Baka András azért a Legfőbb Ügyészségen belülről jelöl új vezetőt, mert „alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” a sok ügyet
Cikkünk folyamatosan frissül!
- Baka András köztársasági elnök az Országgyűlés hétfői ülésén tartott beszédében arról beszélt, hogy az ügyészség megítélése mostanra rendkívül rossz lett, a szervezetet rivalizálás, belső hatalmi játszmák jellemzik.
- Indoklása szerint azért jelöli az új legfőbb ügyészt a szervezeten belülről, annak negyedik vezetői szintjéről, mert „alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” a sok ügyet, ami jelenleg zajlik.
- A Fidesz, a KDNP és a Mi hazánk frakciója nem ment be az államfő beszédére. Mikor annak végeztével megérkeztek az ülésterembe, Magyar Péter felszólalása közben V. Németh Zsolt fideszes képviselő látványosan újságot olvasott. A házelnök figyelmeztette a képviselőt.
Többek között a Nemzeti Színház, a Keszthelyi Georgikon, az Országos Széchényi Könyvtár alapítását hozza példaként.
Úgy tűnik, hogy a Fidesz maradéka szeretné, ha arról lenne szó, hogy mi is az a magyar érdek – mondta Magyar Péter, majd felszólította V. Németh Zsolt ellenzéki képviselőt, hogy tegye le a kezében lévő Magyar Nemzetet. V. Németh az ülésterembe érkezve látványosan elővette a Magyar Nemzetet és fel sem nézett abból. Magyar után Forsthoffer Ágnes is felszólította V. Némethet, hogy tegye el a kezében tartott újságot, de még ekkor sem nézett fel az újságból.
Forsthoffer Ágnes házelnök megkérte, hogy ne zavarja a beszédet.
Helyszíni tudósítónk szerint azt kiabálta be, hogy „megtiltották, hogy kérdezzenek a házbizottságban, ezért nem jöttek be eddig”.
A miniszterelnök arról beszél, hogy a Fidesz hogyan hivatkozott a tiszás politikusokra. A beszéde közben elkezdtek szivárogni a fideszes és a Mi Hazánk politikusai.
Az elvesztett intézményi bizalmat visszaszerezni csak kemény munkával lehet – mondta Baka, hozzátéve, hogy ez hosszú ideig fog tartani és semmiképpen nem lesz könnyű.
Beszédében a köztársasági elnök azt mondta, hogy ő a saját feladatát megtette: jelölt egy embert a legfőbb ügyészi posztra. Az már a parlament döntése lesz, hogy támogatják-e őt.
A főügyész jelölését Baka szerint hosszú, széles körű szakmai konzultáció előzte meg. A köztársasági elnök óva intett mindenkit, hogy a leghangosabb vagy a legtöbbet hangoztatott vélemény szerint döntsön az ügyben.
A mérlegelés során tudatosan jutott arra, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről kell választani, a legfőbb ügyészség negyedik vonalából. „Alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” sok ügyet, ami jelenleg is zajlik.
Az ügyészség megújulásához viszont az egész szervezetre lesz szükség, a főügyész feladata lesz az, hogy helyreállítsa a felelősség rendjét, és olyan kultúrát teremtsen, ahol a szakmai meggyőződés és a törvény a legfontosabb hivatkozási pont.
Szerinte fontos, hogy a főügyészség és az NVVH a következő időszakban szorosan együtt dolgozzon, ennek pedig minden külső nyomástól, „megfélemlítéstől mentesen” kell folynia, az államnak pedig ezt meg kell védenie.
A legfőbb ügyész jelölése túlmutat egy közjogi intézmény vezetőjének személyén – mondta beszédében a köztársasági elnök. Baka szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsültsége mélypontra jutott. Elmondása szerint az ügyészség egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése azt a látszatot keltette, hogy az ügyészség politikailag nem független. „Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint fölött megakadt a büntető igazságszolgáltatás” – mondta Baka.
Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még a saját vezetői szerint is. A Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Ügyészségen belül kívülről is látható zavar és káosz uralkodik – mondta Baka. A két szervezetet belső rivalizálás és ellentmondások sújtják. A Legfőbb Ügyészség és az alsóbb szintű ügyészségek között akkora bérfeszültség van, ami önmagában megrontja ezek egymáshoz való viszonyát.
