Távozik Bódis László volt helyettes államtitkár a Nemzeti Innovációs Ügynökség éléről
Távozik tisztségéből Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, írta a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A megüresedő vezetői pozíció betöltésére a minisztérium pályázatot ír ki. Az új vezető kiválasztásáig az ügynökség szakmai irányítását a minisztérium felügyeli. A személyi döntésről, a NIÜ megújuló feladatairól Dr. Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár ma állománygyűlésen tájékoztatta az ügynökség munkatársait.
A minisztérium azt írta: kidolgozták Magyarország új tudománypolitikai és innovációs stratégiáját, és a koncepció bemutatásában kiemelt szerepet kap majd az új vezetéssel megújuló Nemzeti Innovációs Ügynökség.
Azt is írták, hogy a NIÜ feladata Magyarország innovációs képességének erősítése: támogatja a hazai vállalkozások és startupok innovatív ötleteinek fejlesztését, hazai és nemzetközi piacra jutását, valamint ösztönzi a kutatók, az egyetemek és a vállalkozások együttműködését. A jövőben új feladatként a feltörekvő technológiákat képviselő szektorok támogatása, megismertetése is az ügynökség tevékenységei közé tartozik majd, beleértve a kvantumtechnológiát, a biotechnológiát, az űripart és a drónipart is. Tanácsadással, képzésekkel és mentorálással segíti, hogy az új ötletekből piacképes termékek és szolgáltatások szülessenek.
Bódis Lászlóról legutóbb akkor írtunk, amikor kiderült: a Krausz Ferenc vezette CMF felügyelőbizottságában is ott ült, több másik, fideszes kötődésű ember mellett. Ez azért is különösen fontos, mert a CMF is jelentős összegeket kapott állami támogatásként.
Bódis dolgozott korábban a Századvég Iskola Alapítványnál is. A Századvég a Fidesz-éra egyik nagy brandje volt, konjunktúrakutatásukat például rendszeresen szemlézte és hivatkozási alapként használta a Fidesz-közeli médiabirodalom. A név mögött több, egymással összekapcsolódó szervezet áll, illetve állt. A Századvég-szervezetek az elmúlt években több tízmilliárd forint értékű állami kutatási és tanácsadási megbízásokban vettek részt, ezek egy részének nyilvánosságra hozataláért éveken át pereskedni kellett.
A politikus az Innovációs és Technológiai Minisztérium felelős helyettes államtitkára 2022-ben lett, ebből a tisztségéből a 2026-os kormányváltás után június 13-i hatállyal felmentették. A Nemzeti Innovációs Ügynökség élére 2023-ban került. Utóbbiról a választások után kiderült: április 12. előtt nem sokkal a KIM nevében eljárva bruttó 7,1 milliárd forint értékben rendelt meg 100 darab felsőoktatási digitális tananyagot, és bruttó 3,58 milliárdért egy zárt rendszerű, országos lefedettségű e-learning-platformot. A tananyag fejlesztését az ELMS Informatika Zrt., az e-platform megbízását pedig a Campus Codeworks Zrt. kapta meg. Mindkét cég közvetetten a Palkovics László volt innovációs miniszter barátjaként és egykori üzlettársaként is ismert Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik.
Állami cégekben, kormányhivatalokban, több minisztériumban is olyan szoftvert használnak a közalkalmazottak, amit egy Fauszt Zoltán végső tulajdonában álló cég fejlesztett. Ilyen szoftver például a Neptun vagy a Kréta, de még akkor is egy Fauszt-féle szoftverrel találkozunk, ha jogosítványt akarunk szerezni. Arról, hogy ezekkel a rendszerekkel mi a probléma, ebben a cikkünkben írtunk, a rendőrség pedig jelenleg hivatali visszaélés gyanújával nyomoz mind a Neptun, mind a Kréta és a Poszeidón ügyében is.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség az NKA-botrányban is érintett, a pénzosztás egyik nagy nyerteseként 145,8 millió forintot kapott, amit aztán a választások után vissza is fizetett. Az NKA-tól „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapták a pénzt, amit a 24.hu cikke szerint azért utaltak vissza, mert az expót végül nem rendezték meg.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség egyébként több ponton is megjelent fideszes eseményeken is, többek között a Digitális Polgári Körök első offline találkozóján, a 444.hu beszámolója szerint Takács Péter egészségügyi államtitkár a NIÜ logója előtt nyilatkozott.
