Még annál is több budapesti ingatlant árusított volna ki az Orbán-kormány, mint amiről eddig tudtunk

• „Minden”, a Bosnyák téri költözéssel kiürített állami ingatlant el akart volna adni az Orbán-kormány – állítja a Telex több forrása.
• Ezek egy részét tavaly meghirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sok fontos ingatlan azonban nem jelent meg se a prospektusukban, se a honlapjukon.
• Az ott nem szereplő, de akkor eladásra ítélt ingatlanok között van a Fiumei úti OTI-székház és a Váci úti SZOT-toronyház, valamint a NAV több fontos budapesti épülete.

2021 novemberében az akkor még frissiben propagandalappá változtatott Index és az Anonymus nevű szivárogtatóoldal összehangolt lejáratókampányt indított Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ellen. A vád az volt, hogy a várost akkor még csak két éve irányító Karácsony el akarta adni a 1716 és 1727 között épült Invalidus-házat, hétköznapi nevén budapesti városházát, amelyben a Fővárosi Önkormányzat működik.

Az ügyben először csak egy pontatlannak tűnő értesülés, majd egy hamisnak látszó szerződésrészlet került elő, később egy Bajnai Gordon hangját is tartalmazó hangfelvétel. Idővel aztán kiderült, hogy a főváros vezetésében valóban felmerült az eladási szándék, és a fővárosi vagyonkezelő képviselője még tárgyalt is erről, Karácsonyék azonban soha nem hoztak olyan döntést, hogy tényleg eladnák a városházát. A nyilvánosság egy részében ennek ellenére sikerült elterjeszteni, hogy a korrupt és átláthatatlanul működő Fővárosi Önkormányzat gyanús körülmények között szabadulna meg a történelmi jelentőségű és rendkívül értékes székházától.

Három és fél évvel később, 2025 nyarán a magyar állam ingatlanállományát kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feltöltött az internetre egy olyan, kizárólag magyar nyelvű prospektust, amely szerint árveréssel adnának el egy sor belvárosi palotát és irodaépületet. A listán olyan rendkívül értékes ingatlanok szerepeltek, mint a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár több mint tízezer négyzetméteres belvárosi palotái.

Azt, hogy az állam ennyi történelmi épülettől szabadulna meg, a kormány igazán nem verte nagydobra: az MNV prospektusát a Válasz Online szúrta ki, a döntés ellen Magyar Péter és Vitézy Dávid akkori ellenzéki politikusok is tiltakoztak, de annak visszavonását nem sikerült elérniük. Míg a kormány eleinte megpróbálta agyonhallgatni az ügyet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül előállt a farbával, miszerint „helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek, hanem esetleg egy ugyanolyan szálloda van, és az hoz közpénzben is komoly bevételt a magyar államnak.” A kormány tehát ekkor már igyekezett megvédeni ugyanazt, amiért Karácsony Gergelyt hónapokon keresztül kritizálták – úgy, hogy Karácsony a valóságban soha nem döntött a városháza eladásáról.

Olyan irodákat is eladtak volna, amelyeket nem hirdettek meg

A Telex információi szerint az akkori kormány ráadásul valójában több ingatlant adott volna el, mint amiről a sajtó akkor beszámolt. Több egymástól független forrásunk ugyanis azt állítja, olyan állami irodaházak értékesítését is tervezték, amelyek valamiért nem kerültek bele a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő prospektusába, illetve aukciós hirdetményeibe.

Erről először a Bayer képviselői beszéltek a Telexnek, akik a zuglói irodaegyüttes bejárása során mondták, állami oldaltól azt hallották, hogy az állam eladta volna azokat az ingatlanokat, amelyekből a dolgozókat a Bosnyák térre költöztette volna. A Telex azóta beszélt két, a korábbi kormány terveire rálátó forrással, akik egybehangzóan állították, hogy az akkori tervek szerint az állam „minden”, a költözés során kiürített ingatlant eladott volna. Márpedig a Bosnyák térre költözéssel olyan irodaházakat is kiürítettek volna, amelyeket az MNV soha nem hirdetett meg aukcióra.