Magyarországnak olyan ügyészségre van szüksége, amely képes büntetőjogilag felelősségre vonni azokat, akik visszaéltek a rájuk bízott hatalommal. A jogállamnak azokkal is tisztességgel kell bánnia, akik korábban nem tisztelték a jogállamiságot.
Nádor András
A terem egyik páholyában ült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, Unger Anna. Vendégként van itt, a páholy, ahol ül, egyébként nyitva szokott lenni a sajtónak, de most lezárták.
Baka szerint a parlamenti gyakorlatban szokatlan erről a témáról beszélni. Célja, hogy „visszatérhessünk a kiszámítható, demokratikus, jogállami működéshez”. Az alkotmánybírósági törvényről és a legfőbb ügyészi jelölésről tervezett beszélni.
Baka arról beszélt, hogy az alkotmánybíróság kiegyensúlyozott, autonóm kell legyen. A múlt heti alkotmánybírósági törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy akkor nem emelt szót ellene. Nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását, a megválasztott jelöltek szakmai hitelességét és a jelöltek meghallgatását.
De ellenérzések fogalmazódtak meg arról, hogyan választják meg az elnököt: indokolatlannak tartja, hogy a testületen belüli eljárást törvényben kell rögzíteni. Személy szerint nem ismer Európában olyan testületet, ami nem maga hozza erre a szabályait. Szerinte jobb lett volna, ha a kérdés rendezését a belső működés szabályozta volna, de nem élt politikai vétóval, hogy minél előbb összeálljon a testület.
Az őszi ülésszak ötödik ülésén Baka András köztársasági elnök szólalt fel elsőként, a Fidesz mellett azonban a Mi Hazánk képviselői is bojkottálták a felszólalását. Az ülésteremben ennek megfelelően csak a kormánypárti képviselők vannak jelen.
Németh Balázs fideszes képviselő az ülés előtt arról beszélt, úgy döntöttek, hogy nem ülnek be ma sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök napirend előtti felszólalásaira. A köztársasági elnököt továbbra is illegitimnek tartják, Magyar Péterről pedig azt mondta a képviselő, komolytalan és összevissza beszél, ezért sincs értelme meghallgatni.
Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek – közölte a Sándor-palota hétfőn. Az államfő ezért napirend előtt szólal fel az Országgyűlésben.
Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál dolgozott főosztályvezető ügyészként. A legfőbb ügyészt az Országgyűlés kétharmados többsége 9 éves időszakra választja meg. Az előző legfőbb ügyészt, Nagy Gábor Bálintot tavaly nyáron az akkori fideszes kétharmad választotta meg kilenc évre, miután Polt Péter lemondott a posztjáról, hogy az Alkotmánybíróság elnöke lehessen. Magyar Péter miniszterelnök a kampány idején és kormányra kerülve is folyamatosan bírálta az ügyészség vezetését, Nagy végül júliusban adta be a lemondását, és augusztus 25-én távozott az ügyészség éléről. A szervezetet azóta a helyettese, Lajtár István vezeti. Szathmáry jelölését már most bírálta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke: szerinte Polt Péter kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint után most Polt osztályvezetője következik, így „az ügyészség működésében érdemi változás nem várható! Marad a Polt-féle csapat!”
Korábban Baka András azt közölte, hogy Sólyom Lászlót követve ő sem kíván előzetesen egyeztetni a pártokkal, így a Tiszával sem az új legfőbb ügyész személyéről. A köztársasági elnök szeptember elején az igazságszolgáltatás képviselőivel tárgyalt az új legfőbb ügyész kiválasztásáról.
A Tisza képviselői múlt héten egy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amellyel teljesen átírják a Fidesz korábbi, gyermekvédelminek nevezett, de sokak szerint valójában a melegek kirekesztését szolgáló törvényét. A Tisza a törvényből kitörölné az összes olyan részt, amely az LMBTQ-közösség tagjainak jogait korlátozza. Ezzel együtt törölnék el azt a törvényi passzust is, amelyre hivatkozva a Fidesz korábban igyekezett betiltani a Pride-ot.
