Feleslegesen béreltek ki egy irodát, aztán kitalálták, hogy oda költöztetik a MÁV legérzékenyebb részlegeit. Most nyomozás indult az ügyben

• 2024. augusztus elsejével a magyar állam kibérelte a XIII. kerületi Metropol irodaház 8000 négyzetméteres részét. Az ingatlant több mint egy évig, 2025 őszéig senki nem használta, a bérleti és üzemeltetési díjat azonban először az állam, később pedig a MÁV fizette, ami több százmillió forintba került.
• 2025 őszétől a MÁV elkezdte a legösszetettebb technikákat használó, korábban saját tulajdonú ingatlanokban működő részlegeit a Metropol irodaházba költöztetni. A kibérelt épületek azonban nem volt alkalmasak ezek többségének fogadására, az irodákat így több mint félmilliárd forintból kezdték el átalakítani – ez a munka azonban máig sem fejeződött be.
• Az irodabérlés és a költözések ügyében idén szeptemberben hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda.
• Az ügyben Lázár János, Gulyás Gergely, a vagyonkezelő és a MÁV volt vezérigazgató-helyettese is részletesen nyilatkozott a Telexnek, de a kár okozásáért senki nem vállalta a felelősséget. Ebben a cikkben kiszivárgott dokumentumok és kilenc, az ügyre rálátó forrás alapján tárjuk fel, mi történhetett a Metropol irodaházzal.

2026. május 11-én, a kormányalakítás utáni hétfőn egy elsőre meghökkentő tartalmú levéllel kereste meg a Telexet a MÁV egyik névtelenséget kérő munkatársa. A levél arról szólt, hogy a MÁV több, rendkívül összetett technológiát használó és különleges eszközöket igénylő részlege, mint a Központi Forgalomirányítás, az Üzemirányítási Központ, a Vasúti Üzemirányítás és a Forgalomirányítási Csoport az eddig használt, saját tulajdonú irodaházból egy bérelt irodaházba költözik majd.

Ezek az egységek eddig a Keleti pályaudvar mögött, a Kerepesi út 14. és 16. szám alatti, a MÁV saját tulajdonában lévő irodaházakban működtek, amelyek felszerelésére a vasúttársaság korábban több százmillió forintot költött. A MÁV vezetése ennek ellenére hozta meg azt a döntést, hogy ezeket az egységeket más részlegekkel, például az informatikai háttérbiztosítással és a Volán forgalomirányításával együtt a XIII. kerületi, magáncégtől bérelt, Metropol irodaházba költözteti.

A költözés hírét május 15-én írta meg a Telex, ami után újabb MÁV-os, illetve az ügyre rálátó szereplők jelentkeztek a Telexnél. Egybehangzó elmondásuk szerint a történet még sokkal súlyosabb, mint ahogy azt megírtuk, ugyanis:

• a MÁV már 2025 márciusában kibérelte és áprilisban birtokba vette az irodaházat, amelyet aztán fél évig senki nem használt;
• a hagyományos munkavégzésre kialakított irodaház teljesen alkalmatlan volt a MÁV speciális technikai igényű részlegeinek befogadására, így a birtokba vétel után több mint 500 millió forintba kerülő, hosszadalmas átalakításba kellett belekezdeni;
• ezek az átalakítások annyira bonyolultak, hogy mostanra sem lettek készen, így van olyan részleg, ami máig nem tudott átköltözni;
• ráadásul a technológia érzékenysége miatt egyes részlegek költözését a MÁV-on belül már előre rendkívül kockázatosnak ítélték meg;
• az egészről pedig a MÁV egyik vezetője és Lázár János a MÁV igazgatóságának megkerülésével döntött.

A költözést egy MÁV-os forrásunk ahhoz hasonlította, mintha a ferihegyi repülőtér légi irányítását költöztetnék egy külső helyszínre, a MÁV forgalomirányítása ugyanis ahhoz hasonlóan bonyolult és biztonságot igénylő tevékenység. Mivel a forgalomirányító egységek költöztetése tökéletes kivitelezés esetében is kockázattal jár, ezeket a nekünk nyilatkozó MÁV-osok szerint legjobb esetben soha nem kellene költöztetni, ha viszont ez megtörténik, akkor olyan helyszínre lenne érdemes, amit aztán évtizedekig nem kell elhagyniuk.

