Kormányhatározat rögzítette az új magyar külpolitikai irányvonalat: Oroszország fenyegetést jelent
Az új magyar külpolitika irányelve szerint Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint komoly veszélybe sodorja a Kárpátalján élő magyar kisebbséget. Emiatt Magyarország minden olyan törekvést támogat, amely biztosítja a fenntartható békét és hosszú távú biztonsági garanciákat – többek között ez szerepel a Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározatban.
A Magyar Péter miniszterelnök által aláírt határozat az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlésének 81. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség feladatait és irányelveit rögzíti. Eszerint Magyarország elkötelezett a multilateralizmus, az átlátható nemzetközi biztonsági környezet fenntartása, valamint az emberi jogok védelme mellett. A kormány szerint a multilaterális rendszer erősítése elengedhetetlen, valamint az ENSZ más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatának további fejlesztése szükséges. „Hazánk kész a nyitott együttműködésre, támogatjuk az ENSZ80 (UN80 Initiative) kezdeményezést, a hosszú távú átfogó stratégiák kialakítását és a nemzetközi szervezetek magyarországi jelenlétének növelésével kapcsolatos törekvéseket” – áll a határozatban.
Ebben azt is leírják, hogy Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
„Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja, ezért támogatunk minden törekvést, amely a fenntartható béke és hosszú távú biztonsági garanciák irányában tett tárgyalások kezdeményezésére irányulnak” – írja a kormányhatározat.
A határozatban külön pont szól a közel-keleti helyzetről. Itt Magyarország álláspontja az, hogy kerülendő az ENSZ-szervezetek működésének átpolitizálása, a hosszú távú békéhez a civil lakosságok védelme, Izrael önvédelmi jogának tiszteletben tartása, a Hamász lefegyverzése és a gázai humanitárius helyzet javítása mellett vezet az út. „Az izraeli–palesztin megbékélés alapját a felek közötti közvetlen tárgyalások képezik. Az Izrael–Hezbollah konfliktus hosszú távú rendezése érdekében szintén elengedhetetlen a civil lakosság védelme, Izrael biztonsághoz való jogának elismerése, Libanon szuverenitásának visszaállítása és a Hezbollah lefegyverzése. Nagyra értékeljük az USA és a regionális közvetítők közbenjárását a közel-keleti konfliktusok lezárása érdekében” – áll a kormányhatározatban.
Magyarország szerint az iráni konfliktust a katonai eszkaláció helyett a tárgyalóasztalnál kell rendezni. A magyar kormány szerint Iránnak semmilyen körülmények között sem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. A Hormuzi-szoros lezárása és a tengeri kereskedelem megbénítása globális energiabiztonsági kockázatot jelent, ezért Magyarország támogat minden olyan törekvést, amely a régió stabilitásának helyreállítására irányul.
Az új magyar külügyminiszter, Orbán Anita a hivatalba lépése után egyből bekérette az orosz nagykövetet, mivel Kárpátalját minden korábbinál nagyobb intenzitású orosz dróntámadás érte. Ez a lépés már önmagában is jelezte az éles váltást a magyar diplomáciában.
