Összeférhetetlenséget talált az európai számvevőszék a Déli Körvasútnál, 320 milliárdot bukhat Magyarország

• A kormány jutalmat ad a paksi védelemben részt vevő dolgozóknak.
• Most dolgoznak a jövő évi költségvetésen, amelyen Magyar szerint látszanak majd a kormány prioritásai és az EU-s pénzek is. Az egészségügy plusz 500 milliárdot kap.
• A vagyonadóra a kormány szerint azért van szükség, mert aránytalanul sok pénz jutott a tőkéseknek, míg a dolgozók jövedelme nem nőtt olyan arányban.
• A katás adózás átalakítással az a cél, hogy a kisvállalkozóknak is járjon megfelelő mennyiségű táppénz és nyugdíj.
• Az Európai Számvevőszék szabálytalanságot talált a Déli Körvasút építésénél, ami miatt 320 milliárd forintot bukhat Magyarország.

Döntött a kormány arról, hogy elismerésben és jutalomban részesíti a paksi védelmi munkában részt vevőket – jelentette be Magyar Péter pénteken. Ez 1100 embert érint, köztük a belügy, a rendőrség, a műszaki egyetem és a paksi atomerőmű munkatársai. Ők mind egyhavi bérnek megfelelő jutalomban részesülnek majd, ami a költségvetésnek körülbelül 800 millió forint kiadást fog jelenteni. Magyar szerint az atomerőmű teljes leállásának elkerülésével több százmilliárd forintot spórolt az ország.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón először a katával és vagyonadóval kapcsolatos bejelentésekről beszélt. Elmondása szerint az elmúlt években a magyar adórendszer a tőkejövedelmet kevésbé sújtotta, mint a munkajövedelmet, ami miatt a vagyon és a tőke egyre inkább egy szűk rétegnél kezdett koncentrálódni. Elmondása szerint ezen kellene változtatni, hogy a vagyon igazságosabban oszoljon szét a magyarok között.

A miniszterelnök hozzátette: sokan félreértik a vagyonadót, és fontos leszögezni, hogy:

• ha egy házaspár mindkét tagjának egymilliárd forintja van, akkor nem kell fizetni;
• és másfél milliárd forintos vagyon esetén csak félmilliárd után kell fizetni, ami 5 millió forintnyi adót jelent.

A kormány ebből a vagyonnemből körülbelül 200 milliárd forint adóbevételt remél. A vagyonadóval párhuzamosan egy úgynevezett exit taxot is bevezetnek, amely az országból a külföldre menekített egymilliárd forint fölötti vagyonokra vonatkozik majd.

Magyar szerint súlyos hiba volt, hogy az előző kormány 2022-ben néhány éjszaka alatt úgy alakította át a katás adózást, hogy abból a legtöbb felhasználót kizárták. A mostani rendszerrel az a legnagyobb probléma, hogy a katás adózók nem kapnak anyasági támogatást, táppénzt és nyugdíjat – a kormány az átalakítással ezt akarja korrigálni. Ezért van szükség elmondása szerint a tételes adó 50 ezer forintról 100 ezer forintra.

A pénzügyminisztérium szerint akár 100-150 ezer új katás adózó is lehet majd 2027-ben. Magyar elmondása szerint ebből a kormánynak nem lesz se plusz bevétele, se plusz kiadása, a céljuk az, hogy a kisvállalkozók könnyebben tudjanak adózni.

Magyar felhozta az ekhós adózás átalakítását is: közlése szerint durva aránytalanság, hogy a profi sportolók eddig 500 millió forintig adózhattak kedvezményesen, míg mindenki más 60 millió forintig. A kormány most ezt a különbséget csökkenti.

Magyar ezután azt mondta: 2027-től 500 milliárd forinttal többet költenek az egészségügyre, mint amit idén költött rá az állam. Ezt már a kampányban megígérték, most megerősítette, hogy végre is fogják hajtani, a jövő évi költségvetést pedig már így tervezik. Az első lépés a kórházi várólisták csökkentésére szóló program, amelyek első körben a csípő- és térdprotézisműtétek, valamint a szürkehályog-műtétek várólistáit érinti. Csak erre több tízmilliárdot fognak költeni.

Magyar szerint a Fideszhez köthető média gúnyolódott azon, hogy a kormány bejelentése szerint ezeket a műtéteket a jövőben esténként és éjszakánként is végezni fogják. Elmondása szerint ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, és a mostani helyzetben így tudják leggyorsabban felpörgetni a műtétek végrehajtását és ezzel csökkenteni a várólistákat.