A kormány tárgyalásokat kezdeményez arról, hogy megszüntessék a Mészáros és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF autópálya-koncessziós szerződését – jelentette be Magyar Péter és Vitézy Dávid pénteken. Álláspontjuk szerint a szerződést egyoldalúan is felmondhatnák, de szeretnék a feladatokat az elvégzéshez szükséges infrastruktúrával együtt minél hamarabb visszaszerezni, így törekednek egy közös megegyezéses felmondásra.
Az előző kormány még 2022-ben vette el az állami tulajdonú Magyar Közúttól a magyar autópálya-hálózat nagy részének üzemeltetési feladatait, amit aztán egy 35 éves koncesszió részeként a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastuktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-nek adtak át. A koncessziós cég a feladatot – több fejlesztéssel együtt – 35 évre több mint 20 ezer milliárd forintért kapta meg, Mészároséknak pedig lehetősége van, hogy az üzemeltetéshez és fejlesztéshez szükséges termékeket és szolgáltatásokat a saját cégeiktől vásárolják meg.
Magyarék felbontanák ezt a koncessziós szerződést, és az autópálya-hálózat üzemeltetését a Magyar Közútnak adnák vissza. Ezt azonban belátható időn belül csak úgy tudják megtenni, ha visszaszerzik az MKIF-től az autópálya-mérnökségeket és a többi korábban átadott eszközt.
Az MKIF szombaton levélben reagált a pénteki bejelentésre, és egy Vitézy Dávidnak küldött levélben jogi lépéseket helyezett kilátásba. A levelet Vitézy nyilvánosságra hozta, Magyar Péter pedig azt írta róla, hogy szerinte Orbán Viktor strómanja rosszul méri fel a helyzetet.
A döntésről itt írtunk bővebben.
A köztársasági elnök napirend előtt szólal fel. A Sándor-palota hétfőn bejelentette, hogy Baka András Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.
Miután nyáron egyszer már lecserélte két képviselőjét, a Fidesz most, ősszel újabb helycserét hajt végre a parlamentben. Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke az Európai Parlamentbe távozik, ahol Szekeres Pál olimpikon és paralimpikon kardvívó helyét veszi át. Szekeres az EP-ből a magyar parlamentbe ül át, ahol Lázár János volt közlekedési miniszter mandátumát kapja meg.
A váltásról itt írtunk bővebben.
Több száz Fidesz-szimpatizáns gyűlt össze vasárnap délután a Terror Háza előtt, hogy Schmidt Mária eltávolítása és a múzeum azóta visszavont bezárása ellen tüntessen. Az eseményen egy sor fideszes publicista és gondolkodó felszólalt, többségük szerint a Tisza-kormány a gyakorlatban már most megbukott, és nemsokára a Fidesz kerülhet vissza a hatalomba.
Bencsik András szerint mostanra hasonló helyzet alakult ki, mint a kommunista diktatúra idején és 2006-ban, szerinte most is a politikai foglyok, például Bús Balázs szabadon bocsátását kell követelni. Szentesi Zöldi László publicista szerint „ennek a kormánynak az összeomlása elkerülhetetlen” globális és belső tényezők miatt, és szerinte ez hamarabb bekövetkezhet, mint gondolnánk.
Ezután Menczer Tamás fideszes politikus szólalt fel, aki felsorolta az Orbán-kormányok 16 évének legfontosabbnak tartott gazdasági, külpolitikai eredményeit. A közönség (sokadjára) hangos „Viktor, Viktor” skandálásban tört ki. Ezután Huth Gergely, a nemrég a Mediaworks által bezárt Pesti Srácok főszerkesztője következett, aki szerint a Tisza fél tőlük, például attól, hogy Schmidt Mária és tanítványai utolérik őket, mint a sánta kutyát.
A tüntetésről szóló beszámolónkat itt lehet elolvasni. Magyar Péter szombaton, országjárása pécsi állomásán reagált a 133 napról szóló orbáni próféciára: azt mondta, egyelőre még nem érzi az összeomlást, és miután a Békemenetet közpénz hiányában a mostani ellenzék láthatóan nem tudja megszervezni, Ruff Bálinttal arról beszélgettek, hogy akkor megrendezik ők.
