Mivel itt magas az infláció és ahhoz képest ott biztos alacsony, kérlek, számot ne mondj, csak, hogy továbbra is magas
„Még egyszer szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a felülről jövő rendelések teljesítése kötelező. Ne is próbáljatok vitába szállni fölötte, mindenkinek annál jobb, minél előbb túlesünk rajtuk”
– üzente az MTI egyik vezető szerkesztője a többi szerkesztőnek. Az üzenet az MTI munkatársaiból álló Pro Domo csoport által készített, „Narancs csíkos” elnevezésű gyűjtésből származik, amely a hírügynökség felső vezetőinek hírszerkesztői módszereit, a kormányzat felől jövő utasítások érvényesítésének gyakorlatát mutatta be. A 482 oldalas, külpolitikai hírek kezelését bemutató dokumentum kedden jelent meg teljes egészében. Az alábbiakban ebből emelünk ki beszédes részleteket.
A Narancs csíkos gyűjtemény – a név a Fidesz színe mellett egyúttal utalás a Vörös csíkos elnevezésre, így hívták a Kádár-korszakban a hazai közvélemény elől elhallgatott nyugati hírügynökségek jelentéseit – érzékletesen mutatja be, hogy a vezető szerkesztők milyen hírszerkesztési igényekkel állnak elő, gyakran felsőbb utasításra hivatkozva.
A gyűjtésről augusztus elején lehetett először hallani, amikor az MTI újságírói átadták azt az MTVA új vezetésének. Ennek nyomán a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.
A külpolitikával foglalkozó tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték a levelezéseket, emaileket, csetüzeneteket, amelyek bizonyítják, hogyan manipulálták, hamisították, hallgatták el az állami hírügynökségnél, az MTI-nél a híreket. A munkacsoport úgy fogalmazott, hogy ezek az esetek „nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a 2010. évi CLXXXV. törvénnyel, illetve a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvénnyel”.
A Narancs csíkosból jól láthatóan kirajzolódik, hogy a döntések érvényesítése feljebb dőlt el:
a tudósítók megírták ugyan anyagaikat, de azokat vagy nem engedték ki, vagy a Fidesz-kormány narratívájának megfelelően szabták át. A munkatársak sokszor vitatkoznak a szakmai szempontokat a politikai akaratnak alárendelő felelős beosztottakkal – általában hiába.
Egyes tudósítói posztokon azonban a jelentés szerint eleve tendenciózus, a híreket a Fidesz-kormánynak megfelelő értelmezéssel tálaló munkatársak dolgoztak, akik a szélsőjobboldali politikusok nyilatkozatait látványosan előtérbe tolták, ha Orbán Viktor dicséretéről vagy a migráció veszélyeinek kiemeléséről volt szó.
Honnan kell engedélyt szereznie egy felelős vezetőnek?
„Hogyan is gondolhattam, hogy a román miniszterelnök reagálásának is van hírértéke az MTI-ben?” – kérdezte keserű iróniával az MTI egyik munkatársa, miután kiderült, hogy Orbán Tusnádfürdőn elmondott, fajkeveredés ellenzéséről szóló beszédére nem jelenhet meg az MTI-ben Nicolae Ciuca nyilatkozata.
„A román miniszterelnök nemkívánatosaknak nevezte Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentéseit” című tudósítás hiába készült el. A nemzetközi és a hazai sajtót is bejáró beszéddel kapcsolatban később még további anyagok maradtak ki az MTVA alá sorolt MTI-ből, mert a főszerkesztő-helyettese, Végh Sándor szerint „nem kell napirenden tartani a témát”.
Végh ugyanakkor kérte, hogy „ne beszéljék le tudósítókat ilyen anyagok megírásáról azzal a gondolattal, hogy ne dolgozzanak feleslegesen.”
„Ne alkalmazzunk öncenzúrát, hanem próbáljuk csak meg engedélyt szerezni a kiadáshoz” – javasolta, de azt hogy kitől kellene engedélyt szerezni, a főszerkesztő-helyettes nem részletezte.