Információink szerint eladták volna például az összes, a Magyar Államkincstár által használt budapesti ingatlant. Ezek közül többet meghirdetett tavaly az MNV, de messze nem mindet, például az Országos Társadalombiztosító Intézet 1912 és 1931 között, art deco stílusban épült Fiumei úti székházát és a Váci úti húszemeletes SZOT-toronyházat sem. Szintén eladták volna a NAV és a két kormányhivatal több budapesti irodaházát, amelyeket korábban szintén nem hirdetett meg az MNV.

Az előző kormány még 2022 és 2023 között döntött arról, hogy több mint 500 milliárd forintért kormányközeli üzletemberektől megvásárol egy-egy irodakomplexumot a Kopaszi-gáton, a Városliget mellett (Dürer Park) és a Bosnyák térnél (Zugló Városközpont). Az összesen több százezer négyzetméternyi irodába állami intézményeket és állami cégeket költöztettek, illetve részben csak költöztettek volna, mert az új kormány a választás után felfüggesztette a folyamatot.

Egy, az akkori kormány működésére rálátó forrásunk szerint 2022-ben és 2023-ban, amikor az új irodakomplexumok megvásárlásáról döntöttek Orbánék, két vizsgálat, illetve elemzés is született a tranzakció pénzügyi vonzatairól. Elmondása szerint a vizsgálatok azzal számoltak, hogy az állam minden elköltöztetett intézmény megüresedő épületét eladja, ezek értékesítéséből pedig több százmilliárd forint bevételt vártak. Ez elmondása szerint jelentős részben fedezte volna az új irodaházak vételárát. „Ezek a dokumentumok megvannak az MNV-nél, és az új kormány ki is adhatná őket, de nyilván politikai okokból nem akarják kiadni ezeket, hiszen veszteséget okoznak a költségvetésnek azzal, hogy nem veszik át a Bayer irodaházait”.

Egy másik névtelenséget kérő forrásunk azt mondja, hogy bár ő a döntéshozatalban nem vett részt, úgy tudja, hogy a kormány, illetve a döntést előkészítő apparátus azzal számolt, hogy nagyon komoly piaci igény lesz a kiürített belvárosi irodákra. „Mindenki tiborczozik, pedig ezeket az ingatlanokat igazából külföldieknek, elsősorban kínaiaknak akarták eladni” – fogalmazott, arra viszont nem tudott válaszolni, hogy az MNV árverésein végül miért nem tűntek fel nagy számban kínai befektetők.

Tiborcz Istvánnak már most páratlan belvárosi szállodabirodalma van, ezért az állami tulajdonú paloták tavalyi meghirdetésekor valóban sokan azt sejtették, hogy azok is az akkori miniszterelnök vejénél kötnek majd ki. Tiborczék cégei azonban végül egyik árverésen sem indultak, a felkínált ingatlanok legnagyobbika, a Belügyminisztérium Széchenyi téri tömbjét a korábban Rákosrendezőre pályázó Mohamed Alabbar vette meg, míg a Garibaldi utcai palota a Válasz Online szerint egy kazah-orosz körnél kötött ki.

Az előző kormány tehát azzal számolt, hogy még egy sor ingatlant ad el külföldi befektetőknek. De pontosan melyik épületekről is van szó?

A Magyar Államkincstár tömbjei mehettek volna a befektetőknek

A Bayer Bosnyák téri irodakomplexumába az előző kormány tervei szerint többek között a Magyar Államkincstár (MÁK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Posta központi irodája, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és Budapest Főváros Kormányhivatal költözött volna. Ezek közül a posta a Postapalota 2008-as eladása óta bérelt irodaházban működik, a többi szervezet azonban Budapest különböző pontjain lévő állami tulajdonú épületekben.

Ezek közül a legértékesebb ingatlanjai a Magyar Államkincstárnak vannak, amely a Bosnyák térre költözéssel az összes ma használt budapesti irodáját eladta volna. A MÁK központja az 1901-ben megnyitott, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor által tervezett belvárosi Postatakarékpénztár épületében van. Ez a Hold utca 4. szám alatti szecessziós épület egy fél háztömböt elfoglal, (a háztömb másik fele az amerikai nagykövetség), amelyet 2022 és 2024 között újítottak fel.

