A kritikus értelmiség nem látja nyomát a kormányváltásnak a kultúrában, Magyar és Tarr jogállami kötöttségekről beszél

A Tisza hatalomra kerülése óta talán egy döntés sem váltott ki akkora ellenkezést a kulturális terület szereplői között, mint a Tisza-kormány 2027. évi költségvetésének a kulturális intézményrendszert érintő tervezete. Tompa Andrea író, a SZIMA, azaz a Magyar Tudományos Akadémia részeként működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja például azt írta:

„Költségvetés 2027. MMA 14,39 milliárd, SZIMA 37,2 millió. 1 MMA akadémikus 113 x annyit ér, mint egy SZIMA akadémikus. Ha ez igaz, nem volt rendszerváltás. Nem erre szavaztunk. Pontosan ugyanez volt a NER. Vagy van.”

A tervezetből ugyanis az derült ki, hogy a kormány nagyjából érintetlenül hagyná az Orbán-rendszer kulturális csúcsintézményeit, sőt még növelné is például a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) büdzséjét: az idei 13,98 milliárd forint helyett jövőre 14,39 milliárd forintra.

Ezzel szemben a korábbi alulfinanszírozott és sok esetben tudatosan kiéheztetett szervezetek forrásai csökkennének, például a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia támogatása az idei 37,2 millióról jövőre 35,7 millióra. Az új vezetéssel felálló és éppen újraszerveződő Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pedig az idei 12,31 milliárd forint helyett jövőre 7,51 milliárd forintot fordíthatna pályázati támogatásokra, vagyis jövőre közel 40 százalékkal kevesebb pénzre pályázhatnának az alkotók.

A kormány szerint viszont pusztán arról van szó, hogy kötik őket a jelenlegi jogszabályok, és a jövő évi költségvetés erre vonatkozó része csak átmeneti. Tarr Zoltán kommunikációért és kultúráért felelős miniszter a Telex kérdésére hétfőn a Parlament folyosóján azt mondta: szerinte nem érhette váratlanul a kulturális élet szereplőit a kulturális ágazat finanszírozására vonatkozó rész, inkább az lett volna meglepő, ha a tételek másképpen mutatnak. Ezeknek az intézményeknek a költségvetését ugyanis alkotmányos szervek, így például az Országos Bírósági Hivatal és az Állami Számvevőszék szabályozza, és mint fogalmazott, „jogállamban élünk”.

Tovább él az orbánista emlékezetpolitika

A tervezetet elsőként a Prae.hu kulturális portál elemezte Több pénzt szán a kormány az MMA-nak, mint az NKA-n keresztül a civileknek című szombati cikkében. Az összegek megjelenése után Tompa mellett számos más író, művész és értelmiségi fejezte ki felháborodását Parti Nagy Lajos és Simon Márton költőktől Závada Pál írón át Rainer M. János történészig. Utóbbi a NER által létrehozott kutatóintézetek előirányzott forráselosztását bírálta, és azt írta: elszörnyedve látta, hogy

„az orbánista emlékezetpolitikai intézmények állami támogatása lényegében változatlan lesz jövőre”,

így az olyan intézmények, mint a Magyarságkutató Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár vagy a Kopp Mária Intézet együttes állami támogatása továbbra is jelentős, kb. 7,4 milliárd forintos marad.

A felháborodásra a kormány részéről először maga a miniszterelnök reagált a parlament hétfői ülésén. Magyar Péter azt ígérte: még módosítani fogják a kulturális ágazat költségvetési tervét, így a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozását is, és a vállalásuknak megfelelően megszüntetik az aránytalanságokat a kultúra és a kutatóhálózatok finanszírozásában.

Magyar szerint változtatni fognak több területen és ennek a költségvetésben is nyoma lesz. „A benyújtott tervezet a ma hatályos törvények szerint egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén.” Magyar szerint jelenleg több mint egy tucat kulturális intézményben zajlik átvilágítás a Nemzeti Színháztól az Operaházon át a Petőfi Kulturális Ügynökségig, a vizsgálat eredménye pedig meg fog látszani a jövő évi költségvetésen is.

Magyar felszólalásával egy időben megérkezett a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye is, amelyben lényegében ráerősítettek a kormányfő ígéretére. Hangsúlyozták, hogy a 2027-es költségvetési tervezet a kormány kulturális politikája szempontjából csak „átmeneti” és még részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi. „Ez azonban nem jelenti a korábbi rendszer változatlan fenntartását” – írták. Az a kényszer kötötte őket, hogy a költségvetést a hatályos jogszabályok alapján, az intézményi átalakítások közben kellett benyújtani, tették hozzá.

