Az Integritás Hatóság összeférhetetlenséget állapított meg a Semmelweis Egyetem kancellárjánál

„Tájékoztatás összeférhetetlenségi ellenőrzési eljárás lezárásáról és felhívás intézkedésre” – ezzel a kacifántos tárggyal érkezett levél augusztus 25-én az Integritás Hatóságtól (IH) a Semmelweis Egyetemet fenntartó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) akkori kuratóriumához. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) azóta leköszönt kuratóriumi elnökének címzett levélből, amely a Telexhez is eljutott, kiderül: az IH szerint az egyetem kancellárja, Pavlik Lívia személyében összeférhetetlen ezzel a pozícióval.

A címzés akkor még Orbán Gábor kuratóriumi elnöknek szólt, de már nem sok ideje volt válaszolni: az egyetemi kekvák kuratóriuma és felügyelőbizottsága szeptember 1-től új tagokat kapott, akiknek a feladatuk többek között az előző kuratóriumok tevékenységének vizsgálata és a kekvák jövő augusztusi megszűnésének előkészítése.

Az IH nemcsak a kancellár, hanem az összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági tag összeférhetetlenségét ellenőrizte, de utóbbiaknál az eredmény már kevésbé érdekes, hiszen amúgy is véget ért a megbízatásuk. A kancellár viszont továbbra is hivatalban van. Ezért ha a fenntartói jogokat gyakorló NEOA új kuratóriuma, illetve az alapítói jogokat gyakorló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) bizonyítottnak látja az összeférhetetlenséget, azt valamilyen módon meg kell szüntetniük.

Kettő az egyben: miniszteri biztos és kancellár

A kekvatörvény nyári módosítása kikötötte, hogy minden egyetemi kekva kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai, „valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője” köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, és erre a már hivatalban lévők esetében augusztus 5. a határidő. Ezután a nyilatkozatokat 5 napon belül el kell küldeni az Integritás Hatóságnak, amelynek 15 napja van ellenőrizni – és el is érkeztünk az IH augusztus 25-i leveléig.

A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó rész magától értetődő, de „az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője” résznél szükség lehet egy kis magyarázatra. A törvény egy másik ponton azt írja, hogy ez a megfogalmazás az egyetem „európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró” vezetőjét takarja. Az OGYM álláspontja szerint pedig ez alatt „elsődlegesen a kancellárt kell érteni”.

Ezért kellett a Semmelweis esetében Pavlik Líviának is összeférhetetlenségi nyilatkozatot leadnia, és ezért ellenőrizte azt az IH. És az IH talált is olyasmit, ami álláspontja szerint összeférhetetlen a kancellári tisztséggel: a 2020-tól kancellár Pavlik egészen 2022-ig miniszteri biztos is volt.

„A Hatóság megállapította, hogy Dr. Pavlik Líviát az innovációért és technológiáért felelős miniszter a 12/2019. (IV.4.) ITM utasítással 2019. március 01. napjától 2022. május 23. napjáig az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, így vele szemben fennáll a Kekva tv. 15. § 1b) bekezdés g) pontban meghatározott (1b) bekezdés e) alpontjának megfelelő összeférhetetlenségi ok” – írta a levelében az IH.

Az általuk hivatkozott rész a kekvatörvényben azt mondja ki, hogy a miniszteri biztosi kinevezés – más politikai tisztségekkel együtt – akkor kizáró ok, ha az az illetőnél a „vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben” fennállt. Az összeférhetetlenség szempontjából mindegy, hogy a konkrét miniszteri biztosi feladat mi volt, de a helyzetnek ad egy sajátos színezetet, hogy Pavlik épp annak a kekvamodellnek az előkészítésében vett részt biztosként, amelynek a kivezetésekor most felmerült az összeférhetetlensége.

„Amennyiben az Integritás Hatóság az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését” – írja a törvény. Az alapítói jogok gyakorlója az állam nevében az OGYM.

Évek óta változatlanul fennáll

Bár az Integritás Hatóság ellenőrzésének eredménye eddig nem volt ismert, maga Pavlik miniszteri biztosi munkája eddig is köztudott volt, csak éppen az előző kormány idején valamiért nem merült fel, hogy az összeférhetetlen lenne a kancellársággal. A kekvamodell nyári átalakítása viszont felszínre hozta a kérdést.