Fontos tudni, hogy ez az épület nem önállóan áll, hanem egy nagyobb komplexum része: a MÁK használja ugyanis az utca túloldalán álló Hold utca 7. számú, az 1990-es években felépült irodaházat és az utóbbival összeépített Vadász utca 16. szám alatti irodaházat is. A komplexum három elemét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly valamiért külön-külön bocsátotta árverésre, de se szecessziós palotára, se a másik két ingatlanra nem találtak vevőt.

Érdekesség, hogy a három közül a két Hold utcai ingatlan korábban a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában állt, és azokat csak a 2000-es években adták át az államnak, hogy az államkincstár központját berendezhessék bennük. Egy forrásunk szerint 2022-2023-ban, amikor a kormány eldöntötte, hogy megszabadul ezektől az ingatlanoktól, még volt egy olyan verzió, hogy ezeket a Matolcsy György által vezetett MNB, vagy annak alapítványa visszavenné. Hogy ez a verzió meddig élt, nem tudjuk, de az MNB alapítványa 2024-ben kifutott a pénzből a 2025-ös árverések idején pedig sem az MNB, sem az alapítvány nem tett ajánlatot.

Megszabadultak volna Budapest első felhőkarcolójának csonkjától

A Hold utcai ingatlanokkal ellentétben soha nem hirdette meg a vagyonkezelő az államkincstár másik történelmi főépületét, a Fiumei út 19/a szám alatti tömböt. Az art deco komplexum egyik fele 1912 és 1913 között épült egy munkásbiztosító székházának, majd ezt 1930-1931-ben kibővítették és 73 méter magas, 18 emeletes tornyot húztak rá. Budapest első felhőkarcolóját végül 1969-ben, biztonsági okokra hivatkozva bontották vissza 11 emeletesre.

A tömbben sokáig az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza működött (ezért hívják ma is OTI-székháznak), ma az egyik felét az államkincstár Családtámogatási és Egészségbiztosítási Főosztálya, a másik felét Budapest Főváros Kormányhivatalának Nyugdíjbiztosítási Főosztálya használja. Az előző kormány tervei szerint mindkét szervezet a Bosnyák térre költözött volna, vagyis az ingatlant kiürítették volna.

Szintén nem hirdette meg az MNV tavaly az államkincstár Nyugdíjfolyósító Intézetének Váci út 73. szám alatti székházát. Ez egy jóval későbbi időpontban, 1968 és 1973 között épült, húszemeletes, 73 méter magas toronyház, amelyben korábban a Szakszervezetek Országos Tanácsa működött, és amelyet ezért azóta is SZOT-székházként szoktak emlegetni. Az előző kormány tervei szerint ezt az épületet is kiürítették volna és a nyugdíjfolyósítót is a Bosnyák térre költöztették volna.

A NAV-épületek közül sem hirdettek meg mindent

Az előző kormány tervei szerint a Bosnyák téri irodanegyedbe költözött volna a NAV több mint ezer dolgozója. Amikor megkérdeztük erről a szervezetet, azt mondták, összesen hét épületükből költöztek volna át az alkalmazottak, ezek:

• Delej utca 20. (Központi irányítás);
• Dob utca 75-81. (Kiemelt Adó és Vámigazgatóság);
• Mester utca 7.;
• Zoltán utca 16.;
• Sas utca 23. (Központi irányítás és OLAF Koordinációs iroda);
• Széchenyi-tömb: a Széchenyi rakpart, a Széchenyi utca, az Akadémia utca és a Steindl Imre utca által közrefogott tömb a NAV által használt palotákból áll;
• Váci út 48 (Gazdasági Ellátó Igazgatóság).

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly nyári prospektusában épületenként tüntette fel a Széchényi úti tömböt, vagyis külön-külön hirdette meg a Széchenyi rakpart 5. és 6., valamint az Akadémia utca 10. és 12. számú ingatlanokat. Ezekre azonban az MNV azóta nem hirdetett árverést, vagyis a jelek szerint továbbra is állami tulajdonban vannak.

Nem úgy, mint a fenti listában szereplő, a Szent István bazilika tőszomszédságában lévő Sas utcai NAV-irodaházat, amelyet 2025 végén egy licit során 2,35 milliárd forintért adott el a vagyonkezelő. Egy idén év eleji árverésen 6,5 milliárdért adta el az MNV a Zoltán utcai NAV-székházat, amelyre csak egyetlen érvényes ajánlat érkezett. (Ezekről később a G7 írt részletesen.) A NAV-nak a vonatkozó szerződések szerint legkésőbb 2027. június 30-ig kell kiüríteni ezt a két eladott épületet – a Bosnyák téri irodák visszamondása után értelemszerűen kérdés lesz, hova tudnak költözni.

A fenti listában azonban megint vannak olyan elemek, amelyeket az elmúlt másfél évben nem hirdetett meg árverésre az MNV, és amelyekről eddig szintén nem tudtuk, hogy az előző kormány eladta volna őket. Ilyen például a Váci út 48. szám C és D épülettömbje, ahol a Gazdasági Ellátó Igazgatóság működik, amely szintén a Bosnyák térre költözött volna. Bár nem tudjuk, ezt mikor és hogyan adta volna el a kormány, érdekesség, hogy a szomszédos, Váci út 48/E-F szám alatti telken Garancsi István cége épít irodaházat.

Ennél is érdekesebb a Dob utca 75-81. szám alatti iroda ügye. A Csengery utca és a Hársfa utca közötti épületet még 1937 és 1939 között húzták fel az Erzsébet telefonközpontnak és a Budapesti Postaigazgatóságnak, valamint itt alakították ki a posta Bélyegmúzeumát. Ez utóbbi máig itt található, a telefonközpont és a postaigazgatóság helyét azonban a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága vette át, amely az előző kormány tervei szerint szintén a Bosnyák térre költözött volna. Kérdés, hogy ha az állam ezt az épületet is eladta volna, mi történik a Bélyegmúzeummal.

A kormányhivatali épületek egy részét meghirdették, egy részét nem

A Bosnyák téri ingatlankomplexumba a MÁK és a NAV mellett két kormányhivatal, a budapesti és a Pest vármegyei is beköltözött volna. A Bayer a két kormányhivatalnak két épületben két külön ügyfélközpontot alakított ki, ahol azok rengeteg ügyfelet tudtak volna egyszerre fogadni.

Az, hogy a kormányhivatalokat egy helyszínre költöztetik, részben logikus lépés lett volna, hiszen a különböző hivatalok és hatóságok összevonásával létrejövő szervezeteknek ma Budapest különböző pontjain elszórva vannak irodái. (Felmerül persze, hogy a két kormányhivatalt miért nem lehet összevonni, ha amúgy is mindkettő Budapesten van.) A Bosnyák téri költözés a különböző helyszíneken elszórt ingatlanok értékesítésével járt volna.

Az MNV tavaly júniusban ennek megfelelően meghirdette eladásra a Pest Vármegyei Kormányhivatal több irodáját, többek között:

• a Lehel utca 43-47.;
• a Komócsy utca 17-19.;
• és a Kisfaludy utca 9. és 11. szám alatti ingatlanokat;

később azonban egyiket sem adták el.

Itt sem került azonban be a prospektusba a kormányhivatal minden épülete: az erzsébetvárosi Nagy Diófa utca 10-12. például hiányzik onnan. Ugyanígy nem hirdették meg annak a fővárosi kormányhivatalnak az épületeit, amely most a városban elszórva, például a Váci út 172-176. szám alatti tömbben és egy sor másik helyszínen működik.

Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a négy érintett intézményt arról, hogy mely részlegeik költöztek volna a Bosnyák térre, és a költözés esetén mi történt volna a kiürített épületekkel. Közülük:

• a MÁK azt írta, hogy minden budapesti részlege Zuglóba költözött volna, de a kiürülő irodák további sorsával kapcsolatban az MNV-hez irányított minket;
• a NAV megadta, hogy melyik hét irodát költöztette volna át, de azok további sorsával kapcsolatban szintén az MNV-hez irányított minket;
• a Pest Vármegyei Kormányhivatal csak annyit írt, hogy minden részlege a megszokott helyszíneken működik, és azok elhelyezéséről az MNV dönt;
• a fővárosi kormányhivatal pedig nem is válaszolt.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek még augusztus 25-én küldtünk kérdéseket az érintett szervek költözéséről, és a kiürítendő épületek további sorsáról, de azóta sem válaszoltak. Szeptember elsején beadtunk hozzájuk egy közérdekű adatigénylést, amennyiben kiadják ezeket az adatokat, beszámolunk róla.