A jelek szerint azonban intézményen kívülről – az mindig is közszájon forgott, hogy ez a gyakorlatban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát jelenthette.
„Tudj róla, hogy feldolgoztuk ezt a cikket. Külön kérték, hogy itthonról csináljuk meg, ne tudósítói anyag legyen” – közölte egy alkalommal Németh Zsolt, intézményen belüli becenevén Pitbull, az MTVA hírigazgatója az egyik vezető szerkesztővel. A „külön kérték” formula is jelzi, hogy kormányzati igényről lehetett szó.
A kormánynak kedves mehet
Ezt a célzatosságot mutatja, hogy nem mehetett ki például az a csehországi anyag, amelynek a címe az volt, hogy „Cseh miniszter: Orbán Viktor zsarolja az EU-t és visszaél a vétójoggal”, de egy másik cikk helyt kapott azzal a címmel, hogy „Olasz jobboldali képviselő: az EU zsarolja Magyarországot”.
A dokumentum készítői a 2022-es helyzetet taglaló résznél megjegyezték: „Új gyakorlat, hogy a fideszes EP-képviselők megszólalásait nem csupán az arról az EP-vitáról szóló anyagban kell megjelentetni, amelyben felszólalnak, hanem külön
anyagot is kell róluk készíteni, kiegészítve a mondandójukat támogató,(szélső)jobboldali külföldi EP-képviselők hozzászólásaival, ami egyértelműen sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.”
Az elfogult hírszolgáltatás vádját a szerkesztői szabadságra hivatkozva éveken át elutasító MTVA alá sorolt MTI-ben – hiszen a világ egyik legrégebbi, 1880-tól Magyar Távirati Iroda néven működő hírügynökségének intézményi önállósága a Fidesz alatt 2015-ben formálisan is megszűnt – gyakran előfordult, hogy egy hír nem, csak az arra adott magyar kormányzati reakció jelent meg.
Menczer Tamás például a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről elmondhatta, hogy mennyire elítéli az ukrán energetikai miniszter tanácsadójának nyilatkozatát: „különösen megdöbbentő ez a nyilatkozat annak fényében, hogy Magyarország minden erejével segít a bajban lévőknek.” Részletesen azonban Olena Zerkal állítása önállóan már nem jelent meg – bár az anyag elkészült –, amelyben a tanácsadó elmondja: „Ami Magyarországot illeti, kihasználta a helyzetet, amire gyakorlatilag mi és az Európai Unió adtuk meg neki a lehetőséget” arra, hogy nehezítse a közös európai fellépést az Oroszország által indított háborúban a védekezésre.
Máskor is volt hasonlóra példa: kizárólag Orbán Viktor nyilatkozatára kihegyezve kimehetett a svédországi bűnözési statisztika, a címben a kormányfőtől származó idézettel: „A barbarizmus vert gyökeret Svédországban a gyenge kormányzás következtében” – de a svéd kormányfő erre adott reakciója már nem kapott helyet az MTI hírei között.
Saját körben döntött vagy nem tudott „engedélyt szerezni” az illetékes vezető, nem tudni, mindenesetre nem jelenhetett meg az az anyag sem, amelyben az egykor szoros szövetséges jobboldali lengyel kormány feje, Mateusz Morawiecki Orbán bálványosi beszédére reagálva megjegyezte, hogy a magyar kormányfőnek igaza van, „Magyarország és Lengyelország útjai elváltak.”
A minisztérium eldöntötte, mit kérdezzen a tudósító
„A megegyezés értelmében tehát az orosz féltől nem kérdezünk” – üzente Paczolay Máté, a KKM sajtósa a moszkvai tudósítóval, majd elmondta, milyen kérdést várnak el tőle Szijjártó Péter és Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján.
