Közel száz neves balettművész kéri: ne kerüljenek pozícióba azok, akik a kollégáik elleni lejárató perekben részt vettek

A magyar balettben ritkán látható koalíció alakult ismert, köztük Kossuth-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész-elismerésekkel kitüntetett balettművészekből, nyílt levelüket Ifj. Harangozó Gyula tette közzé a közösségi oldalán. A levél közel száz aláírója egyrészt egyes kollégáikhoz, másrészt az új kulturális kormányzathoz fordult:

„Felhívással fordulunk a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesével dolgozó mindazon kollégákhoz (őket itt nem szeretnénk megnevezni),

akik az elmúlt tizenöt évben a balettigazgatóval együttműködve tevékeny részt vállaltak a művészek elleni lejárató perekben (...) Ne vállaljanak semmilyen pozíciót, megbízást vagy közfeladatot!”

Majd azt írták:

„Kérjük a változáson dolgozó új kormányzat illetékeseit, hogy ezeket a személyeket ne helyezzék pozícióba, mert azzal maga a kormányzat megtisztulásra irányuló szándékának hitelessége is megkérdőjeleződhet.”

Az aláírók tehát nem nevezték meg a személyeket, de a Telex több forrásból is úgy értesült: leginkább Leblanc Gergely friss bizottsági kinevezése okozott felháborodást. A héten derült ki, hogy a balettművész Leblanc is bekerült a kulturális minisztérium Táncművészeti Bizottságába.

A felhívásban említett lejárató perekben azokra az ügyekre utalnak, amelyek Solymosi Tamás igazgatósága alatt zajlottak. Mióta Solymosi lett a Magyar Nemzeti Balett igazgatója, két hullámban távolítottak el táncosokat a balettegyüttesből: 2015-ben, az első, nagyobb hullában alig két hónap alatt tizennégy táncost rúgtak ki, majd 2018-ban még hárommal akartak szerződést bontani. A perekben a Solymosi által tanúként felkért balettművészek jellemzően olyan szakmai bírálatot adtak a táncosokról, mint az „alaki probléma” vagy a „kondíciós hiányosságok”. A bíróság a kirúgásokat jogtalannak minősítette, a módszerek pedig az érintettek szerint sok esetben nemcsak igaztalanok voltak, de kimerítették a testszégyenítést is. A nekünk nyilatkozó szakemberek szerint Solymosi célja a kritikus hangok elhallgattatása és a megfélemlítés volt. Az Operaház végül a pereket kivétel nélkül elveszítette, és milliós jóvátételt ítélt meg a kirúgottaknak. Ezeken kívül úgy tudjuk,

több tucat olyan eset volt, amelyek ugyan nem kerültek bíróság elé, de vagy hasonlóan jogellenesen bocsátottak el művészeket „alkalmatlanság” címén, vagy egyszerűen nyugdíjazták őket.

A mostani levél egyik aláírója, a Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes Művész Volf Katalin is azok között van, aki papírt kapott arról, hogy alkalmatlan. A balettművész elküldte nekünk azt az egykori iratot, amelyen a tollal aláhúzott Nem alkalmas szókapcsolat olvasható. Volf Katalin azt tartotta igazán megrázónak az eljárásban, hogy a tanúként valló művészek a saját kollégáikkal szemben követtek el árulást. „Hétfőn még együtt voltunk a színpadon, kedden már alkalmatlannak nyilvánítottak minket” – mondta Volf, aki szerint abúzusként élték meg, ahogyan megalázták őket.

A 2018-as elbocsátottak között volt a balettegyüttes akkori vezető szólistája, Kozmér Alexandra is, aki akkoriban, 40 évesen vezető szóló szerepeket táncolt nagy sikerrel. Egy üzemi baleset kényszerpihenője alatt szerződést bontottak vele, alkati és egyéb szakmai hiányosságokra hivatkozva. A pert négy évvel később ő is megnyerte, mivel a bíróságon a tanúk ellenére sem tudták bebizonyítani az alkalmatlanságát. Kozmér szerint több olyan pályatársa tanúskodott ellene a munkáltató oldalán, akikkel kifejezetten jó szakmai és emberi kapcsolatot ápolt. A tanúk a következő években kisebb-nagyobb kitüntetéseket kaptak.

Az alkalmatlanságról szóló perekben Leblanc Gergely mellett több más olyan balettművész vállalta a tanúskodást, akik szintén ismert és megbecsült tagjai a szakmának. A mostani felhívás aláírói szerint egykori kollégáik „a felelősségük eltusolása, pozícióik megtartása és egzisztenciális kiváltságaik megőrzése érdekében” tüntetik fel magukat most reformernek, de valójában Ókovács és Solymosi rendszerének „lehető legnagyobb mértékű átmentése érdekében tevékenykednek”. Szerintük a cinkosságuk miatt elvesztették a hitelességüket és a kollégáik bizalmát. A bejegyzésben a tárca vezetőjét, Tarr Zoltán minisztert és Nagy Ervin államtitkárt is megjelölték.

A levél aláíróinak egyike azt mondta, az ügy tényleg a legkülönbözőbb hátterű és világnézetű művészeket hozott egy platformra, akik közül többen régóta nem állnak szóba egymással. Az aláírók között van például Keveházi Gábor, aki az elmúlt hetekben is több körben folytatott nyilvános vitát Ókovács Szilveszterrel, és Aleszja Popova, aki korábban Miklósa Erikával együtt pályázott az intézmény vezetésére. És csatlakozott hozzájuk Hágai Katalin táncművész is, aki Leblanc mellett képviseli a miniszteri bizottságban a balett műfaját.

Ókovács Szilveszter másnap reagált a nyílt levélre, és a posztjában összefüggéstelen hazugságtengernek nevezte a művészek felhívását, de konkrét választ vagy cáfolatot nem adott. Helyette személyeskedő stílusban, hosszan bírálta ifj. Harangozó Gyulát. Végül figyelmeztetett, hogy jogállamban élünk, és Solymosi Tamás balettigazgatónak is 2028 nyaráig tartó érvényes szerződése van az Operaházban.

Kérdéseket küldtünk Solymosi Tamás balettigazgatónak arról, hogy az igazgatása alatt összesen hány munkaügyi per zajlott, ezek milyen eredménnyel zárultak és összesen mennyi pénzt fizettek ki a jogerős ítéletek után. Az Operaház sajtósától az az üzenet érkezett, hogy Ókovács Szilveszter és Solymosi Tamás szívesen reagál a felvetett témára személyesen, hogy „tágabb összefüggéseiben és részleteiben vázolhassák fel az Opera álláspontját”, de konkrét válaszokat nem kaptunk.

E-mailben próbáltuk elérni Leblanc Gergelyt is, akitől szintén megkérdeztük, hogyan kommentálná a nyílt levél állításait és megfontolja-e, hogy nem vállal megbízatást. Ha kapunk tőle választ, beszámolunk róla.