A parlament 145 igen szavazattal 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül, vagyis a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben elfogadta a médiatörvény módosítását. A Tisza-kormány által benyújtott médiatörvény felszámolná azt a rendszert, amivel a Fidesz-kormány a propagandacéljaira használhatta a közmédiát. A módosított médiatörvény legfőbb pontjai:
- Megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.
- Megszűnik a közmédia kiadójaként funkcionáló Duna Médiaszolgáltató és a tartalmakat gyártó MTVA. Helyette két cégre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-re és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-re bontják a szervezetet.
- Nyílt pályázaton választják ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.
- Létrejön a Független Közmédia Testület, amely ellenőrzi a közmédia függetlenségét és gazdálkodását. A nagy értékű szerződéseket is ez a testület hagyja jóvá. A testületbe négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.
- Létrejön a Sajtóalap, amit az NMHH kezel. A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása.
A Tisza Párt képviselői június 12-én nyújtották be a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot. A javaslat parlamenti vitájában a tiszás képviselők észak-koreai és orosz szerkesztési módszereket emlegetve szidták a közmédiát, Nagy Ervin pedig felolvasta azoknak a művészeknek, közéleti szereplőknek a nevét, akik állítása szerint feketelistán voltak a Fidesz alatt a közmédiában. A fideszes politikusok (többek között a korábban a közmédiánál dolgozó Németh Balázs) védték a NER egyik szimbólumává vált közmédiát, többek között azzal, hogy az nemcsak a hírszolgáltatásból állt, és hogy az emberek szeretik a műsoraikat.
A Tisza által benyújtott médiatörvényt a Fidesz azért is bírálta, mert azt nem előzte meg társadalmi egyeztetés, és ugyanerre hívta fel a figyelmet a Fidesz-közeli lapokat tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség. „A közmédia átalakítása nem történhet társadalmi egyeztetés nélkül, miniszteri átmeneti irányítással, bizonytalan munkajogi szabályokkal és kellő felkészülési idő nélkül” – írták. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke, Kocsi Ilona a Média1 kérdésére azt írta, hogy a közmédia függetlenségére a valódi garanciát nem pusztán a szakmai szereplők jelenléte, hanem azok többségbe kerülése jelentené.
Grósz Judit, a közmédia átalakításért felelős miniszteri biztos a kritikákra reagálva azt írta LinkedInjén, hogy a most előkészített törvénymódosítás egy gyors, szükséges intézményi lépés, és nemsokára elindítják a társadalmi és szakmai egyeztetést, őszre pedig újabb konzultációt ígért a médiatörvény átfogó módosítása előtt.
Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy a választás megnyerése után felfüggeszti a közmédia hírszolgáltatását addig, amíg nem biztosítják az objektív, pártatlan hírközlés feltételeit. A Tisza Párt választási győzelme után azonban nem történt ilyen drasztikus intézkedés. A választás utáni két napban mintha hirtelen megváltozott volna az M1 híradóinak szerkesztése, de ez is csak azért történt, mert pár napra eltűnt a politikai tartalmakért felelős vezetés. Mire azonban Magyar Pétert a választás utáni szerdán meghívták a közmédiába, visszaállt a korábban jellemző hangnem az MTVA hírműsoraiban, a miniszterelnök pedig az interjúban is azt mondta, hogy „ezt a hazugsággyárat be fogjuk zárni”. Az épületben akkor több dolgozó megtapsolta Magyart, aki azt mondta nekik, tartsanak ki, amíg feláll a közmédia új vezetése.
Május közepén aztán a kormány bejelentette, hogy teljesen átvilágítják a közmédiát, az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága pedig nem fogadta el a közmédia költségvetését. Június elején Papp Dániel lemondott az MTVA vezérigazgatói pozíciójáról, a hivatalos közlemény szerint azért, mert az újonnan megválasztott kormány átalakítja a közmédiát.