Moszkvára egyébként is nagy figyelem hárult, ha a hírek megszűréséről volt szó. Az orosz demokrácia felszámolását, a sajtó visszaszorítását bemutató hírek hiába készültek el, sokszor nem kaptak helyet. A helyhatósági választásokról szóló hírből kihúzták azt ami az orosz elnökkel szembeni ellenzéki megnyilvánulásról szólt, így nem maradhatott az a mondat sem, hogy „szentpétervári kerületi képviselők Vlagyimir Putyin elnök parlament általi elmozdítását kezdeményezték, hazaárulás címén”. Valami azért maradt a hatalmi nyomásról szóló részről – „az ukrajnai háború beárnyékolja a választásokat, a független jelöltekre nyomás nehezedik, azokat pedig, akik bírálták a háborút vagy hadsereget, eltiltották a részvételtől” –, de érezhető a szerkesztő célirányos munkája.
„Erre a dobásra magyarázatot kérek” – jelezte a moszkvai tudósító, amikor egy híre ismét fennakadt a rostán.
„Én sem kaptam rá magyarázatot” – válaszolta a vezető szerkesztő az anyaggal kapcsolatban, amely az orosz nyilvánosság további korlátozásáról szólt, az egykor meghatározó – azóta teljesen megszűnt Eho Moszkvi rádió volt munkatársainak anyagát feldolgozó alkalmazás elérését blokkolva.
„Szia, az anyag elbukott, ne is kérdezd, nem tudjuk, miért” – üzenték a moszkvai tudósítónak a kész cikkre, amely a sajtó egyik utolsó független szerkesztősége, a Novaja Gazeta ellehetetlenítéséről szólt.
Az orosz rendszerről szóló rossz híreket egyébként sem szerették a felső vezetésben. Nem jelenhetett meg az az anyag sem, amelyben egy korábbi orosz diplomata, az ENSZ Genfi Irodája (UNOG) orosz képviselőinek tanácsadója kritizálta az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút. Borisz Bondarev szerint ez a „háború megmutatta, mennyire eltorzult és elnyomóvá vált hazája”.
„Nem kellett” – üzente a tudósítónak a felső vezető. Máskor az érdemi kontextust húzták ki a moszkvai tudósító cikkéből, például egy, a háborút és így Putyint kritizáló férfi elítéléséről. Kimaradt az is, hogy a tárgyalóteremben megjelentek támogatták a vádlottat, de az is, hogy Oroszországban milyen, az internetet korlátozó és háború kritizálása esetén az eljárások megindítását könnyítő törvények léptek életbe.
Bár elkészült, nem kapott helyet az MTI élesített hírei között az első beszámoló arról, hogy kiszivárgott felvételek alapján az orosz börtönökben toboroz katonákat a Wagner magánhadsereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin, pedig a hírnek már akkor is jelentősége volt, új szintjét jelentette a háborúnak, és jelezte azt is, hogy Oroszország mégsem tud olyan könnyen katonákat küldeni a frontra, ha már a börtönökre szorul.
Londonból jöjjön migráció, magas rezsi, infláció
Alig várta a kolléga szabadságról való visszatérését egy vezető beosztású munkatárs, hogy végre legyen a Magyar Nemzetben megjelent cikk alapján élő híradós bejelentkezés arról, hogy sokat kell költenie a migránsokra az Egyesült Királyságnak. A kolléga igyekezett helyén értékelni a kérést:
„NEM!! Ez uszítás, ráadásul egy szó nem igaz az egészből. Úgy nézem, a Magyar Nemzet a Daily Mailből vette át, ne haragudj, de ezt a kombót NEM vagyok hajlandó használni.”
A londoni tudósító egy másik alkalommal jelezte, hogy a felsőbb sugalmazásra a főszerkesztő által kért Index-cikk alapján készítendő, de a Financial Timesra hivatkozó szemle szakmailag nem állja meg a helyét, mert bizonyos, hogy az FT nem azzal a szóhasználattal írta meg a hírt, ahogyan az Index állította, miszerint „Orbán Viktor tartja legalacsonyabban a lakossági gáz árát Európában.” Végül az MTI angol nyelvű hírei között, a Hír Tv híreként, bár így is az FT-re hivatkozva kiment egy beszámoló, de a cenzorok elengedték, hogy betolják a magyar nyelvű hírek közé.