Az, hogy a ma különböző, részben rossz állapotú helyszíneken lévő egységeket egy helyre költöztessék, egy logikusan felmerülő szempont, de több, nekünk nyilatkozó érintett egybehangzóan azt állította, hogy ezeknél a speciális részlegeknél mindenképpen:

• saját tulajdonú, tehát határozatlan ideig használható;
• és külön erre a célra kialakított

telephelyre kellett volna költözni. Ehelyett született meg az a döntés, hogy az egységeket egy 10+5 évre kibérelt és eredetileg teljesen más funkcióval bíró irodaházba teszik át. Úgy, hogy a bérlet időtartamából a birtokba vétel óta eltelt másfél év, és az alatt az átalakítással sem végeztek.

A döntés többek szerint azért is érthetetlen, mert az Orbán-kormányok – legalábbis nyilatkozatok szintjén – törekedtek arra, hogy az állami intézményeket és cégeket bérleményekből saját tulajdonú irodákba költöztessék át. Más esetekben Lázár is ennek megfelelő döntéseket hozott, 2024-ben például nem hosszabbították meg a MÁV bérleti szerződését a Könyves Kálmán körúti Parkway Irodaházzal, és az ő minisztersége idején döntöttek arról is, hogy a MÁV több irodaházat kapjon a Tiborcz-Hernádi-körtől megvásárolt Kopaszi-gáti irodakomplexumban. Ezekbe a saját tulajdonú irodaházakba ráadásul jóval kisebb technikai igényű egységek költöztek (volna), mint amelyeket a bérelt Metropolba akartak költöztetni. A budapesti pályaudvarok környékén ráadásul számos olyan, egykori vasúti terület van, amelyeken fel lehetne építeni új MÁV-os irodaházakat.

Háttérbeszélgetéseink alapján azonban a Metropol irodaház esetében más szempontok érvényesültek.

Kibérelték az irodát, aztán nem jelent meg, akinek át kellett volna vennie

2024. augusztus elsején szokatlan esemény zajlott le a budapesti XIII. kerületi Tüzér utcában. A Róbert Károly körútra merőleges utca keleti oldalán hosszan húzódik egy három-négy emeletes, Metropol nevet viselő irodaház, amelynek nagy részét 2024. augusztus elsejével bérelte ki a magyar állam. A szerződést a magyar állam ingatlanügyeit intéző Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kötötte, az irodaházat a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium egyes részlegeinek szánták.

Az MNV és a Metropol tulajdonosai közötti korábbi egyeztetések alapján az irodaházat aznap az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársainak kellett volna átvennie. A minisztérium munkatársai azonban nem jelentek meg a helyszínen és nem vették át az irodaházat. Sőt, nemcsak aznap, de később sem jöttek el a kulcsokért.

A vagyonkezelő és a Metropol irodaház tulajdonosa között korábban kötött szerződést azonban nem lehetett egyik napról a másikra visszamondani. A szerződés szerint az MNV három éves időtartamra, fenntartással együtt havonta körülbelül 50 millió forintért bérelte ki a 8000 négyzetméternyi irodát. Mivel azonban az ÉKM nem vette át a területet, az MNV-nek a következő hónapokban a semmiért kellett bérleti díjat fizetni.

A történet több forrásunk szerint egy korábbi jogszabályi változással kezdődött. Míg a 2020-as évek elején a minisztériumok saját maguknak bérelhettek irodákat, egy 2020-as, illetve egy 2022-es módosítással ez a feladat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került át. 2023 január elsejétől tehát az MNV-ben dönthettek arról, hogy melyik minisztérium hol, milyen irodát bérelhet ki, sőt, mivel a számlák fizetése is az MNV-hez került át, akár a már meglévő szerződéseket is felmondhatták.

Több forrásunk szerint a feladatkör átvétele után, 2023-ban a vagyonkezelő minden minisztérium minden bérleti szerződését átnézte, és kiszűrte azokat, amelyeket túl drágának vagy előnytelennek talált. Ezek között volt a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium Váci út 45. szám alatti, Átrium Park nevű irodaháza is, amelyet a cseh CWI nevű cégtől béreltek.

Több nekünk nyilatkozó szereplő szerint az ÉKM az Átrium Parkot rendkívül drágán, körülbelül 30 eurós négyzetméteráron bérelte ki, miközben más intézményeket ennél jóval olcsóbban, 10-15 eurós négyzetméteráron helyeztek el. Úgy tudjuk, a vagyonkezelőtől emiatt jelezték az ÉKM-nek, hogy a szerződést fel fogják mondani, az Átrium Parkból pedig záros határidőn belül ki kell költözniük.

Egy, a folyamatra közelről rálátó forrásunk szerint az MNV vizsgálata közben az is kiderült, hogy az ÉKM a jogszabályi változás előtt néhány nappal, december 22-én hosszabbította meg az Átrium Park bérleti szerződését. „Ez nem éppen volt jóhiszemű lépés” – fogalmaz a forrásunk, aki szerint a vagyonkezelőtől ekkoriban jelezték is Lázáréknak, hogy nem értékelik nagyra az utolsó pillanatos trükközést. Egy másik forrásunk ugyanakkor máshogy emlékszik: szerinte az ÉKM vezetői ekkoriban letárgyalták az Átrium Park tulajdonosával, hogy a korábbinál jóval olcsóbban maradhassanak, az MNV azonban nem fogadta el ezt az üzletet.

Beszélgetőpartnereink egybehangzó állítása szerint az ÉKM-esek ekkoriban mindenképpen maradni akartak a Váci út 45. szám alatt. Az MNV azonban egyértelművé tette, hogy el kell hagyniuk az épületet, és mivel saját irodában nem tudta elhelyezni őket, elkezdte nézegetni, hol és mit tudna kibérelni nekik. Így találta meg a Metropol irodaházat, amelyet aztán 2024. július 30-án a másnapi, tehát augusztus elsejei dátummal ki is bérelt az ÉKM addig Váci úton működő részlegeinek.

Azt, hogy ez a folyamat hogy zajlott, több verzióban hallottuk a forrásainktól, aminek az ügy szempontjából komoly jelentősége van.

• Az egyik verzió szerint az ÉKM-esek nem fogadták el a Váci út helyett a Metropol irodaházat, és más opciókat kértek az MNV-től, amely a határozott kérésük és szakmai kifogásaik ellenére kötötte meg a szerződést a Metropollal. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, bárhogy tiltakoztak „valakinek kurva fontos volt”, hogy a Metropol ki legyen bérelve, így született a szerződés.
• A másik verzió szerint az ÉKM-esek, bár tiltakoztak, elfogadták a javaslatot, megtekintették a Metropolt, sőt, maguk igényelték az MNV-nél az épület kibérlését, ami ezt csak végrehajtotta. Ez utóbbi verzió szerint az ÉKM-esek papíron belementek a költözésbe, azt azonban „szabotálták”, vagyis nem kezdték el a költözés előkészítését és különböző kifogásokkal igyekeztek halogatni azt.

Azt, hogy melyik verzió igaz, az ügy szempontjából elég fontos, a felesleges irodabérlés ugyanis havonta 50 millió forintba került az állami vagyonkezelőnek. Ha az előbbi verzió igaz, akkor ezért a kárért inkább az MNV vezetői felelősek, ha az utóbbi, akkor inkább az ÉKM döntéshozói.

Több mint két hónappal a Metropol kibérlése után, 2025 októberében aztán már döntés született arról, hogy az ÉKM Váci úti irodaházának dolgozóit nem a Metropolba, hanem a Flórián téri Flórián udvarba költöztetik. Ez a Schmidt Mária és Ungár Péter tulajdonában álló BIF irodaháza, amelynek 40 százalékát a BIF egy közleménye szerint 2024 decemberében adták ki. A Váci úti irodaházból a Telex információi szerint végül 2025 márciusában költöztek át a dolgozók a Flórián térre.

Így alakult ki az a helyzet, hogy az akkor már hónapok óta bérbe vett Metropol irodaháznak már tervezett bérlője sem volt.

Közölték a MÁV-val, hogy itt vannak az irodaházak

2024. október 17-én az MNV vezérigazgatója levélben tájékoztatta a MÁV-ot, hogy az ÉKM az eredeti céltól eltérve mégsem költözik a Metropol irodaházba. A levél szerint az így felszabadult, három évre kibérelt iroda rendelkezésre állhat a MÁV és az akkor már a MÁV-hoz tartozó Volán bizonyos egységeinek elhelyezésére. A vagyonkezelő vezetője a levélben november elsejei határidővel visszajelzést kért a MÁV-osoktól a Metropolról, sőt, már egy esetleges szerződésrendezést is felvetett.

Úgy tudjuk, a MÁV-nál ekkor Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes vezetésével vizsgálni kezdték, hogy értelmesen tudnák-e használni a Metropol irodaházat, és mely részlegeket tudnák odaköltöztetni. Az események tükrében fontos körülmény, Dányi nem régi MÁV-os vezető, hanem kívülről érkezett a szervezetbe: Lázár János 2023-ban először a MÁV Szolgáltató Központ igazgatósági vezetőjévé, 2024-ben pedig a MÁV-csoport második emberévé, vezérigazgató-helyettessé nevezte ki. (Dányit a szervezetben sokan Lázár meghosszabbított kezének tartották, Vitézy a kormányváltás után elsőként rúgta ki.)

2024 őszén a MÁV több budapesti egysége már arra várt, hogy záros határidőn belül a Kopaszi-gáton megvásárolt, állami tulajdonú irodaházakba fog költözni, így viszonylag szűk volt azoknak a részlegeknek a köre, amelyeket a Metropolba lehetett elhelyezni. A MÁV-on belüli gondolkodás így viszonylag gyorsan eljutott azokhoz a kis létszámú, de annál nagyobb jelentőségű részlegekhez, amelyek a város különböző pontjain régi és részben leromlott állapotú MÁV-os épületekben működtek.

A Telexhez eljutott dokumentumok szerint a költözés ötletével kapcsolatban kikérték az érintett részlegek vezetőinek véleményét, és két érintett egység is úgy nyilatkozott, hogy az irodaházat csak jelentős belső átalakítással tudnák használni, ami hároméves bérlet esetén szóba sem jöhet. Az egyik egység azt mondta, hogy ehhez 15-20, a másik szerint minimum 20 éves bérleti viszonyra van szükség.

A cégen belüli gondolkodás egy november 8-i feljegyzés szerint arra jutott, hogy:

• a forgalomirányító egységek költözése „fokozott kockázattal jár”;
• a Metropol irodaház kibérelt részét egy költözés esetén sem tudják teljesen feltölteni;
• a költözéshez jelentős átalakítások szükségesek, amelyek forrást és időt igényelnek – azt azonban nem mérték fel, hogy mennyit.

A dokumentumban tehát komoly ellenérvek szerepelnek a költözéssel szemben.

Úgy tudjuk, a MÁV-os feljegyzés dátumozásával egy napon, november 8-án személyesen találkoztak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a MÁV képviselői, valamint a Metropolt kiadó cég vezetői, a megbeszélésen pedig már megegyeztek abban, hogy az épületegyüttesbe az ÉKM helyett a MÁV kiválasztott egységei költöznek. Ezek azok a fent felsorolt, rendkívül bonyolult technikát használó egységek, amelyek akkor saját irodaházakban működtek, és amelyek költözési költségeit az aznap kelt dokumentum szerint még nem mérték fel.

Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató néhány héttel az események után, november 23-án jelentette be, hogy a nagyobb közlekedési káoszok kezelésére Országos Haváriaközpontot hoznak létre. A 2025. január elsejével elinduló – és Lázár egy későbbi videójában bemutatott központot – először a forgalomirányítás mellé, a Kerepesi út 16. szám alatti MÁV-os irodaházba helyezték el, a 2024 végi tárgyalásokon azonban már arról volt szó, hogy ezt is a Metropolba költöztetnék.

Fontos körülmény, hogy míg az ÉKM-nek a vagyonkezelő bérli az épületeket, a MÁV-nak magának kell kibérelnie azokat, ahhoz tehát, hogy átvehessék az épületeket, új szerződést kellett kötni. Úgy tudjuk, a bérleti szerződés jóváhagyása iránti kérelmet 2024. december 18-án Dányi Gábor küldte meg a Miniszterelnökségnek, a kérelem azonban az erre vonatkozó előírások ellenére nem tartalmazta a Metropol tulajdonosával kötendő szerződéstervezetet. A Miniszterelnökség ennek ellenére már másnap, december 19-én visszaküldte a jóváhagyó nyilatkozatot, azzal a kikötéssel, hogy a szerződés feltételein a kérelemben írtakon túl nem változtatnak.

