Kedden hallgatta volna meg az Országgyűlés Művelődési Bizottsága azt a három jelöltet, akiket a Közszolgálati Tanács az újonnan felálló Független Közmédia Testületbe szavazott. Csakhogy a meghallgatást a Tisza Párt képviselőjének a kezdeményezésére lefújták, mert a jelölési folyamatot és a jelölteket is bírálatok érték. Miről szól ez az egész ügy és mi ez a közmédiás testület, ahova tagokat keresnek?
A Tisza-frakció által júniusban módosított médiatörvény alapján kell létrehozni ezt a kilenctagú testületet. Az állam ezzel biztosítaná a közszolgálati média- és hírszolgáltatást és annak függetlenségét.
A testület ellenőrzi és értékeli, hogy a közmédiában látható műsorok és a hírszolgáltatás megfelelnek-e az alapelveknek, például a pártatlanságnak és a kiegyensúlyozottságnak. Ellenőrzi a közmédia működését és gazdálkodását, figyeli a nagy értékű szerződéseket, hiteleket. Részt vesz a közmédia vezetőinek, például a vezérigazgatóknak a kiválasztásában is, hogy azokat a jövőben nyílt és átlátható eljárásban, szigorú szakmai szempontok alapján nevezzék ki. Lényeges, hogy a közmédia részvénytársaságai (a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.) felett ez a testület gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat, de tartalmi kérdésekbe nem szólhat bele. Röviden ez a testület lesz a közmédia gazdája.
Van egy jogelődje, a Közszolgálati Közalapítvány, de ez egy új szervezet.
Magyar Péter a választási kampány alatt többször is elmondta, hogy abban a formában, ahogy az a Fidesz alatt működött, megszüntetik a közmédiát. Miután a Tisza áprilisban fölényesen megnyerte a választást, június 23-án el is fogadták a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Ez megszüntette az eddigi MTVA-t, helyette pedig létrehozott egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet.
A kilenc tag közül hármat az ellenzék, hármat a kormánypárt, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Az ellenzék már megnevezett három embert, a Tisza Pártnak még nincsenek jelöltjei. Most a fennmaradó három ember jelölése körül áll a bál. Őket a Közszolgálati Tanács szavazta meg, de a jelölési folyamat lebonyolítása miatt több szervezet tiltakozik.
Nem. A Közszolgálati Tanács a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének társadalmi felügyeletét ellátó szervezet. Korábban Közszolgálati Testület néven működött, most, az új törvény elfogadásával lett Közszolgálati Tanács a neve.
Mindkettő tanács, de az égvilágon semmi közük egymáshoz. A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló hatáskörrel rendelkező testülete, amely a demokratikus nyilvánosság működésének biztosításáért és a hazai médiafelügyeletért felel. Például ők engedélyezik a médiaszolgáltatási jogosultságokat, ők folytatják le a rádiós frekvenciák pályázatait vagy ők ellenőrzik, hogy a médiaszolgáltatók betartják-e például a kiskorúak védelmére, az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó jogszabályokat.
Mondhatjuk, hogy igen. Az új médiatörvény ezt a szervezetet lényegében érintetlenül hagyta. A testület, vagyis a Tanács tagjai döntően mind a korábbi években delegált emberek, bár azért volt mozgás a testületen belül. A nevén kívül annyi lényeges változás történt, hogy a Tanács 15 tagját kibővítik majd 18-ra.
Nem. A Közszolgálati Tanács honlapján elérhető információk szerint a Magyar Tudományos Akadémia mellett a nagyobb egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Művészeti Akadémia delegált tagokat a testületbe. Ezen kívül sorsolás alapján most a Kisvárosok Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, a „Pro Iuventute” Szocio-kulturális Egyesület, a „VAN HELYED” A Közös Jövőnkért Alapítvány, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és az Írott Szó Alapítvány delegált egy-egy embert. Így vannak összesen tizenöten, és ez bővül majd még három fővel.
Azt még nem tudni, hogy ki lesz a három új tag. Augusztus 26-ig jelentkezhetnek azok a szervezetek, amelyek tagot akarnak delegálni a Tanácsba.
Ezt a kérdést feltettük Grósz Juditnak, a közmédiáért felelős miniszteri biztosnak is. A válaszában azt írta: a Független Közmédia Testület szakmai tagjának kiválasztási folyamatát a Közszolgálati Tanács bonyolítja le. Ez a minisztériumtól függetlenül zajlik, a minisztérium csak figyelemmel kíséri a folyamatot. Grósz szerint fontos, hogy a Közszolgálati Tanácsnak nincs köze a kormányhoz: tagjait nem politikai alapon választják meg. Kilenc tagot a médiatörvény alapján delegálnak: 4 embert a történelmi nagyegyházak, továbbá 1-1 tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Művészeti Akadémia. A fennmaradó 6 tagot a törvény mellékletében meghatározott kategóriákba jelentkezett szervezetek közül sorsolják ki. A jelenlegi tagok megbízatása idén márciusban kezdődött.
