Túlárazott szerződések után is kutatnak az egyetemeken az új kuratóriumok, de fontos ügyekben csak Lannert Judit dönthet

Átnézik a szerződéseket, igyekeznek feltárni a túlárazásokat, előkészítik a szükségtelen szerződések felmondását, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket és az olyan vagyonelemeket, amelyek eredetileg az egyeteméi voltak, de onnan átkerültek az alapítványokhoz – a következő 11 hónapban temérdek munka vár az egyetemeket fenntartó alapítványok nemrég kinevezett új kuratóriumaira és felügyelőbizottságaira. Az egyetemi közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványokat, azaz a kekvákat 2027 augusztusáig felszámolják, a most következő időszak így vagy úgy több tízezer egyetemi dolgozó és több mint háromszázezer egyetemi hallgató életét fogja befolyásolni. A következő egy évben azonban nem a kuratóriumoknak, hanem a Lannert Judit által vezetett Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak lesz a legnagyobb szava az egyetemek legfontosabb ügyeiben. Stratégiai kérdésekben csak a miniszter ő dönthet.

Szeptember 1-jétől átmeneti időre új kuratóriuma és felügyelőbizottsága lett 21 hazai fenntartású alapítványi egyetemnek. Az új vezetők legfontosabb feladata az lesz, hogy 2027. augusztus 1-jéig mindenhol megszüntessék az alapítványi fenntartást, az egyetemek és azok vagyona így visszakerüljön az államhoz.

Az átmeneti időre kinevezett kuratóriumoknak a korábbiakhoz képest jóval korlátozottabb jogaik lesznek:

• lényegében a napi jogszerű és átlátható működésről kell gondoskodniuk;
• át kell világítaniuk az alapítványok működését, vagyonát, szerződéseit; és
• fel kell készíteniük a szervezetet a kekva megszüntetésére.

Szétszálazzák az egyetemi, az állami és a magánvagyont

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, a nyílt pályázat után már a kuratóriumok tagjait is az oktatási minisztérium jelölte ki, több esetben szembemenve az egyetemi szenátusok személyi ajánlásával. Az átalakulás miatt nagyon sok részletkérdést kell rendezni. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok ehhez egy 27 oldalas tájékoztatót kaptak a minisztériumtól, ami a Telex birtokába jutott. Ebben leírják a hatásköreiket és teendőiket. Szeptember elején a részletekről személyes tájékoztatót is tartott az új kuratóriumi elnököknek a minisztériumban Katz Sándor felsőoktatási államtitkár és két munkatársa, a tájékoztatón elhangzottakról is tudomást szereztünk.

A most következő időszakot az egyetemeken dolgozók egy része érthető okokból bizonytalansággal éli meg. „Az egyetem nem egyenlő a kekvával”, a minisztériumi egyeztetésen részt vett forrásunk szerint ez az oktatási tárca egyik alapelve az átalakítás során. Ez azt jelenti, hogy a kekvák mostani vezetése már nem tud mélyen beavatkozni az egyetemek életébe, így az egyetemi autonómia kiterjedtebben érvényesülhet, a hatásköröket így alakították ki.

A másik fontos alapelv, hogy nem akarják a mostaninál rosszabb finanszírozási helyzetbe hozni az egyetemeket. Forrásunk szerint a minisztériumban zajló egyeztetésen Katz Sándor felsőoktatási államtitkár azt mondta: nem szeretnék, ha az a kép alakulna ki, hogy a magyarországi alapítványi egyetemek túlfinanszírozottak voltak.

Az Orbán-kormány 2019-től közérdekűvagyon-kezelő alapítványok fenntartásába kezdte adni a magyar egyetemeket. A hivatalos indoklás az volt, hogy nem állami költségvetési szervként az egyetemek rugalmasabban és hatékonyabban tudnak működni, vállalati és magánforrásokat is bevonhatnak a finanszírozásukba. Az egyetemi ingatlanokat, ingóságokat és egyéb vagyonelemeket az állam ingyen adta át az alapítványok vagyonkezelésébe. Voltak egyetemi alapítványok, amelyek vállalatok (például a Mol vagy a Richter) állami részvénycsomagjait kapták meg, hogy azok osztalékaiból finanszírozzák magukat.