A gyűjtés alapján a legabszurdabb utasítást a londoni tudósító kapta egy tervezett élő bejelentkezés előtt:
„Mivel itt [Magyarországon] magas az infláció és ahhoz képest ott [a briteknél] biztos alacsony, kérlek, számot ne mondj, csak, hogy továbbra is magas, vagy … éve nem volt ilyen magas, stb.” – adta ki egy tervezett élő bejelentkezés előtt az utasítást a felelős vezető.
„Inflációról beszélni úgy, hogy nem mondjuk el, mennyi az infláció, eléggé abszurd lenne” – vetette ellen a londoni tudósító.
Rendszeres igény volt a vezetés részéről arra, hogy a tudósítók bemutassák, milyen magas a rezsi nyugaton és arra is, hogy az Oroszország elleni EU-s szankciók micsoda károkat okoznak az EU-nak.
A londoni tudósító egy felkéréskor jelezte, hogy az Egyesült Királyságból ehhez felesleges bármit kérni, hiszen már nem tagja az EU-nak, máskor pedig az egész alapfelvetést tette helyre: „Nem tudom, honnan van az információ, de egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy itt a legmagasabb a gázár Európában. Az általad mellékelt táblázat nem az országos átlagokat, hanem egyes országok fővárosainak tipikus árszintjeit mutatja, de London is valahol a középmezőny alatt jár. Az áramdíj valóban a legmagasabb volt augusztusban, amikor ez a felmérés készült, de azóta bevezettek egy plafont, amely a várt szintnél ezer fonttal alacsonyabban rögzíti a lakossági árak felső határát. Erről tudok beszélni, ha ez megfelel. Csak ne az legyen a felkonf, hogy itt [a briteknél] a legmagasabbak az árak.”
Netanjahunak sem lehetett rossz napja
Többször kukába kerültek azok a tudósítások is, amelyek Benjamin Netanjahu ellen tanúskodókról, vagy az izraeli kormányfőt kritizáló magas rangú katonai vezetőkről szóltak. Maradt ki olyan anyag is, amely a bíróság függetlenségének korlátozását célozta a bírói kinevezések kormányzat alá vonásával, annak ellenére, hogy mindezek Izraelben 2023 januárjában is nagyszabású Netanjahu-ellenes tüntetésekhez vezettek.
Az izraeli hírek mindegyike előzetes egyeztetést követelt, „hogy ne dolgozzanak a tudósítók feleslegesen”. Nem került be az MTI hírei közé az sem, amikor a Pegasus-botrány idején kiderült, hogy a kormány az izraeli Avnon Grouptól olyan szoftvert venne, amellyel „a kormány nyomon követheti és elemezheti a közhangulatot a közösségi médiás tevékenységek alapján.” A hír a magyar sajtón végigment, az MTI-ben végül, hiába készült el, nem kapott helyet.
Az antiszemitizmus európai növekedését bizonyítandó egy vezető munkatárs összeállítást kért a palesztinbarát európai tüntetésekről. A Narancs csíkos dokumentum szerint az érintett vezető továbbított erről szóló adatokat, azzal, hogy azok a magyar nagykövetségek gyűjtései és „úgy kell megírni, hogy ezt a helyi média jelentette.”
„Ha ez az információ helytálló, akkor az anyag egyenesen a kormány megrendelésére készült a hatályos törvények megsértésével, és az MTI hírhamisítást követett el” – állítja az MTI munkatársaiból álló Pro Domo csoport.
A gyűjtés készítői szerint sokszor kihúzták a szerkesztők a kontextust, mert „az az új utasítás, hogy semmilyen háttérinformáció nem szerepelhet ezekben a hírekben, amitől nevetségessé és értelmetlenné válnak anyagok.”
Szili Katalin két hírt, Varga Judit címet rendel
Miközben a tudósítók szerint fontos hírek maradnak ki, a kormányzati igény akadálytalanul érvényesül. Szili Katalinnak nem kellett megküzdenie az MTI hírszerkesztői szabadságával: a Fideszhez igazolt egykori MSZP-s politikus Washingtonban járva nem maradt radar alatt, sőt, jelezhette is igényét:
„Két MTI-hírt szeretnének a látogatásról”: az egyik egy imareggeli, a másik a Kossuth Ház megtekintése.
