Magyar Péter szerint Mohács üzenete nem az, hogy a magyar sors vereség, hanem az, hogy egyetlen vereség sem a magyar történet vége. Nem az, hogy mindig győzünk, hanem az, hogy a legnagyobb veszteség után is képesek vagyunk talpra állni. Nem az az üzenet, hogy sosem szakadunk szét, hanem az, hogy egy idő után újra és újra megtaláljuk egymást. Nem az, hogy erősebbek voltunk mindenkinél, hanem az, hogy volt bennünk elég erő a megmaradáshoz. Többek között erről is beszélt szombaton a miniszterelnök az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából rendezett állami megemlékezésen.
A mohácsi Széchenyi téren tartott beszédét Magyar Péter azzal kezdte, hogy ötszáz évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én ezen a vidéken néhány óra alatt megváltozott Magyarország történelme. A mohácsi csatában elvesztettük a királyunkat, elveszett az ország politikai egysége, ami után olyan évszázadok következtek, amelyekben a magyar államiság fennmaradása is kérdésessé vált. Szerinte Mohács legfontosabb tanulsága az, hogy Magyarország nem tűnt el.
„Itt vagyunk 500 évvel később ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként, ugyanazon a nyelven emlékezve, de nincsenek már itt azok a birodalmak, amelyek akkor Európa sorsáról döntöttek”
– mondta a miniszterelnök.
„Eltűntek dinasztiák, eltűntek hatalmak, határok mozdultak el, országok születtek és tűntek el, de a magyar közösség megmaradt. Nem azért, mert mindig mi voltunk a legerősebbek. Nem azért, mert mindig mi voltunk a leggazdagabbak. Nem azért, mert mindig mi dönthettünk a saját sorsunkról. Hanem azért, mert minden történelmi törés után voltak emberek, akik azt mondták: folytatjuk, és ha kell, ehhez újjá építjük a hazánkat.”
Magyar Péter szerint a magyar történelmen fájóan sokszor tanított meg bennünket veszíteni, külön megemlítve a muhi csatát, Mohácsot, a világosi fegyverletételt, Trianont, a világháborúkat és az 1956-os forradalmat. „Olyan szavak kezek, amelyekben egy egész nemzet fájdalmas sűrűsödik össze” – mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy a magyarság mégis túlélte mindezt.
„A magyar történelem nem a veszteségeink története. A magyar történelem a talpra állások története, a megmaradásé, az újrakezdésé, annak a makacs, néha megmagyarázhatatlan képességnek a története, hogy amikor úgy tűnik, mindennek vége, mi mégsem mondjuk azt, hogy vége” – mondta. Magyar Péter szerint egy olyan kis nemzet, mint a magyar, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy széthúzással gyengítse önmagát. „Nincs olyan luxusunk, hogy magyar embert a magyar ember ellen fordíthassunk. Nincs meg az a luxusunk, hogy a vitáinkból gyűlöletet építhessünk” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint természetes, hogy vannak vitáink, de azok egy bizonyos szintnél nem mehetnek tovább. Arról is beszélt, hogy szerinte az összetartozás nem azt jelenti, hogy egyformák vagyunk, hanem azt, hogy felismerjük egymásban azt, ami közös. „Ha egy magyar ember bajban van, nem azt kérdezzük, hogy mit gondol a világról vagy a politikáról. Hogy ha Magyarországot veszély fenyegeti, akkor nem egymás vereségeinek drukkolunk. Hogy tudjuk, egymásra vagyunk utalva. Ez a sorsközösség” – mondta. Magyar Péter szerint egy nemzet erejét nem az mutatja meg igazán, hogy soha nem bukik el, hanem az, hogy fel tud állni. „Mi felálltunk újra és újra. Ötszáz, ezer és kétszáz éve is. És amíg képesek vagyunk egymásban a magyart, a honfitársat, az embert látni, addig meg is fogunk maradni.”
A Telex C. Tóth Norbert és Varga Szabolcs történészekkel beszélgetett a mohácsi csata jelentőségéről és emlékezetéről. A műsor legfontosabb állításait ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