A MÁV-nál az ilyen szintű döntéseket normális ügymenetben az igazgatóság hozza meg, amit aztán a cég felügyelőbizottsága ellenőriz. Ebben az esetben azonban az ügyben eljáró szereplők megkerülték ezt a normál ügymenetet: Lázár János ugyanis még a miniszterelnökségi engedély megérkezése napján, december 19-én részvényesi határozattal írta elő a cégnek a bérleti szerződés megkötését. (A MÁV-nak az állam a tulajdonosa, így a közlekedési miniszter ilyen határozatokkal utasításokat adhat a MÁV-nak.) E határozatban Lázár János ráadásul Hegyi Zsolt vezérigazgató helyett a kérelmet felküldő Dányi Gábort hatalmazta fel arra, hogy megkösse a szerződést a Metropol vezetőivel.

Bár apróságnak tűnhet, az események tükrében fontos körülmény, hogy ezzel a módszerrel Dányi Gábor és Lázár János a MÁV vezérigazgatóját, igazgatóságát és felügyelőbizottságát is megkerülve döntött arról, hogy a MÁV a Metropollal szerződjön. A 10 éves és 5 évvel meghosszabbítható szerződést végül hónapokkal később, március 18-án Dányi Gábor és Fekete Zoltán ingatlan-főigazgató írták alá. (Ugyanaz a Fekete Zoltán, aki az Optima vezetőjeként főszerepet játszott az MNB-ügyben.)

Így vált a MÁV annak a Metropolnak a bérlőjévé, amelybe eredetileg egy teljesen más szervezet költözött volna.

Belső vizsgálat után feljelentést tettek

Úgy tudjuk, a MÁV a szerződés aláírása után nem sokkal, 2025. április harmadikán vette át az irodaházat, és azóta minden hónapban fizeti a körülbelül 50 millió forintos bérleti és üzemeltetési díjat. Az irodaház abban a pillanatban azonban egyáltalán nem volt alkalmas a költözésre kijelölt egységek egy részének fogadására, és a költözés csak több mint fél évvel később, 2025 őszén indult el.

A technológiai munkaállomásokat azonban még ekkor sem tudták elköltöztetni, az ezekhez szükséges gyenge- és erősáramú kiépítések ugyanis a Közlekedési és Beruházási Minisztérium szerint csak idén április 30-ára készültek el. A MÁV agyának számító Központi Forgalomirányítás kialakítása pedig csak ezután kezdődött el, így ők leghamarabb idén év végén tudnak majd beköltözni – ha addigra tényleg minden elkészül. Ezzel a MÁV tízéves bérleti szerződésből másfél év már le is telt.

A Telex információi szerint az ügyben a MÁV-nál belső vizsgálat indult, amely részletesen feltárta a Metropol irodaház kibérlésének történetét. A belső vizsgálat eredményét a MÁV tulajdonosa, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) is megkapta, ami a jelentés és egyéb rendelkezésére álló dokumentumok alapján feljelentést tett. Ez az a feljelentés, ami alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda október elején hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

A KBM a feljelentésében nem foglalkozik a történet első, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt érintő részével, csak azzal, hogy hogyan és miért vette át az iroda bérleti lehetőségét a MÁV. A feljelentés alapvetően két pontra fókuszál:

• arra, hogy egy erre felkért független értékbecslő és a MÁV belső ellenőrzése szerint a Metropol bérleti díja indokolatlanul meghaladja a piaci árszintet, tehát túlárazott;
• és arra, hogy a MÁV szerintük olyan állapotban vette át az irodaházat, hogy az akkor nem volt alkalmas azoknak a részlegeknek a befogadására, amelyeket oda akartak költöztetni.

A feljelentés szerint csak ez az utóbbi – mármint az egységek befogadására alkalmatlan épületek átvétele – 511 millió forint vagyoni kárt okozott a MÁV-nak. A feljelentés szerint ráadásul az épület átvételével az arról döntő szereplők a részvényesi határozat előírását is megszegték, a Lázár által aláírt dokumentum ugyanis egyértelműen azt írja elő, hogy a szerződés kezdő időpontjának az irodaház bérbevételre alkalmas állapota kell, hogy legyen.

Dányi Gábor az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta: „az ingatlan folyamatosan bérbevételre alkalmas állapotban volt és megfelelt az irodai rendeltetés feltételeinek. Ez nem összekeverendő a beköltözhetőséggel, ami tartalmazhatja a bérlő átalakítási igényeit, vagy a birtokba vétellel, ami a műszaki állapot felvétele a felek között és a közművek átterhelése, a bérbevételre alkalmas állapot ezektől eltérő jogi fogalom, az irodai célra való rendeltetésszerű használatot jelenti.” Vagyis Dányi szerint ők a részvényesi határozatnak megfelelve vették át az irodaházakat.