Arra is igényt tartottak, hogy az utóbbi csak másnap jelenjen meg – bár mindkét program egyetlen nap alatt zajlott le, csak így talán tartalmasabbnak tűnt az amerikai látogatás.
„Szia, most jött az üzenet VJ sajtósától, hogy a fenti legyen a cím. (...) A teljesnek már ezt adom és alakítom hozzá a leadet”
– árnyalta az MTI által hangoztatott szerkesztői szabadságot az egyik munkatárs, miután Varga Judit – akkor még igazságügyi miniszter – sajtósa megmondta, hogy a cím legyen a következő: „Varga Judit: az Európai Parlament baloldali többségének nem tetszik Magyarország.”
A kormánykonform irányt sokszor a vezetőség magától is tudta:
„A Politico lerombolta MP reményeit. Brüsszel is úgy látja, hogy végül sajnos Orbán fog nyerni. És akkor újra kell indítani a vezetéket” – üzente Végh Sándor, azt kérve, hogy dolgozzák fel Philip Pilkington erről szóló tweetjét. Tőle egyébként nem volt meglepő az állítás, elvégre az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökség alá vont Külügyi Intézet vezető kutatója volt. A gyűjtemény összeállítói megjegyzik, hogy a Végh e-mailjében szereplő szöveg forrása ismeretlen, a Politico cikkében nem ez szerepel. „Pilkington a Politico cikkének egyik mondatát emeli ki, amely szerint az uniós vezetők közül sokan valószínűnek tartják, hogy Orbán Viktor megnyeri a választást. A teljes cikk ennél jóval árnyaltabb.”
Az árnyaltság azonban nem volt szempont az utasítás szerint.
Fontos, de nem kell
Furcsán értelmezett utasítás miatt is maradtak ki anyagok, ami inkább belső vezetői tévedés, mint legfelsőbb döntés eredménye: „nem kellenek névtelenül nyilatkozó tisztségviselők (ahogy most is történt, hiába írod át utólag az anyagot), sajtóértesülések, a tudósító értékelései” – közölte a teljes kiadásért felelős vezető. Végh Sándor így már annak a cikknek sem adott zöld lámpát, amelyben az orosz külügyminisztérium közölte az orosz állami hírügynökséggel a tiltakozását azzal kapcsolatban, hogy Örményország csatlakozna a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), amely elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyinnal szemben. Azon az alapon tette, hogy nem volt megnevezve, ki mondta ezt az orosz külügyminisztériumból.
Ez azonban valószínűleg szakmai hozzá nem értés, mint felsőbb politikai akarat érvényesítése volt, nem úgy, mint az, hogy egészében tiltólistára került az Amnesty International jogvédő szervezettel kapcsolatos minden hír.
Politikai akarat – vagy már látatlanban ennek a vélt igénynek a teljesítése – húzódhat meg amögött is, hogy kimaradt az MTI-ból az egyébként a munkatársak által megírt hír, amely szerint „Délelőtt az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy magyar kémeket vettek őrizetbe, akik Ukrajna délnyugati részén az ország védelmi képességeiről gyűjtöttek információkat.” A teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, Rácz Mária a hírigazgatóval történt egyeztetést követően ugyanis a megjelenést letiltotta.
Nem mehetett ki egy hónappal a választások előtt az az anyag sem, amely arról szólt, hogy a Fitch Ratings szerint bárki is kerül kormányra Magyarországon, mindenképpen jelentős kiigazítással kell számolnia, mert a növekedés alacsony. Az anyag „elesett” – közölték a szerzővel, aki ennyit válaszolt:
„Észleltem. Szégyen. Az MTI túlélt két világháborút, nyilasokat, Rákosit, 1956-ot, Kádár-rendszert, ‘rendszerváltást’. A Fideszt nem élte túl. Sok üdv, kellemes hétvégét.”