A saját tanácsadó testületei is üzentek Tarrnak

Ekkorra azonban több szakmai szervezet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), a SZIMA és a Szépírók Társasága közös nyilatkozatban fordult Tarr Zoltánhoz. Sőt, Tarr három művészeti tanácsadó testülete, a Színházművészeti, a Táncművészeti és a Zeneművészeti Bizottság is jelezte, hogy annak tartalmával egyetértenek. A nyilatkozat úgy indul:

„A kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak”

– majd részletesebben is kifejtették, mely területeket látják problémásnak. A szervezetek szerint:

• számos kulturális intézmény és alkotóközösség működési feltételei továbbra is bizonytalanok;
• nem láthatók a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez szükséges források;
• nem látható az sem, hogy milyen szakmai szempontok határozták meg a támogatások elosztását;
• a kulturális életben hiányzik a kiszámíthatóság: nem kiszámíthatók a kulturális terület fejlesztésének irányai, az alkotóközösségek, a független műhelyek és az ágazatban dolgozók számára pedig a működésük és munkavégzésük feltételei.

Azt írták, a költségvetésnek akkor is világosan jeleznie kellene a változás szándékát, ha a rendelkezésre álló források szűkösek, és Tarr miniszteri felelőssége az, hogy a kultúra érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg a kormány döntéseiben.

A fideszes holdudvar megvédte a Tisza tervezetét

Magyar parlamenti beszéde előtt az az izgalmas helyzet is előállt, hogy míg a Fidesz korábbi ellenzéke szégyenteljesnek és antidemokratikusnak titulálta a tervezetet, illetve alkalmatlannak nevezte Tarr Zoltán minisztert, a korábbi kormánypárti karakterek megvédték azt. L. Simon László korábbi államtitkár, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője a bejegyzésében azt írta, valójában csak a művészvilág kis része „akadt ki” a költségvetési törvény tervezetén, akik el sem olvasták a javaslatot, és szerinte könnyen belátható, hogy

„nem volt könnyű helyzetben az államháztartási egyensúlyt valóban komolyan vevő pénzügyminiszter”.

A közmédiából nemrég elbocsátott műsorvezető, Gulyás István pedig úgy kommentálta: „Ideges a zsűri! Rainer M. János elszörnyedt, mert nem ilyennek képzelte a rakendrollt.”

De mi legyen az MMA-val?

Az Orbán-rendszerrel kritikus értelmiség a kormányváltás óta nagyon várja, hogy a Tisza korábbi ígéretének megfelelően strukturálisan alakítsa át a Fidesz kultúrpolitikájának maradványait, és annak torz, jellemzően politikai döntéshozatallal működő intézményrendszerét, köztük is mindenekelőtt a szintén ideológiai alapon létrehozott és állami pénzekből felhizlalt Magyar Művészeti Akadémiát. Az MMA státusza azonban az elmúlt fél évben érintetlenül maradt, sőt a testület pár hete egy tisztújításon választotta újra az elnökét. Most pedig kiderült, hogy még a büdzséjét is növelné, amelyre egyelőre semmilyen magyarázatot nem adott.

A döntően jobboldali-konzervatív művészeket tömörítő MMA 2012 óta az Orbán-kormányok legfontosabb kulturális bázisa volt, köztestületi státuszát még az Alaptörvénybe is beleírták, amivel a testület széles körű delegálási és vétójogot kapott, és ezzel rendszeresen élt is. Az MMA eddig is kiugróan nagy összegekből gazdálkodhatott, az éves költségvetése nagyjából 10–13 milliárd forint volt, és ingatlanberuházásokra is több tízmilliárd forint állami támogatást kapott. Az MMA tulajdonában van jelenleg a Műcsarnok, a Pesti Vigadó és a Hild-villa, a nagy értékű ingatlanokat korábban térítésmentesen adták a tulajdonába.

Magyar Péter a költségvetés MMA-ra vonatkozó több mint 14 milliárdját hétfőn azzal magyarázta a parlamentben, hogy mivel az egy kormánytól független köztestületként működik, a költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá. A testület működésének átalakítása így csak Alaptörvény-módosítással valósítható meg, és 150 jogszabály átírását igényli.

Erre hivatkozott a minisztérium hétfői közleménye is. Szerintük az MMA-nál megadott összegből finanszírozzák többek között a Műcsarnokot, a Pesti Vigadót és a Magyar Építészeti Múzeumot, az ott dolgozók bérével és az intézmények működési költségeivel együtt. „Ezek támogatását nem lehet egyszerűen megszüntetni” – fogalmazott a minisztérium, és hangsúlyozták, hogy az MMA költségvetési előirányzatának növekedése önmagában nem jelenti az akadémia saját működési támogatásának növekedését.

Tarr Zoltán lapunk érdeklődésére tovább részletezte az MMA növekvő költségvetési tételének okát, és azt mondta: ebből fedezik a közgyűjteményi dolgozók bérrendezését is, és sok járadékkifizetés is ezen keresztül történik. Tarr megismételte, hogy folyamatban van az MMA költségvetésének és működésének áttekintése, ami csak jogállami keretek között történhet. Végül azzal zárta a beszélgetést, reméli, hogy a minisztérium mai közleményével sikerült tisztázniuk és segíteniük a megértést.

Az továbbra is kérdés, hogy a kultúra szereplőit ez a válasz megnyugtatta-e.