradványok alapján arról, hogy természetes vagy erőszakos halállal halt-e a meg 2014-ben N.-né K. Judit.

A védelem abból indult ki, hogy korábban a szakértők nem tudták egyértelműen megállapítani a halál okát, ám a bíróság szerint ez nem új körülmény, mivel az eredeti büntetőeljárásban is ismert volt, hogy a megtalált, részben elégetett emberi maradványokból nem lehetett megállapítani, hogy a sértett természetes halállal halt-e meg vagy valaki megölte.

A perújítási nyomozás során kiderült, hogy a szövetmaradványokból az NSZKK Orvosszakértői Intézetében is tárolnak mintákat. A védő és a magánszakértők különösen lényegesnek látták a szív egyik koszorúerénél korábban leírt elváltozást,

a 2014-es szakvélemény ugyanis kifejezett érfal-megvastagodást és jelentős beszűkülést említett. A magánszakértők szerint pedig ez akár olyan súlyos szívbetegségre is utalhatott, amely egy hirtelen szívmegállást is megmagyarázna.

De a kísérlet visszafelé sült el

Csakhogy amíg áttörést nem hozott a vizsgálat, azt azért megállapította, hogy az érfal égési hatásra esett össze és ez okozta a korábban leírt beszűkülés látszatát, nem mutat tehát az érfal olyan súlyos elváltozást, amiből természetes halálra lehetne következtetni.

Azt is közölték, hogy a szövettani vizsgálat boncolási lelet nélkül nem alkalmas a halálok megállapítására.

A perújítási nyomozásba ugyanazt a szakértőt vonták be, aki korábban is vizsgálta a szöveteket, és 39 paraffinos szövettani blokkot vett most szemügyre. Ám ezek nem az eredetileg megtalált szövetdarabok voltak, hanem az azokból korábban készített, paraffinba ágyazott minták. A mikroszkópos vizsgálat során nagyfokú hőkárosodásra utaló jeleket találtak, a szövetek egy része széttöredezett, erősen károsodott volt, ezért szinte egyáltalán nem lehetett értékelni.

Végül tehát az új vizsgálat sem igazolta, hogy az asszonyt megölték, de azt sem, hogy természetes halállal halt volna meg.

A védő szerint a tárolás volt rossz

Az ügyvéd támadja az új véleményt, egyrészt, mert indítványa ellenére nem az általa felkért magánszakértők végezhették el a vizsgálatot. Másrészt, mert szerinte az eredeti szövettani metszeteknek meg kellett volna maradniuk, az új vizsgálat során pedig a minták újrametszése rosszul sikerült, a szövetek szétperegtek, nem tapadtak rá a lemezre. Így több olyan minta is tönkrement, amely 2014-ben még értékelhető volt. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a maradványokról az alapeljárásban hozott ítélet egyébként úgy rendelkezett, hogy meg kell őket semmisíteni.

Az ítélőtábla nem fogadta el a védői kifogásokat és úgy látta, hogy az eljárás szabályos volt, a minták pedig alkalmasak a vizsgálatra.

Nem jogerős végzésében azt is megállapította a tábla, hogy a védelem által csatolt vélemény nem számít szabályos magánszakértői véleménynek, írásbeli észrevételként jön csak számításba és nem új bizonyíték. Ennek dacára rendelte el a Győri Ítélőtábla az új vizsgálatot, ami viszont nem hozott olyan eredményt, amely a felmentést valószínűsítené.

Viszont nem is erre alapozták a bűnösséget

Ám az elutasítás legfontosabb oka az, hogy a bűnösséget eleve nem a halál pontos orvosi okának megállapítására alapozták, hanem a többi bizonyítékra. Erre következtettek például:

• A gyermekelhelyezési konfliktusból és a férj haragjából, a korábbi fenyegetésekből és bántalmazásokból. Bár az áldozat fia tavaly több helyen is nyilatkozott arról, hogy mindez csak kitaláció, a hajtépés miatt könnyű testi sértésért még korábban két évre próbára bocsátotta N. Jánost a Mosonmagyaróvári Járásbíróság.
• A férj és a feleség telefonjainak cellainformációiból, hiszen a két telefon az eltűnés idejében ugyanazon a környéken, aztán a darnózseli ház közelében volt.
• A tanúvallomásból, amely szerint a férj éjnek évadján valami nehéz dolgot cipelt a füstölőhöz. Másnap pedig sósavat vásárolt.
• Abból, hogy N. János kocsiját egy szemtanú látta a sértett munkahelyének udvarán parkolni a szóban forgó estén 20.58-kor, úgy, hogy a sértett autójára ferdén rátolatott, tehát az útját elállta.
• Abból, hogy a feleség a munkahelyéről távozott, és 20.04-től már nem volt elérhető a mobiltelefonján.
• A legfontosabb tanúvallomás pedig az, amely szerint N. János a rendőrök telefonhívása utána kisietett a Zseli-rétre és egy zsákból kiszórt valamit, amikor ismerőse meglátta őt. A bejelentés alapján a szövetdarabokat a rendőrség megtalálta.
• Az így rögzített szív-, máj- és tüdőszövet-maradványokról megállapították, hogy az áldozattól származnak, akárcsak a férj autójának csomagtérkárpitján kimutatott DNS.

Mindezek a bíróság szerint zárt bizonyítási láncot alkottak, amely alapján megállapítható a szándékos emberölés akkor is, ha a halál pontos orvosi oka már kimutathatatlan, és az újabb vizsgálatok sem tudnának olyan perdöntő információval szolgálni, amely az ítélet megváltoztatását indokolná.

Kétszer is felmentették 2020 előtt

Az emberölési pert Tatabányán tárgyalták. Az első, felmentő határozatot részben megalapozatlanság miatt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárás során helyszíni tárgyalást is tartottak többek közt a Zseli-réten.

A vádlott először tagadott, aztán hallgatásba burkolózott. Alibit próbált igazolni N. János nővére, állítva, hogy fivére nála járt a kérdéses időpontban. Csakhogy a mobilhívás-forgalmi adatok ezt cáfolták.

N. Jánost a második körben is felmentették, mert úgy látta a tanács, hogy a „végső következtetéshez” a teljes bizonyosság hiányzik. A Győri Ítélőtábla ezt nem osztotta, a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványával egybehangzóan halált okozó testi sértésért ítélte el N. Jánost 7 év börtönre. Az ítélettel megnyílt az út a harmadfok felé, a Kúria pedig 2020. október 16-án előre kitervelt emberölésért 21 év fegyházat szabott ki rá.

Ezután még egy mellékszála akadt az ügynek: 2021-ben a Győri Járási Ügyészség a férfi testvére ellen emelt vádat, amiért hamis alibit próbált a férfinek gyártani, és a nőt jogerősen 1 év 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte 2022-ben a Győri Törvényszék.