Miért kerülték meg a MÁV vezetőségét?

Az ügynek azonban a konkrét bérbevételen kívül is vannak érdekes részletei. A MÁV belső vizsgálata például arra jutott, hogy a Lázár János által aláírt részvényesi határozatot – amellyel a MÁV-ot utasította – a MÁV-ban készítették elő, és Dányiék célja pont az volt vele, hogy megkerülhessék a MÁV igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Márpedig normál ügymenetben ezeknek a szerveknek lenne a feladata, hogy ellenőrizzék, megéri-e a vállalatcsoportnak irodákat bérelni és azokba költözni.

Dányi Gábor az erre vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a részvényesi határozatot a MÁV készítette elő, de azt mondta, hogy ez „visszatérő gyakorlat volt”. Arra a kérdésünkre, hogy tényleg azért találták-e ki a részvényesi határozat megoldását, hogy kihagyhassák a döntéshozatalból a MÁV-ot papíron vezető szervezeteket, azt írta, hogy a határozat „tartalmazza az igazgatóság tájékoztatását. A felügyelőbizottsági ülések sztenderd napirendje volt a kiadott részvényesi határozatokról szóló beszámoló”.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentése azt is tartalmazza, hogy a rendelkezésükre álló dokumentumok – köztük a MÁV belső jelentése – szerint a költözésről szóló döntés 2024 novemberi időpontjából nem állt rendelkezésre olyan MÁV-os megvalósíthatósági tanulmány vagy hatásvizsgálat, amely részletesen vizsgálta volna a költözés megvalósíthatóságát és észszerűségét. A feljelentés szerint ebből az időszakból csak az a november 8-i feljegyzés maradt fenn, amely a költözéssel szembeni érvek mellett azt tartalmazza, hogy az ahhoz szükséges idő és forrás felmérése nem történt meg.

Dányi Gábor az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, hogy a részvényesi határozat december 19-i kiadása előtt beküldtek az ÉKM helyettes államtitkárainak egy döntéselőkészítő anyagot, amely tartalmazta a bérlemény felújítási szükségleteit és azt, hogy mennyi felújítási költség spórolható meg az addig használt saját ingatlanok felszabadulásával. Az anyag szerint a MÁV egymilliárd forint bevételre számíthatott a saját irodaházak eladásából, miközben azok további működtetése „jelentős költséget jelentett volna”.

Mindenféle egységet összepakoltak a város különböző részeiről

A MÁV a 2024 végi döntés értelmében több mint tíz, korábban Budapest különböző helyszínein működő részleget költöztetett, illetve költöztetett volna össze a Metropol irodaházakba. Ezek közül van olyan, ami korábban a Népliget buszpályaudvarban, illetve a Rákosrendező egyik épületében működött, vannak azonban érdekesebb esetek is.

Az egyik ilyen a fent említett Kerepesi út 14. és 16., amelyek a Keleti pályaudvar területén álló irodaházak, és amelyekben eddig a MÁV legérzékenyebb részei működtek. Ezek kiürítése azért érdekes, mert Kerepesi út 14-ben 2018 és 2020 között alakították ki a Központi Forgalomirányítást – vagyis most egy kevesebb mint tíz évvel korábban, külön erre a célra kiépített részleget költöztetnének át. Ők azok, akik annyira bonyolult technikát használnak, hogy máig sem tudtak átköltözni a Metropolba.

Másrészt van olyan részleg is – a Pályavasúti Technológiai Rendszerek Főosztálya – amely korábban a MÁV belvárosi, Kmety György utcai irodaépületében működött. Ezt a vasúttársaság fokozatosan teljes egészében kiürített, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly év végén árverésre bocsátotta, és idén év elején eladta.

