Őrizetbe vették Seszták Miklóst
A Központi Nyomozó Főügyészségen őrizetbe vették Seszták Miklóst – tudta meg a 24.hu Papp Gábortól, a politikus ügyvédjétől. Néhány perccel a nyilatkozat után megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés határozata, amely szerint felfüggesztették a KDNP-s politikus mentelmi jogát.
Seszták hétfőn nem volt ott a parlamentben, bement viszont a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe, állítása szerint azért, hogy vallomást tegyen. Egyébként ártatllannak tartja magát.
Hétfő reggel 139 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül megszavazta a parlament Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, így elindulhatnak ellene az eljárások azokban a korrupciós ügyekben, amelyeket múlt héten nevezett meg az ügyészség. Ha a bíróság később bűnösnek találja, Seszták akár 10 év börtönbüntetést is kaphat, amivel egy, közel a rendszerváltás óta tartó politikai pálya zárulna le.
A 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszteri pozíciót betöltő Seszták Miklósról a mentelmi jogát kikérő ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy minisztersége alatt több százmilliós és többmilliárdos kenőpénzeket fogadott el építési vállalkozóktól. Az ügyészség szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tett szert, de Sesztákra más terhelő vallomások is vannak.
A 2010 óta a legvagyonosabb képviselők közé tartozó Seszták a mentelmi joga kikérésének hírére korábban azt mondta, hogy az ügyészségi gyanú minden eleme alaptalan. „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el és semmilyen bűncselekmény elkövetéséről nincs tudomásom” – közölte akkor.
A Fidesz ellenéből Kisvárda királyává
A parlament oldalán elérhető életrajza szerint Seszták 1968-ban született és 1994-ben jogászként végzett az ELTE-n. 1996-tól ügyvédként dolgozott, emellett 1998 után a kisvárdai képviselő-testület tagja volt. A Fidesz–KDNP jelöltjeként 2010-ben választották meg először a kisvárdai egyéni választókerület parlamenti képviselőjévé, a körzetet aztán 2014-ben, 2018-ben és 2022-ben is magabiztosan nyerte, hogy aztán idén 6 százalékponttal kikapjon a tiszás Dicső Viktóriától. Seszták a mostani parlamentbe a Fidesz–KDNP listájáról ült be, és a KDNP frakciójának lett a tagja.
A Magyar Narancs egy 2017-es portréja szerint Seszták Kisvárdán négy testvér mellett nőtt fel, ahol édesapja görögkatolikus papként, édesanyja pedig védőnőként dolgozott. A lap szerint a jó kapcsolatokkal rendelkező család a városi elithez tartozott: egyik nagybátyja, Seszták László 1990 és 1994 között KDNP-s országgyűlési képviselő, másik nagybátyja, Seszták Imre pedig a rendszerváltás után sikeres vállalkozó volt.
A családján és egyetemi évfolyamtársain keresztül is jó kapcsolatokkal rendelkező Seszták 1998-ban függetlenként indult a parlamenti választáson, de kikapott az MSZP és a Fidesz jelöltjeitől. Abban az évben került be viszont a kisvárdai képviselő-testületbe, ahol 2014-ig kitartott. A Magyar Narancs portréja szerint hosszú időn keresztül építhette fideszes kapcsolatait, és ezeknek köszönhette, hogy 2010-ben végül ő lehetett a párt helyi jelöltje, amivel a parlamentbe jutott.
Egymás után jöttek a botrányok
A 2010-es kormányváltás után a rendkívül kiterjedt felelősségi körökkel rendelkező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére Orbán Viktor Németh Lászlónét nevezte ki, aki azonban 2014 után nem újrázhatott. Ennek sokak szerint az volt az oka, hogy Németh Lászlónét Simicska emberének tartották, Orbán pedig ekkoriban megpróbálta kizárni ezt a kört a kormányból. A helyére ezért Sesztákot nevezték ki, aki ezután több állami cég, például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éléről is leváltotta a Németh Lászlóné által kinevezett vezetőket.
Seszták első nagyobb ügye még 2013-ban, kinevezése előtt robbant ki, akkor az Átlátszó derítette ki, hogy egy szélessávú optikai hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton öt, kicsivel korábban alapított és ugyanarra a címre bejegyzett cég összesen 12,5 milliárd forintot nyert – a cégek pedig egy olyan csoporthoz tartoztak, amelynek Seszták felügyelőbizottsági tagja volt.
Kinevezése után nem sokkal, 2014-ben aztán a régi Index írta meg, hogy Seszták éveken keresztül részt vett olyan, jellemzően orosz és ukrán állampolgárok nevére és kisvárdai címekre bejegyzett cégek alapításában, amelyek nagy részét pár éven belül felszámolták. A több mint 700 cég jelentős része maga után tartozásokat hagyva szűnt meg.
Seszták Miklósnak a vagyonnyilatkozata szerint Budapesten kettő, Kisvárdán pedig három ingatlana van, tart 869 millió forintnyi állampapírt, 103 millió forintnyi befektetési jegyet és 32,7 millió forintnyi részvényt. Bankszámláján saját bevallása szerint 66 millió forint van, készpénzből pedig 20 millió forintnyit tart.
Ebben a cikkünkben arról olvashatnak, hogy mi várhat Seszták Miklósra, ha esetleg az őrizetbe vétele után a bíróság úgy dönt, le is tartóztatja.