Az egyetemek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba fideszes politikusok kerültek, a rendszer átláthatatlansága miatt az EU feltételességi eljárást indított Magyarország ellen. Emiatt a 21 alapítványi egyetemről nem lehetett Erasmus oktatási cserékre menni külföldre, a kutatók pedig nem kaphattak uniós támogatást a Horizont-programból. Ezt a teljesen átláthatatlan fenntartói modellt az uniós támogatások visszaszerzése érdekében a Tisza-kormány most felszámolja. A cél a kiszervezett állami vagyon visszaszerzése. Korábban Görög Márta igazságügyi miniszter azt mondta: ahol más szereplő is tett vagyont az alapítványba, azt a részt elkülönítik, és visszaadják az eredeti tulajdonosnak.

Hogy ez a modell milyen súlyos buktatókat rejtett, arra a legjobb példa talán a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány esete: a Neumann János Egyetem alapítványa 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. A pénz döntő részét azóta sem kapták vissza, az Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények miatt feljelentést tett.

Keresik a túlárazott szerződéseket

A kuratóriumok elsődleges feladata tehát most az alapítványi vagyon felmérése lesz, hogy az visszaadható legyen az államnak. A testületek legkésőbb szeptember 10-ig megkapják az eddigi alapítványi vezetés által készített átadás-átvételi dokumentumot. A vagyon alapos felmérése azért fontos, mert a minisztérium csak az alapításkor átadott vagyont látja, azt nem, hogy azóta milyen egyéb vagyonelemek keletkeztek, milyenek a kekváknak adott értékpapírok hozamai, a számlák állapota. Fel kell mérni azt is, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok hány embert és milyen munkakörben foglalkoztatnak.

A kuratóriumoknak át kell nézniük azt is, milyen cégek kapcsolódnak az egyetemhez, mik azok a vagyonelemek, amelyek eredetileg az egyeteméi voltak, de onnan átkerültek az alapítványokhoz. Azt is jelezniük kell a minisztériumnak, hogy a megkötött szerződések közül melyek elengedhetetlenek az intézmény működéséhez, és melyeket lehet felbontani. A minisztériumban tartott tájékoztatón az hangzott el, hogy legkésőbb jövő májusra már jó lenne látni, mi adható vissza a magyar államnak és mi az egyetemé.

Az új kuratóriumi és fb-tagoknak tevékenységük elején vagyonnyilatkozatot kell tenniük, az Integritás Hatóság pedig megvizsgálja, nem áll-e fenn összeférhetetlenség az esetükben. Információink szerint abban egyelőre jogi nézeteltérés van az Integritás Hatósággal, hogy az egyetemi tanárok lehetnek-e tagjai a kuratóriumoknak. A minisztériumban tartott beszélgetésen erről az hangzott el, hogy dolgoznak ennek tisztázásán, ez a kuratóriumok munkájának megkezdését nem befolyásolja.

Fontos rendezendő ügy lesz az első időben, hogy az egyetemek szervezeti és működési szabályzatát még nem igazították a korábbinál szűkebb hatáskörökkel rendelkező új kuratóriumokhoz és felügyelőbizottságokhoz, így október 31-ig minden egyetemen felül kell vizsgálni az szmsz-t. Ez azért fontos, mert a korábbi szabályok szerint például kuratóriumi hatáskör volt a rektorválasztás kiírása vagy a szakindítási kérelmek jóváhagyása. Ezek most módosulni fognak.

A kuratórium nem nyúlhat már bele az egyetem dolgába

A kuratóriumok működésénél a fő elv az, hogy a kuratóriumok elsősorban az egyetemeket fenntartó alapítványok és nem az egyetem működését ellenőrzik. A minisztériumi egyeztetésen az hangzott el, hogy az átvilágításokhoz az alapítvány költségvetéséből versenyeztetés útján bízhatnak majd meg ehhez értő ügyvédi irodákat, könyvvizsgálókat. Forrásunk szerint a minisztériumban tartott beszélgetésen arról is szó volt, hogy a minisztérium különösen kíváncsi a túlárazott szerződésekre. Van néhány kiemelt egyetemi kekva, ahol az ügyek bonyolultsága miatt a minisztérium saját maga tart majd belső átvilágítást külső szakértők segítségével. A kuratóriumok az egyetemek ellenőrzésére nagyon szűk jogosítványokat kaptak: ha célvizsgálatot tartanak szükségesnek az egyetemen is, ahhoz az oktatási miniszter beleegyezése szükséges.

