Nyolc médiaszervezet tételesen is felsorolta levelében a kifogásait a Független Közmédia Testület jelölési eljárása miatt

Kedd délelőtt elmaradt a Független Közmédia Testület (FKT) három tagjelöltje, Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád meghallgatása, miután a párt egyik képviselője, Rápli Róbert az ülés kezdetén azt javasolta: ne fogadják el a napirendet. Rápli szerint ugyanis olyan kritikus leveleket kaptak szakmai szervezetektől, amelyek a szakmai diskurzus kiszélesítését indokolják. „A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni” – fogalmazott.

A képviselő által említett levelet nyolc médiaszakmai szervezet jegyzi, ebben azt írták, az FKT szakmai tagjainak jelölése során több eljárási és jogértelmezési problémát tapasztaltak, amiket korábban írásban jeleztek a Közszolgálati Tanács (KT) elnökének, de érdemi választ nem kaptak. Ezután közös állásfoglalást tettek közzé, a Magyar Lapkiadók Egyesülete emellett egy külön szakmai anyagot is benyújtott a közmédia-szabályozás társadalmi egyeztetéséhez.

A nyolc szakmai szervezet (Magyar Lapkiadók Egyesülete [amelynek tagja a Telex is], Magyar Reklámszövetség, Önszabályozó Reklám Testület, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Médiafórum Egyesület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Magyar Újságírók Országos Szövetsége [MÚOSZ], Repropress) végül hétfőn közös levélben fordult az Országgyűlés Művelődési Bizottságához. A levélben azt is jelezték, hogy a jelenlegi jelölteket nem tudják elfogadni addig, míg nem kapnak megnyugtató válaszokat a kifogásaikra.

A szervezetek legfontosabb kifogásai:

• Nem tisztázott a jelölő szervezetek jogosultsága. Azaz, hogy a hat jelölő szervezet egyáltalán jogosult-e tagot jelölni a törvény szerint. Erről írásbeli állásfoglalást kértek a Közszolgálati Tanácstól is, de nem kaptak választ.
• A jelölő szervezetek szavazati jog helyett csak tanácskozási jogot kaptak a Közszolgálati Tanácstól a nyilvános meghallgatáson. Holott ennek sincs egyértelmű jogszabályi alapja.
• Hiányos a jelölt kiválasztásának szempontrendszere. Szerintük az FKT alapító okirata alapján a testület feladatainak nagy része (17-ből 13) vállalatirányítási, pénzügyi jellegű, a KT meghallgatási szempontjai mégis elsősorban szerkesztőségi-médiaszakmai tapasztalatot vártak el a jelöltektől.

A szervezetek szerint az EU médiaszabadságról szóló rendelete (EMFA) is előírja, hogy a kinevezési eljárásnak átláthatónak és objektívnak kell lennie, a tisztséget pedig a tényleges feladatokhoz kell igazítani.

A Független Közmédia Testületet a júliusban hatályba lépő médiatörvény-módosítás hozta létre. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közmédia vezetőit a törvény szerint nyílt és átlátható eljárásban kell kiválasztani, szigorú szakmai szempontok alapján.

A kilencfős testületbe három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzék, hármat médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Augusztus 19-én derült ki, hogy a médiaszakmai szervezetek jelöltjei Bayer Judit médiajogász, kutató, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező, őket hallgatták volna meg tehát kedden. Azóta a Fidesz Siklósi Beatrixot, a Kossuth rádió felmentett csatornaigazgatóját, a KDNP Martí Zoltán újságírót, a Mi Hazánk Moys Zoltán médiaszakembert jelölte.

A kiválasztási folyamat az elmúlt napokban több kritikát kapott, többek közt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is kiadott egy állásfoglalást.

Radnai Márk, a Művelődési Bizottság elnöke az ülés után azt mondta: független, modern, innovatív és legitim közmédiát akarnak, ezért figyelnek az észrevételekre. A bizottság a jövő héten újra összeül.