Ezt is megkérdeztük Grósz Judittól. A miniszteri biztos szerint a Közszolgálati Tanács feladata a társadalmi felügyelet biztosítása, ezért is képvisel olyan széles kört a tagsága. Grósz ezzel indokolta, hogy ők bonyolítják le a szakmai kiválasztási eljárást is. Egy titkos szavazás után ők nevezték meg azt a három embert, akit az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó művelődési bizottságának javasolnak.
A Közszolgálati Tanácsban igen, az országgyűlésben még nem. Augusztus 19-én, a Közszolgálati Tanács kibővített ülésén titkos szavazást tartottak. Ezen a Tanács tagjain kívül a közmédia szakszervezeteinek két delegáltja szavazhatott még. A három legtöbb szavazatot kapott jelölt nevét küldte meg a Tanács az Országgyűlés Művelődési Bizottságának.
Három, a szakmájában egyébként elismert ember: Bayer Judit médiakutató, Sükösd Miklós szociológus és Kollár Árpád író. Itt írtunk róluk bővebben.
A szintén tagokat jelölő szakmai szervezetek több mindent kifogásolnak az eljárással kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban közösen levelet is írtak a Művelődési Bizottságnak a kifogásaikkal.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Médiafórum Egyesület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Repropress.
Több minden. Az egyik, hogy szerintük nem világos, hogy a befutó jelölteket jelölő szervezetek egyáltalán jelölhettek-e volna. Másrészt kifogásolják, hogy ők, mint jelölő szervezetek nem szavazhattak. Harmadrészt az is a bajuk, hogy szerintük rossz szempontrendszert írt ki a Közszolgálati Tanács a jelöltek kiválasztásához.
Azért, mert a kiírás szerint csak olyan szervezetek jelölhettek volna tagokat, amelyeknek nem egyének, hanem szervezetek a tagjai, és mindemellett médiás szervezetek is. Ennek ellenére a három jelöltet alapítványok jelölték. Sükösd Miklóst pedig az alapítványon kívül még egy egyesület.
Itt a törvény szövegének értelmezésén is vita van. Ahogy azt az egyik érintett szervezet, a MÚOSZ megfogalmazta, szerintük a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló új jogszabály értelmében a Közszolgálati Tanács az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának. A Közszolgálati Tanács viszont szerintük másként értelmezte a törvényt, és a jelölő szakmai szervezetek már szavaztak azzal, hogy leadták a jelölésüket, ezért csak tanácskozási joggal lehettek jelen. Jelölni csak egy tagot lehetett, szavazni viszont három tagról lehetett volna, ezért az újságíró szövetség szerint már emiatt is „megbicsaklik a tanács érvelése”.
A szakmai szervezetek arra hivatkoznak, hogy a Független Közmédia Testület alapító okirata alapján a testület feladatainak nagy része (17-ből 13) vállalatirányítási, pénzügyi jellegű, a Tanács meghallgatási szempontjai mégis elsősorban szerkesztőségi-médiaszakmai tapasztalatot vártak el a jelöltektől.
Nemcsak a szakmai szervezetek, mások is fogalmaztak meg kritikákat. Egyeseknek Sükösd Miklóssal például az a baja, hogy pártpolitikai múltja van: az LMP és a Párbeszéd alapításában is részt vett. Kollár Árpád jelölését azért is érte bírálat, mert annak az Írószövetségnek a választmányi tagja, amelyik szervezetnek a Közszolgálati Tanács egyik tagja, Erős Kinga az elnöke. Ráadásul Kollár 2024 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasa, márpedig az MMA delegáltja is szavazott, mivel a Tanács tagja.
Valóban nehéz olyan jelölteket találni, akik mindenkinek megfelelnének, de a Tanács jelölési folyamatát tényleg nagyon sok, egyébként jelölő szakmai szervezet kritizálta.
Nagyon úgy tűnik, hogy a szakmai visszajelzéseket látva a kormánypárt most korrigálna. Kedden hallgatták volna meg az Országgyűlés művelődési bizottságában a Tanács által jelölt három embert, de a Tisza Párt kezdeményezésére a meghallgatás elmaradt. A tiszás Rápli Róbert a napirend elfogadása előtt azt mondta, több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot. A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni – mondta Rápli, és azt javasolta, hogy halasszák el a meghallgatást. Ezt a bizottság többsége támogatta. A fideszes Szentkirályi Alexandra szerint azonban ez az eljárás méltatlan, és jól példázza, hogy sok sebből vérzik a pályázati folyamat. Mindenesetre korántsem biztos, hogy a bizottsági meghallgatás elhalasztása miatt a Radnai által emlegetett augusztus 31-i határidő tartható lesz.
A Telex két jelölőszervezetnek, a Magyar Lapkiadók Egyesületének és a Magyar Reklámszövetségnek is tagja.
(A cikk elkészítésében közreműködött Bicsérdi-Fülöp Ádám.)