A Telexnek nyilatkozó kritikus szereplők – például a költözéssel érintett MÁV-os részlegek két munkatársa – szerint az, hogy ezeket az egységeket bérleménybe költöztetik, biztosan nem volt racionális és végiggondolt döntés. Az ő olvasatukban a Metropol kiválasztásának helyességét egyértelműen cáfolja, hogy az irodaház annyira nem volt alkalmas a kiválasztott részlegek egy részének fogadására, hogy azok a kibérlés után másfél évvel sem tudtak még átköltözni. Ezek a forrásaink úgy gondolják, hogy ha az ügyben jóhiszeműen jártak volna el, akkor semmi szükség nem lett volna arra, hogy a MÁV igazgatóságát és felügyelőbizottságát megkerüljék.

Ezek a forrásaink úgy értelmezik az eseményeket, hogy a költözésről szóló döntés elsődleges célja valójában nem a kiválasztott részlegek jobb elhelyezése, hanem az üresen álló és potyára fizetett irodaház feltöltése volt. Ezt támasztja alá, hogy az ügylet a MÁV-nál azzal kezdődött, hogy az MNV vezérigazgatója 2024. októberi levelében tulajdonképpen felajánlotta az ingatlanokat a MÁV-nak, ami csak ezután kezdte vizsgálni, hogy tudná feltölteni azokat. A MÁV belső vizsgálata szerint ráadásul az MNV sürgette, hogy minél hamarabb kössék meg az új szerződést.

Van tehát egy olyan értelmezés, ami szerint azzal, hogy az MNV kibérelte a Metropol irodaházat, az ÉKM azonban nem vette azt át és végül máshova költözött, több százmillió forintos kárt okoztak. Ha a szerződést akkor visszamondták volna, amikor eldőlt, hogy az ÉKM érintett részlege a Váci út 45-ből a Flórián térre költözik, akkor valakinek be kellett volna ismerni a több százmilliós kár okozását. Ezt senki nem akarta, ezért születhetett az a döntés, hogy az irodaházat egy másik szervezeti egységgel töltik fel.

Dányi Gábor szerint ugyanakkor a költözést a korábban használt ingatlanok fenntartási költségei mellett az is indokolta, hogy abban az időszakban új feladati és szervezeti egységet is kialakítottak, amit akkor kellett elhelyezni. Arra a kritikára, hogy 2024 őszén több részleg kifogásokat fogalmazott meg a költözés ellen, azt írta, hogy „bizonyos területek kifejezetten támogatták az oda költözést, természetesen voltak ellenzők is, mint minden költözésnél”.

Lázár János szerint neki nem volt valódi döntési lehetősége

A történetnek ezen a pontján visszajutunk oda, hogy ki és hogyan döntött az eredeti MNV-s bérleti szerződésről. Az ügyben elsődlegesen értelemszerűen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetésének felelőssége merül fel, hiszen eredetileg ők bérelték ki az ingatlant, amelybe első körben nem költözött be senki. Az MNV nekünk küldött válaszában azt írta, hogy a Metropol esetében az ÉKM-től kapott elhelyezési igény alapján kezdeményezték az irodaház kibérlését, a szerződés megkötéséről pedig Gulyás Gergely előzetes jóváhagyásával az MNV igazgatósága döntött. Közlésük szerint ezután kijelölő okirattal kötelezték az ÉKM-et az ingatlan átvételére, a minisztérium azonban először informatikai okokból, később pedig „az elhelyezési koncepció változása” miatt nem költözött be.

Szintén felmerül Lázár János és munkatársainak felelőssége, hiszen elvileg az általa vezetett ÉKM egy részlegének bérelték ki a Metropolt, és a MÁV szerződését megalapozó részvényesi határozatot is ő hozta. Lázár kérdésünkre megerősítette, hogy az épületet az MNV jelölte ki számukra „ebből következően az elhelyezésre használt ingatlan kiválasztása nem az ÉKM hatásköre volt, a döntési kompetenciámon kívül eső jogosítvány volt a hatályos szabályok szerint.”

A volt miniszter szerint a vagyontörvény alapján az ÉKM köteles a neki kijelölő okiratban megjelölt ingatlant birtokba venni, így a minisztériumnak mérlegelési joga sem volt. Lázár szerint „az ÉKM, illetve a MÁV ebbe az állam által megkötött szerződésbe lépett be, mint költségviselő és bérlő. Az ÉKM-ben kiadott részvényesi határozat a minisztérium ezen (törvényben meghatározott) kötelezettségének teljesítését, végrehajtását szolgálta.”