Augusztus 29-én a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ), azaz az egyetemi szakszervezet levélben fordult az akkor épp végnapjait élő előző kuratóriumhoz Pavlik esetleges összeférhetetlensége ügyében. Ők a miniszteri biztosi kinevezés mellett azt is megemlítették lehetséges összeférhetetlenségi okként, hogy Pavlik jelenleg is több külső tisztséget visel, például a Richter Gedeon Nyrt. felügyelőbizottsági elnöke.

Ez azért említésre méltó, mert ugyanennek a Richternek a vezérigazgatója és igazgatósági tagja az az Orbán Gábor, aki szeptemberig a NEOA kuratóriumi elnöke volt. Azaz a Semmelweisen az egyetemet fenntartó alapítvány vezetőjeként Orbán volt hivatott Pavlik munkáját ellenőrizni, de eközben a Richternél Pavlik vezette az Orbán által irányított vállalat felügyelő testületét. A kekvatörvényben nincs olyan pont, amellyel ütközne ez a felállás, a szakszervezet ugyanakkor megjegyzi: „Nemcsak a tényleges összeférhetetlenséget kell elkerülni. Az összeférhetetlenség kockázatát és látszatát is kezelni kell. Ez nem etikai ajánlás, hanem kötelező belső normatíva. A munkavállalók bizalmához elengedhetetlen a tényleges és ellenőrizhető intézményi fékek működése.”

A levélre már az új kuratóriumi és felügyelőbizottsági elnök, Csala Miklós és Dul Zoltán válaszolt szeptember 13-án: megköszönték a szakszervezetnek, hogy felhívták a figyelmet „egy olyan helyzetre, amely évek óta változatlanul fennáll”, illetve jelezték, hogy az előző elnöknek küldött levelet az új kuratóriumnak szóló megkeresésként értékelik, és azt ígérték, „mielőbb megküldjük a válaszokat a benne feltett kérdésekre”.

Az IH egyébként mind az öt akkori kuratóriumi és mindhárom felügyelőbizottsági tag összeférhetetlenségét is ellenőrizte, tehát összesen kilenc főét. Bár a másik nyolc ember esetében az összeférhetetlenség kérdése már nem aktuális, mert az időközben felállt új kuratóriumba és felügyelőbizottságba amúgy is új tagokat választottak, az IH az előző kuratórium három tagjánál állapított meg összeférhetetlenséget. Bedros Róbertnél azért, mert 2024-ig politikai főtanácsadó volt a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. Érdekesebb a másik két eset: Merkely Béla és Szócska Miklós kuratóriumi tagságát azért találták összeférhetetlennek, mert mindkettőjük „a köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanár”. Ezzel az IH a kekvatörvénynek arra a pontjára utal, amely a kizáró okok között említi azt, ha valaki „az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő”.

Ez azért lehet releváns, mert az IH és az OGYM jogértelmezése közötti eltérésre utal. Épp a szakszervezet tette közzé ugyanis az OGYM Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának levelét, amelyet a kuratóriumi elnököknek és a rektoroknak címeztek. Ebben azt írták: „Az egyetemi tanári címmel kapcsolatos értelmezésünk és álláspontunkat a továbbiakban is fenntartjuk, miszerint az egyetemi tanári cím nem kinevezést jelent”, függetlenül attól, hogy azt valóban a köztársasági elnök adja át. Azt viszont itt is hozzátették, hogy a rektorokra érvényesnek tartják ezt a kitételt, tehát Merkely Béla az egyetemi tanári címtől függetlenül is összeférhetetlen. (Szócska Miklós a második Orbán-kormány egészségügyi államtitkára volt, de ez a megbízatása 2014-ben véget ért, így az már a kekvatörvény szempontjából „elévült”.)

Az eltérő jogértelmezésnek azért lehet szerepe, mert utolsó napjaiban az előző kuratóriumi elnök is hasonlóan érvelt az IH összeférhetetlenségi megállapításával szemben.

Egy év? Na jó, de honnan számolva?