A kuratórium szűkre szabott hatáskörét így írja le a birtokunkba jutott 27 oldalas tájékoztató: „A kuratórium feladata nem az egyetem szakmai irányítása. Nem feladata az egyetem stratégiájának kialakítása, az egyetem jövőbeni működési modelljének kialakítása. Továbbá nem feladata az egyetem működésének átmeneti időszakban való átalakítása.” Ez elsőre láthatóan némi csalódást keltett az egyetemi világban.

„Béna kacsák vagyunk” – Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának új elnöke fogalmazott így a Szeged Mának a minisztériumi egyeztetés után. Az irodalomtörténész egyetemi tanár szerint ő maga is sokkal nagyobb játékteret gondolt az általa vezetett kuratóriumnak, de abban a munkában láthatóan nem számítanak rájuk, hogy a jövőben hogyan alakul a hazai egyetemek fenntartása és működtetése.

Szajbély szerint korábban az alapítványi egyetemek kuratóriumai rátelepedtek az egyetemekre, és akár jelentős mértékben csorbították azok önállóságát. Ez szerencsére Szegeden nem volt így, tette hozzá a szegedi professzor, aki úgy látja: a munkájukat most kezdő kuratóriumok nem tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek az utóbbi időszakban az egyetemi közösségben és a szélesebb közvéleményben megfogalmazódtak velük kapcsolatban. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a kuratóriumi elnökök még folytatják az egyeztetést a minisztériummal a mozgásterük bővítése érdekében.

Minden fontos kérdésben a miniszter dönthet

Ahogy a fentiekből látható, a kuratóriumoknak egyszerre kell szorosan együttműködniük az egyetemekkel és a minisztériummal: a kekvák alapítói jogait gyakorló minisztérium irányába folyamatos beszámolási kötelezettséggel tartoznak, közben az egyetemek autonómiáját nem sérthetik.

Mivel az állam vagyonának visszaszerzéséről van szó, a szigorú kontroll jegyében az alapítványok alapítói jogait gyakorló oktatási miniszter, Lannert Judit komoly felhatalmazást kap a kekvák felügyeletében és megszüntetésében, igazán neki lesz döntő szava a folyamat végigvitelében. A miniszter hozza meg az alapítványok legfontosabb stratégiai döntéseit, ő ellenőrzi az alapítvány működését, ellátja az alapítvány megszüntetésével kapcsolatos alapítói feladatokat. Az egyetemi autonómia azonban őt is korlátozza: „a miniszter alapítói jogköre nem jelenti a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási és akadémiai döntéseibe való közvetlen beavatkozást” – olvasható a kuratóriumi tagoknak kiadott tájékoztatóban.

Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Miniszteri jóváhagyás kell a 100 millió forintot meghaladó értékű szerződések megkötéséhez, a jelentős vagyoni kötelezettségvállalásokhoz, vagyoni ügyletekhez, a befektetésekkel kapcsolatos kiemelt döntésekhez, az alapítvány vagyonában bekövetkező jelentős változásokhoz, és az alapítvány által fenntartott jogi személyekkel kapcsolatos kiemelt döntésekhez. Ahogy már említettük, csak a miniszter határozhat stratégiai jelentőségű szervezeti döntésekről, az egyetemi irányítási modellt, a vezetési struktúrát érintő szabályok módosításáról, az egyetem szervezetét vagy működését érintő alapvető döntésekről.

Ez a gyakorlatban úgy fog működni, hogy a kuratóriumok minden döntés előtt kötelesek megvizsgálni, szükséges-e ahhoz a miniszter előzetes jóváhagyása. Enélkül ezek a döntések nem kezdhetők meg.