Magyar szerint azokat, akik legalább egy éve várnak a műtétekre, egyesével meg fogják keresni az egészségügyből, hogy felmérjék, hogy vannak, hogyan tudják őket a lehető leghamarabb megműteni. Elmondása szerint jobb szervezéssel a felszabaduló műtéti időpontokra is tudnak majd találni műtétre váró személyeket. Fel lehet majd iratkozni rövid értesítésre szóló tartalék várólistára.

A kormány komoly problémának tartja a műtétek utáni rehabilitációs kezelés minőségét, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon gyenge. Ezen próbálnak majd javítani azzal, hogy utánkövetik, ki hogy érzi magát, ki milyen utóhatásokat ér el.

Magyar elmondása szerint most dolgoznak a jövő évi költségvetésen, amelyet még október végéig el fognak küldeni a Költségvetési Tanácsnak. Ez utóbbinak 15 napja van a véleményezésre. A Költségvetési Tanácsban Varga Mihály MNB-elnök és Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor a tagjai.

A miniszterlnök szerint a mostani 7-8 százalékos költségvetési hiány néhány éven belül államcsődhöz vezetne, ezért ezt mindenképpen jelentősen vissza fogják vágni. Ennek köszönhetően szerinte a mostaninál olcsóbban tudják majd finanszírozni az államadósságot. Magyar szerint idén 1200 milliárd forintot tudtak megspórolni a feleslegesen kiáramló pénzek visszafogásával.

Magyar elmondása szerint most minden minisztérium megkapta, hogy találja meg, hol tud spórolni, ezt a pénzt pedig a kormány prioritásaira, a jobb közszolgáltatásokra akarják fordítani. A költségvetés alapján szerinte mindenki látja majd, hogy mik az új kormány prioritásai.

Magyar a sajtótájékoztató elején beszólt a közmédiának, amely a sajtótájékoztató kezdetének időpontjában a Kisváros című sorozatot adta. Magyar szerint a 160 milliárdból működő köztévének ehelyett az ő sajtótájékoztatójukat kellene adnia, mert az szerinte fontosabb, mint a Kisváros című sorozat.

Magyar után Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter következett, aki a Déli Körvasútról kezdett el beszélni. A Déli körvasút projekt lényege, hogy kettőről három- illetve négyvágányosra bővítik a budapesti körvasút déli szakaszát, amelyen új megállóhelyeket is létrehoznak. A projektet 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) készítette elő, akkor azt a központot vezető Vitézy Dávid az elmúlt száz év legfontosabb vasúti fejlesztéséneknevezte.

A projekt kivitelezését több részre szedték, a legnagyobb feladatcsomagot a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. 337 milliárd forintos ajánlattalnyerte el. Az építkezést az Európai Unió:

• az IKOP Plusz programon keresztül 210 milliárd forintot;
• a CEF programon keresztül pedig 157 milliárd forintot

adott a beruházásra.

A kivitelezés Vitézy szerint 42 százalékos készültségen van, az új vágányok közül pedig 30 százalék használható lesz a hónp végéig. Szerinte a munka befejezéséhez további két évre lenne szükség.

Vitézy szerint alapos gyanú merült fel, hogy a kivitelezési közbeszerzés során összejátszottak az abban részt vevő szereplők, ami miatt az EU arról tájékoztatta Magyarországot, hogy a korábban odaítélt tájékoztatást mégsem fizeti ki. Az összejátszás lényege, hogy a Kontúr Csoport nevű cég a közbeszerzésben mindkét oldalon játszott, a V-Híd pedig olyan információkat kapott meg a közbeszerzésről, amelyhez nem lett volna joga.

Ezt a jogsértést Vitézy bejelentése szerint az Európai Számvevőszék tárta fel, ami erről már januárban értesítette a magyar számvevőszéket és a magyar kormánynak. Magyar közbekérdezett, hogy a magyar ÁSZ tett-e az ügyben valamit. Vitézy szerint lett volna erre joguk, de az információ birtoklása miatt nem tette meg. Magyar szerint az ÁSZ 10 hónapja tud arról, hogy emiatt 320 milliárdot bukhat el az ország, mégsem tett semmit, Windisch László ÁSZ-elnöknek emiatt most azonnal le kell mondania.

Vitézy szerint az európai számvevőszék részletesen feltárta, milyen összeférhetetlenség állt fenn a megrendelő és a kivitelező között a Kontúr Csoporton keresztül, amit Mészárosék pont a folyamat alatt vásároltak fel. A V-Híd a bizonyítékok szerint az eljárás során ismerte azokat az elvileg szempontokat, amelyek alapján a közbeszerzést ki kellett osztani.