Újabb fenyegető levelet kapott egy XV. kerületi iskola, több borsodi iskolában volt bombariadó

„Ma reggel ismét fenyegető levelet kapott a Pestújhelyi Általános Iskola. A rendőrség megkezdte az érintett iskolaépületek átvizsgálását” – írta szerdán Cserdiné Németh Angéla XV. kerületi polgármester a Facebook-oldalán szerdán. Hozzátette, hogy a gyerekeket biztonságban elhelyezték a Pestújhelyi Közösségi Házban.

Múlt héten is kapott fenyegető levelet a Pestújhelyi Általános Iskola, valamint a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium. Kérdéseket küldtünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK), hogy megtudjuk, indult-e eljárás az ügyben, és máshonnan is kaptak-e hasonló bejelentést. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.

Szerdán bombariadó volt a miskolci Arany János Általános Iskolában is. Kérdésünkre a rendőrség megerősítette: több borsodi település több iskolájában volt bombariadó, köztük Miskolcon, Ózdon, Tiszaújvárosban és Mezőkövesden is.

Hétfőn több magyarországi lap, köztük a Telex is kapott olyan fenyegető emailt, amelyben az állt, hogy az ország több mint 70 iskolájában robbanószerkezeteket helyeztek el. Pósfai Gábor belügyminiszter akkor arról írt a Facebookon, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a hétfői fenyegetések „alaptalannak bizonyultak”. A rendőrség hétfő esti közleménye szerint eddig egy intézményben sem találtak robbanószert, vagy robbantásra alkalmas eszközt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indított eljárást.

Hétfő reggel nemcsak Magyarországon voltak bombafenyegetések, hanem Európa más országaiban is – romániai, szerbiai, észak-írországi és skóciai iskolák szintén érintettek voltak az ügyben. Kedd hajnalban aztán több hegyvidéki iskola kapott bombafenyegetést, robbanószert sehol nem találtak.

Nem új jelenségről van szó, a közép- és kelet-európai régióban már 2024-ben és 2025-ben is megjelentek a pontosan ugyanilyen mintázatot követő, tömeges emailfenyegetések. 2025. január 23-án Magyarországon 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt, közvetve pedig sok ezer ember napját írta át a bombariadó. Az akkori fenyegetések alapján úgy tűnt, hogy az akció mögött iszlamisták állnak, de ahogy egy akkori elemzésünkben rámutattunk, a dzsihádista fenyegetés csak fedősztori volt.

Az európai kiberbiztonsági szakértők és a NATO elemzői hangsúlyozzák, hogy a virtuális bombafenyegetések tökéletesen illeszkednek a szürkezónás hadviselés eszköztárába. Mivel az elkövetők nem lépnek át egy bizonyos erőszakküszöböt és nem okoznak fizikai kárt, az incidensek nem váltják ki az észak-atlanti szövetség kollektív védelmi mechanizmusát, mégis szisztematikusan roncsolják a polgárok államba vetett bizalmát.

Szakemberek szerint a jövőben a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizáció és a nyomkövetést nehezítő titkosítási eljárások terjedésével az európai államoknak még összetettebb hibrid fenyegetésekkel kell majd szembenézniük a közintézmények védelmében. A bombariadók jelentette fenyegetésről itt írtunk bővebben.

Cikkünk frissült a borsodi iskolákkal.