Az IH levelével és az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatban megkerestük a NEOA új kuratóriumát és a minisztériumot is. A kuratóriumtól az álláspontjuk mellett azt is megkérdeztük, hogy az előző kuratórium kialakított-e valamilyen álláspontot a leváltása előtt, illetve hogy akár ők, akár az új vezetés egyeztetett-e már a minisztériummal, és hogyan tervezik feloldani a hatóság által összeférhetetlennek tartott helyzetet. A válaszukból kiderül, hogy az előző elnök, Orbán Gábor két lépést is tett, mielőtt augusztus 31-én megszűnt volna a megbízatása:

• Egyrészt az IH levelének megérkezése másnapján már küldött is egy állásfoglalást az OGYM felsőoktatásért felelős államtitkárának, Katz Sándornak, amelyben vitatta a hatóság megállapítását.
• Másrészt kezdeményezte a kancellári jogkörök korlátozását, hogy még a szerinte jogilag nem fennálló összeférhetetlenséget is megszüntesse.

Nézzük először az államtitkárnak küldött levelet. A NEOA válasza szerint ebben Orbán azzal érvelt, hogy „az összeférhetetlenség alapjául szolgáló miniszteri biztosi kinevezés 2022. május 23-án, azaz dr. Pavlik Lívia jelenlegi, ötéves kancellári megbízatásának kezdete (2025. október 1.) előtt több mint egy évvel megszűnt, és kérte államtitkár úr intézkedését az IH felé”. Ehhez tudni kell, hogy bár Pavlik 2020 októberétől folyamatosan a Semmelweis kancellárja, tavaly ősz óta valóban a második ciklusát tölti. Az érvelés lényege tehát, hogy a kekvatörvényben szereplő kitétel, mely szerint a miniszteri biztosi munka a kancellár „megbízatásának kezdetét megelőző egy évben” jelent kizáró okot, ciklusonként értendő, mert az újraválasztással új megbízatás indult.

Orbán Gábor emellett „intézkedett arról, hogy dr. Pavlik Lívia az európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetői feladatköréből eredő jogait ne gyakorolja, azzal, hogy minden egyéb, a kancellári megbízatása körébe tartozó hatáskörét természetesen korlátozás nélkül ellátja” – írta az új kuratórium. Orbán tehát azzal akarta kihúzni a dolog méregfogát, hogy mivel a törvény nevesítette az európai uniós forrásokért felelős feladatkört, ezt egyszerűen kiveszik a kancellári feladatok közül, így álláspontja szerint az összeférhetetlenség jogilag nem áll fenn tovább, függetlenül attól, egyébként az egyetemi vezetői pozíció ütközne-e a miniszteri biztosival.

„A NEOA jelenlegi kuratóriuma egyeztetést kért az államtitkárságtól, és majd ennek eredménye, illetve államtitkár úr válasza alapján fog eljárni az ügyben. Álláspontunk véglegesítéséig tehát szíves türelmét kérjük. Tájékoztatást fogunk adni a fejleményekről” – zárta válaszát az új kuratórium.

Az OGYM-et is megkérdeztük az IH megállapításáról, illetve arról, hogy számít-e az összeférhetetlenség megítélésében, hogy a kancellár már a második ciklusában jár. Arról is érdeklődtünk, hogy ha elfogadják a hatósági ellenőrzés eredményét, milyen lépést terveznek tenni vagy kérnek az egyetemtől elvégezni az összeférhetetlenség megszüntetésére.

„Az Integritás Hatóság állásfoglalását megkaptuk és tudomásul vettük. Fontos hangsúlyozni, hogy az állásfoglalás szakmai felülvizsgálata nem tartozik a Minisztérium feladat- és hatáskörébe – írták. – A szükséges intézkedéseket a fenntartó alapítvány kuratóriumával együttműködésben alakítjuk ki annak érdekében, hogy azok a prioritást élvező KEKVA-kivezetés folyamatát ne akadályozzák, illetve annak végrehajtását ne hátráltassák. Ezzel egyidejűleg kiemelt szempont az Egyetem folyamatos, jogszerű és zavartalan működésének biztosítása az átmeneti időszakban is. A kérdés kezelése során ezért e két szempont együttes érvényesítésére, valamint az ezek közötti megfelelő összhang megteremtésére törekszünk majd.”

Egyelőre tehát mind a kuratórium, mind a minisztérium kivár, az egyetem kancellárja pedig marad a helyén.