Az Alkotmánybíróság elé kerül a Tisza-kormány három fontos közjogi intézkedése
A Tisza-kormány három talán legvitatottabb intézkedését vizsgálja augusztus 17-én hétfőn az Alkotmánybíróság:
- Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;
- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;
- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.
A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Sulyok nem mondott le a határidőre, és ellentámadásba lendült, többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen. Magyar aztán június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással fogja eltávolítani.
A 17. Alaptörvény-módosítás ezen pontját egyébként már csütörtökön is vizsgálták. Sulyok szerint tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.
Ugyanezen Alaptörvény-módosítással visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, ezzel megszűnt a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
Bevezettek egy tizenkét éves időkorlátot is az országgyűlési képviselőknek, és már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
