Két évig sem volt miniszter, és öt hónap kellett ahhoz, hogy utolérje az igazságszolgáltatás
139 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül hétfő reggel felfüggesztette az Országgyűlés az Orbán-kormány volt minisztere, Hankó Balázs jelenlegi fideszes képviselő mentelmi jogát. Az ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte ki Hankó mentelmi jogát, szerintük a politikus miniszterként és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökeként részt vett abban a bűncselekményben, amelyben az NKA vagyonának jelentős részét a 2026-os választás kampányköltségeinek fedezésére és a kérelmezők személyes céljaira használták fel.
Az ügyészség szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használt fel közpénzt a törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.
A rendszerváltás óta ez a második (és Seszták Miklóssal együtt a harmadik) eset, hogy egy volt miniszter mentelmi jogát felfüggeszti a parlament. 2011-ben az MSZP képviselője, Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter mentelmi jogát szintén jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával kérték ki nagy értékű szolgálati lakások értékesítése miatt. Akkor a fideszes többségű Országgyűlés megszavazta Juhász mentelmi jogának kiadását, de az ügyben végül jogerősen felmentették a volt minisztert.
Az alábbiakban kronologikusan összefoglaljuk, áprilistól hogyan jutott el az NKA-botrány odáig, hogy a Fidesz-kormány tárcavezetője, Hankó Balázs ellen büntetőeljárás indult.
A 17 milliárdos NKA-ügy története
Április: A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) egyik munkatársa, Papp Gergő azzal kereste meg Molnár Áron színész-aktivistát, hogy tudomása van egy közel 17 milliárd forint összértékű NKA-s támogatáskifizetésről, amelynek sem a döntéseit, sem a döntéshozó testületét nem hozták nyilvánosságra. Az ügyről Molnár Áron április 23-án számolt be a nyilvánosságnak, és arról beszélt, hogy az NKA milliárdokat utalt ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Ennek hatására az NKA oldalára is felkerült egy lista, melyből tisztán látszott, hogy nagyon sok, Fideszhez közeli alkotó kapott az NKA bizonyos kiemelt kulturális keretéből kirívóan nagy összeget. A hírek megjelenése után Bús Balázs lemondott az NKA alelnöki pozíciójáról.
A sajtó ezután sorra tárta fel a titkos keretből finanszírozott támogatásokat: Mága Zoltán fotósa a Zenei Kör Kft. nevű cégével 500 millió forint támogatást kapott közvetlenül a miniszteri keretből; a Fidesz országgyűlési frakciójának munkatársa, Párkai Dávid cége, a Patr-Event 450 milliót; és Pataky Attila cége is elnyert 150 milliót. Több száz Fideszhez köthető, kulturális értékkel viszont kevésbé rendelkező egyesület is milliókat kapott, de még a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására is megítéltek 17 milliót. Közben kiderült, hogy az NKA csúcsbizottságát is megdöbbentette, ahogyan meghekkelték a testületüket, mert a tagok állítása szerint ők egy Jókai- és Márai-évfordulóról szóló beszámolót hagytak jóvá. „Leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”, nyilatkozta akkor Vidnyánszky Attila, aki Kiss-Hegyi Anitával, Baán Lászlóval és Both Miklóssal együtt lemondott az NKA bizottsági tagságáról.
Május: A K-Monitor feltárta az NKA-pénzosztás egyik alapvető mintázatát: az összegeket a 106 egyéni országgyűlési választókerület határaihoz igazodóan osztották ki úgy, hogy a legtöbb körzetben pontosan 100 millió forint jutott a helyi szervezetekhez. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgató-helyettese, Szántai Irén feljelentést tett az ügyben. Azt állította, a 17 milliárd forintos támogatási összeget egyedi kérelmek alapján ítélték meg a szervezetben úgy, hogy kihagyták belőle az egyes szakterületeket, amire a főigazgató, Krucsainé Herter Anikó személyesen utasította őket. Az ügyben a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága kezdett nyomozni.
Közben kiderült, hogy tavaly nyáron részletes pályázati kérelem érkezett be Hankóhoz, amiben a „nemzeti oldal” választási győzelme szempontjából kulcsfontosságú társadalmi csoportokat, „a cigány szavazók, az idősek és a politikailag bizonytalanokat” szerették volna koncertekkel megszólítani. A pályázatra vonatkozó kérelmet Hankó kabinetfőnöke, Konczos Nóra 2025. júliusában juttatta el az NKA pályázatkezelő szervét, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőt (NKTK) vezető főigazgatónak, Krucsainé Herter Anikónak, akitől a források biztosítását kérte a félmilliárd forintra. Az emailből kiderült, hogy a támogatást a Fidesz melletti kampányolásra Mága Zoltán hegedűművész kérte, és a pályázat nagyjából hetven zenészt és énekest is felsorolt, akiket előadóként terveztek a koncertsorozatra, köztük például Wolf Katit, Desht, Nótár Maryt és Oláh Gergőt. Az előadók viszont a sajtóból értesültek róla, hogy Mága pályázatában szerepelnek, sőt volt, aki a hívásunkkor azt kérdezte: Ki az a Mága Zoltán?
