Ruff Bálint Lázár utazásairól: Tudom, hol volt, tudom, mit csinált, és sejtem, miért titkolta

„Én a jogegyenlőségben hiszek” – mondta az azonos nemű párok házasságáról Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki kinevezése óta először adott interjút a Telexnek. Ruff úgy véli, hogy egy árvaházban sínylődő gyerek sokkal jobb helyen van egy meleg párnál, mint egy állami intézményben. Szerinte a legfontosabb dolog az életben, hogy valaki szeretetben élje a gyermekkorát. azt mondta, hogy más egy intézményben felnőni, mint egy szerető családban.

Idén január és március között több mint 7,6 milliárd forintot fizetett ki az Orbán-kormány a Századvégnek különböző tanulmányokra, mérésekre. Ruff erről azt mondta, már aláírta, és szerinte napokon belül nagyjából 100 titkos, úgynevezett háromezres határozatot hoznak nyilvánosságra, amelyekben egyebek mellett eldugott századvéges tanulmányírásokról döntöttek. Ruff szerint csak a Századvégre elköltöttek az elmúlt években 20-30 milliárd forintot, majd közölte, hogy az ügyben feljelentést fognak tenni. Nemrég a Miniszterelnökség a Kommentár Alapítvány közel 28 milliárdos állami támogatásainak ügyében is feljelentést tett.

„Tudom, hogy hol volt Lázár János, tudom, hogy mit csinált Lázár János, sejtem, hogy miért titkolta, és ezt már nyilvánosságra is fogjuk hozni” – mondta Ruff Bálint Lázár utazásairól, amelyek miatt az Origo 2014-ben pert indított a Miniszterelnökség ellen. Ruff azt is mondta, leszédült az asztalról, amikor meglátta, hogy Navracsics Tibor minisztériumában milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel.

Ruff szerint pár héten belül ki fognak írni egy nyilvános közbeszerzést, és amikor azt valaki megnyeri, „onnantól kezdve minden kutatás, amit a magyar állam rendel, az nyilvános lesz”. Arról, hogy a kormánypárt rendel-e közvélemény-kutatásokat, Ruff azt mondta, szerinte a Tisza Pártnak vannak mérései havonta-kéthavonta, de közpénzen semmilyen kutatás nem készül.

Az adórendszerről azt mondta, hogy lesz vagyonadó, ami az egymilliárd forint feletti jövedelmek adóztatását jelenti a gyakorlatban. Ruff arról is beszélt, hogy rendezik a nyugdíjakat, és újragondolják a katát. Szeptemberben olyan törvényt is hoznak, ami meghatározza, hogy milyen szereplőkkel, milyen ütemben váltsák fel a jelenlegi Alaptörvényt egy olyan alkotmánnyal, amit népszavazással szentesítenek majd. Azt ígérte, hogy az alkotmányozási folyamatba bevonják az ellenzéket is.

Ruff Bálint szerint most kell hozzányúlni az energetikához, kiírtak egy szélerőmű pályázatot, meg fogják oldani, hogy a kistelepüléseknek legyen energiaközössége, és megmutatják, hogy lehet másképp gazdálkodni. Ezeket a kérdéseket szerinte egyszerre kell kezelni, mert aszály és energiaválság is egyszerre volt.

Titkosszolgálatok, ügynökakták

Hétfőn este derült ki az is, hogy Ruff Bálint veszi át a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítását, amivel ő lett a kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tagja. Ruff szerint ezeknek az intézményeknek az a feladatuk, hogy koordinálják a titkosszolgálatok működését és a felkészülést különböző haváriahelyzetekre. Ruff azt mondta, hogy bár statútumilag ezek a Miniszterelnökségen vannak, valójában a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter koordinálja az említett szerveket.

Ruff azt ígérte és be is tartja, hogy nem nála lesznek a titkosszolgálatok. Az Alkotmányvédelmi Hivatalért (AH) a belügyminiszter, az Információs Hivatalért (IH) a külügyminiszter, a koordinációs szervekért pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó felel. A Miniszterelnökséghez tartozik a kormányzati kommunikáció összehangolása, ami szerinte teljesen mást jelent, mint ami Rogán Antal vezetése alatt volt. Kustánczi Norbert kormányzati kommunikációért felelős államtitkár feladata például annak bemutatása, hogyan lehet demokratikus módon, a közpénzek prudens felhasználásával elmondani, hogy a kormány mit és miért tesz.

A VSquare oknyomozó portál tavaly azt írta, a poloskázásról elhíresült március 15-i beszéde előtt Orbán Viktor volt kormányfő arra utasította a Nemzeti Információs Központot, hogy készítsenek jelentést és listát azokról a civil szervezetekről és sajtótermékekről, amelyek az elmúlt tíz évben külföldi támogatást kaptak. Ruff Bálint szerint a miniszterelnök arra kérte fel, hogy legyen a rendszerváltás motorja, és ennek részét képezi a titkosszolgálatok működésének teljes megújulása.

Az ügynökakták megnyitásáról azt mondta, 1990 után nem voltak érdekeltek a titkosszolgálatok abban, hogy a náluk keletkezett iratokat teljes terjedelmükben átadják a levéltáraknak. Ruff szerint egyik kormánynak sem volt meg a politikai bátorsága, hogy megismerhetővé tegye ezeket az iratokat. A Tisza Párt választási győzelme után a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium kapta azt a feladatot, hogy ezeket az iratokat feltárja. Több lehetőség állt előttük, de Ruff teljes nyilvánosságot javasolt. 1990 után 5 évente volt kötelességük felülvizsgálni a szolgálatoknak, hogy a náluk lévő régi iratok titkosszolgálati védelmet érdemelnek-e. Ruff szerint a rendszerváltás óta minden alkalommal fenntartották az iratok titkosítását. Most azonban mindent kötelező átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), valamint egy bizottság felé azt is meg kell indokolni a szolgálatoknak, hogy miért nem adnak át bizonyos iratokat. Szerinte bődületes hazugság és borzasztó történelemgyalázás, amikor a Fidesz azzal támadja a Tiszát, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) az újkori ÁVH.