A miniszter a nekünk küldött levelét azzal folytatta, hogy „a részvényesi határozat is azt tartalmazza, hogy egyetért a minisztérium az MNV Zrt. által megkötött bérleti szerződés alapján a MÁV szervezeti egységeinek elhelyezésével, ennek alapja pedig az ingatlant kijelölő okirat volt, az egész elhelyezési folyamatért pedig egy másik minisztérium felelt, akinek végleges engedélyének meglétét a bérleti szerződésbe való belépés feltételéül szabta a minisztérium a részvényesi határozatban.”

Az, hogy „az elhelyezésért egy másik minisztérium felelt”, arra vonatkozik, hogy a MÁV nevében Dányi Gábor által a bérleti szerződésre vonatkozó kérvényt a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárságának kellett leokéznia. A MÁV szerződését tehát valóban nem Lázár, hanem Gulyás Gergely minisztériuma engedélyezte.

A volt közlekedési miniszter a nekünk küldött levelét azzal zárta, hogy szerinte a „fentiekből kitűnik, hogy kijelölés történik az elhelyezés meghatározásakor és a kijelölt ingatlant az MNV bérelte ki, a MÁV ebbe a jogviszonyba lép be a szerződésben már meglévő kondíciókkal. A MÁV tevékenysége miatt az államot pénzügyi hátrány nem érhette, hiszen az állam által már megkötött szerződésbe költözött be.”

Mivel az MNV irodabérleti szerződéseit a Miniszterelnökségen hagyták jóvá, megkerestük Gulyás Gergelyt is, aki a vonatkozó időszakban azt a minisztériumot vezette. Gulyás kérdésünkre megerősítette, hogy a kormányzati szervek bérleti szerződéseit az általa vezetett Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárságának kellett jóváhagynia, és azt is, hogy a konkrét esetben is ők tették ezt meg, elmondása szerint azonban ezen kívül semmilyen módon nem szóltak bele azok megkötésébe. Ahogy írta, „ezen szerződések esetében a Miniszterelnökségnek sem javaslattételi, sem döntési joga nem volt, csak és kizárólag jóváhagyási. A kezdeményezések mindig a bérbevevőtől érkeztek, megnevezve az elhelyezendő szervezetet és annak nagyságát. ”

A tulajdonos szerint ez a kormány és az állami vállalatok vitája

A Metropol irodaház egy Sun Group nevű céghez tartozik, aminek három tulajdonosa van, Kiss Róbert, Kücsön Gyula és Zakor Sándor, akik közül a hírekben korábban csak az MTK focicsapat és a Prohumán munkaerő-közvetítő tulajdonosaként ismert Zakor neve szerepelt. A Prohumán 2020-ban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Szijjártó Péter által vezetett Külügyminisztériummal, az ukrán háború kitörése után pedig tranzitpontokon hirdethették magukat. A kör egy másik cége, a Brightly korábban több mint félmilliárd forintos közbeszerzést nyert – nincsenek azonban olyan nyilvánosan elérhető információk, amelyek arra utalnának, hogy ezt kormányzati kapcsolatoknak köszönhetnék.

A cég a nekik küldött kérdéseinkre azt írta, hogy az irodaházakat teljesen normális ügymenet alapján adták ki, és ők a piaci gyakorlatnak megfelelően és teljesen jóhiszeműen jártak el. Elmondásuk szerint 2024-ben a vagyonkezelő emailben kereste meg őket, először az Okfőnek, majd az ÉKM-nek keresett irodaházat, ők pedig az egymást követő megkeresésekre újabb és újabb ajánlatokat adtak, majd végül az MNV szerződésmintája alapján készített szerződést írták alá.

Nekünk küldött közlésük szerint őket is csak 2024 októberében keresték meg azzal, hogy az ÉKM helyett a MÁV költözne az épületbe, ezt pedig tárgyalási fordulók és bejárások egész sorozata követte, amíg végül megállapodtak a 2025 márciusában aláírt új bérleti szerződésben. Elmondásuk szerint a kialkudott bérleti díj lényegében megfelel az ugyanabban az irodaházban más bérlőknek bérbe adott irodák négyzetméterárával.

Az ügyben indult nyomozásról elmondásuk szerint a Telextől hallottak először, a cégüket pedig semmilyen nyomozó hatóság nem kereste. Hozzátették, hogy értelmezésük és informális tudásuk szerint az ügy „az előző kormány egyes szervei (ÉKM) és állami vállalatok (MNV, MÁV) közötti elhúzódó vita immár jogi leképeződése”.