Ekkorra 49 pályázó visszafizette a 17 milliárd forint 10 százalékát, összesen 1,69 milliárd forintot.
Június: Miközben a hatóság nyomozott, Tarr Zoltán minisztériuma is talált újabb tételeket, és Tarr arról számolt be, hogy Hankó Balázs miniszteri keretéből még négy nappal a választás előtt is kiszórt 400 milliót, és a döntések között találtak olyat, ahol írásos kérelem nélkül, szóbeli kérésre érkezett pozitív elbírálás, és ahol a megítélt összeg magasabb volt, mint amennyit a pályázó kért.
A hónap közepén hat személyt vett őrizetbe a NAV, majd letartóztatták Bús Balázst, az NKA volt alelnökét, valamint a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő kollégium korábbi elnökét, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselőt, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) májusban felfüggesztett főigazgatóját, Krucsainé Herter Anikót, illetve az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két tagját.
Július: Nyomozók jelentek meg a Fidesz szervereit biztosító központban, és lefoglalták a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait. Orbán Viktor másnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy koncepciós eljárás zajlik, ilyesmi csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni. Ugyanezen a napon őrizetbe vették, majd letartóztatták Hankó Balázs volt kabinetfőnökét, Konczos Nórát is, akit egy hónap múlva kiengedtek az előzetes letartóztatásból.
A hónap végére már 3,3 milliárd forintot fizettek vissza az NKA-támogatottak.
Augusztus: Az ügyészség szerint szabálytalanul foglalták le az adathordozókat a Fidesz szerverparkjában az NKA-ügyben, az eljárás megismétlését kérték.
Szeptember: Letartóztatták Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát, többek között amiatt, mert fiktív számlákkal igazolta, hogy határidőre elkészült a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című alkotás első két része. Letartóztatták a dokumentumfilm készítésével pályázó Munkácsy Art Kft. cégvezetőjét, Szabó Sándort is, aki több mint 80 millió forintos támogatást kapott az NKA-tól, és bár a Munkácsy Artnak papíron semmi köze a Fásy családhoz, Szabónak korábban már volt közös vállalkozása Fásy Ádámmal. A cégvezető pedig végül több mint 56 millió forintért bízta meg a Fásy lányához és feleségéhez köthető cégeket, hogy szálljanak be a négyrészes dokumentumfilm elkészítésébe.
A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese szeptember 22-én Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlésnél (egyidőben Magyar Péter és Seszták Miklós mentelmi jogának kikérésével). Két munkanappal később a mentelmi bizottság reggel 7:30-kor kezdődő ülése után a parlament megszavazta Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését.
Hankó bízik az igazságban
Hankó mentelmi jogának felfüggesztésével elhárult az a közjogi akadály, hogy képviselőként büntetőeljárást folytathassanak ellene, így ezután lehet vele szemben nyomozást elrendelni, valamint megfelelő bizonyíték esetén gyanúsítottként kihallgatni. A nyomozás csak akkor kezdődhet meg, ha a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat a Magyar Közlönyben is megjelent, de ez sem jelenti azt, hogy azonnal őrizetbe veszik és gyanúsítottként hallgatják ki.
Hankó Balázs már július végén arról beszélt a parlamentben, hogy koholt vádak alapján folyik ellene koncepciós eljárás. Miután az ügyészség kikérte a mentelmi jogát, megismételte ezt, és azt mondta, szerinte a letartóztatását politikai nyomásra, többször kezdeményezte Magyar Péter, Tarr Zoltán és Nagy Ervin. „Volt munkatársaimat – a nyomásgyakorlás eszközeként használva – politikai fogolyként tartották, tartják fogva úgy, hogy a támogatások kulturális céljának vizsgálatát kezdeményezésem ellenére nem folytatták le” – írta a közleményében. „Bízom abban, hogy a politikai célú hamis vádakkal szemben az igazság győz” – fogalmazott Hankó Balázs.
A gyógyszerész végzettségű Hankó Balázs Salgótarjánban született, Gödöllőn nőtt fel, és a pályája nagy részét a Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében töltötte, ahol előbb főgyógyszerész, majd stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes volt. 2010-ben lépett be az államigazgatásba, 2010 és 2014 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának gyógyszerészeti tanácsadója volt, 2020-tól az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, 2022 decemberétől felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár lett. Csák János távozása után 2024. július 1-től kultúráért és innovációért felelős miniszternek nevezték ki. Nős, négy gyereke van.