Miniszterelnöki kommunikáció, NVVH és verbális acsarkodás

Arról is beszélt, hogy még nem szokott hozzá a politikusi szerephez, és soha nem is fog. Bár nincsen nyilvános közösségi oldala, és utál szelfizni, azért van itt, mert egyszer van az ember életében, hogy ilyenre felkérik. Elmondása szerint több volt kollégájával is van vitája arról, hogy az elmúlt 16 év egy rendszer volt-e, vagy csak egy korlátozottabban működő demokrácia. Ruff rendszernek tartja az előző korszakot, és ennek lebontására vállalkozott, amikor elvállalta ezt a feladatot.

Magyar Péter állandó kommunikációjáról azt mondta, hogy az ezermilliárdos médiabirodalommal szemben egy ember kezdte el megszervezni az ellenállást, és bár korábban is voltak próbálkozások, azok csúfos kudarcot vallottak. Szerinte Magyar képes volt ezt a heterogén szavazótábort egy homogén csoporttá formálni. Arra is kitért, hogy Orbán Viktornak volt egy elképesztő hadserege közpénzből, míg Magyar Péternek a Facebook-oldala van. És szerinte a rengeteg kommenteléssel azt akarja fenntartani ebben a heterogén csoportban, hogy jó irányba indultak el közösen. Úgy véli, hogy Magyar azért kommunikál ennyit a közösségi oldalán a saját táborának, mert például nincs Megafonja, Magyar Nemzete, Origója, Indexe.

A Fidesz választási veresége szerinte a társadalom ítélete az elmúlt 16 évről. Innentől kezdődik a munka, hogy átvizsgálják a rendszereket, és ahol kell, ott feljelentést tesznek. A kormány eddig 2 ezer milliárd forint értékben tett feljelentést korrupciós ügyekben. Szerinte a döntéshozók annyit sem tettek meg, hogy a Duna alacsony vízhozamát látva megépítik azt a rendszert, ami alkalmassá tenné a paksi atomerőművet Magyarország ellátására. Közben a fideszes képviselők szerinte úgy beszélnek a parlamentben, mintha ott sem lettek volna az Orbán-rendszerben.

Ruff szerint az a Tisza Pártnak is rossz, ha nem tudják elmagyarázni mi történt az elmúlt években, és a Fidesz-szavazók nagy része is szeretné tudni, hogy mi az igazság. „A magyar társadalom szeretné lezárni a múltat, de nem tudja valójában még, hogy miben van” – mondta, majd arról beszélt, hogy az Orbán-rendszer leváltása után egy új dolgot kell kiépíteni.

Múlt héten az Országgyűlés megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének, valamint Tasnády Katalint a hivatal nyomozati elnökhelyettesének. Ruff Bálint szerint azért jött létre az NVVH, hogy feltárja az elmúlt 16 évet, és garantálja, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen. Ruff azt mondta, hogy a hivatal vezetőinek kiválasztásában nem volt semmilyen szerepe, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága pedig teljesen transzparens módon hallgatta meg a jelentkezőket. Ruff Ligeti Miklóst 20 éve ismeri, kiváló jogásznak tartja, míg Unger Annát csak pár éve, de őt is ugyanolyan hazafinak gondolja. Szerinte Unger sok mindent tett azért, hogy az ország felszabaduljon azon korlátok alól, amiket az Orbán-rendszer rá próbált rakni.

Ruff szerint pont arra a verbális acsarkodásra mondtak nemet az emberek, ami a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőinek kiválasztása körül kialakult. „A képviselőknek a döntésében szerintem bízni kell” – mondta, hozzátéve, hogy újra kell tanulnunk, hogyan beszélünk egymással, mert a mostani acsarkodás a Fidesz nyelvezete. Szerinte ilyen helyzetben az emberek ne egymást szapulják, hanem adjanak annak esélyt, hogy az NVVH vezetőit megszavazó tiszás képviselők helyesen gondolkodnak arról, mi a jó az országnak.

Arról, hogy mennyire szól bele más kabinetek munkájába, Ruff azt mondta, van egy törvény adta kötelessége. Ennek értelmében bizonyos közigazgatási szint felett egyetértési jogot kell gyakorolnia a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, viszont Ruff minisztériumából hiányzik egy olyan ember, aki a humán kérdésekért felelős államtitkár lenne.

Az óellenzék kifejezést Ruff Bálint nem szereti, és ezt többször jelezte Magyar Péternek. Azokra a politikusokra szerinte jogosan haragszanak az emberek, akik hagyták az országot ebben maradni 16 évig, holott az volt a dolguk, hogy megtegyenek mindent a rendszer lebontása érdekében. Úgy véli, hogy annak a 80 százalékát, amit Magyar Péter csinált, bármelyik korábbi ellenzéki vezető is megtehette volna. Két típusú ember van szerinte: az egyik olyan, aki szeretné szolgálni a hazáját, nem szeg törvényt, nem néz félre, a másik ennek ellenkezője.

A Ruff Bálinttal készített interjút itt tudja visszanézni: