Róna Dániel: A Tisza szempontjából lehet jó köztársasági elnök Baka András, de nem fog nagy lelkesedést kiváltani

Bár szakmai életútja alapján Schiffer András és több jogász is alkalmasnak tartja Baka Andrást köztársasági elnöknek, Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint elsősorban a Tisza Párt szempontjainak felelhet meg a személye, és kevésbé a szélesebb nyilvánosság kedvét kereste vele a kormánypárt. Az elemző a Telex hétfői elő műsorában felidézte Göncz Árpád és Antall József esetét is, akik közül Göncz egyértelműen népszerűbb volt a néhai kormányfőnél. Róna szerint úgy tűnik, hogy a 2011-es eltávolítása előtt a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnökeként tevékenykedő Baka eddigi életútja és nyilatkozatai alapján a jogállamiságról és a kétharmadról alkotott a véleménye nagyban egybevág a Tisza álláspontjával.

A Tisza frakciójának többsége alapján az államfői posztra jelölt jogász nem mindenben ért egyet a kormánypárttal, emlékeztetett az elemző, hiszen a képviselők mandátumának időbeli korlátjának bevezetését sem támogatta, a korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás eltávolításának körülményeivel viszont igen. Róna szerint így is kevésbé valószínű, hogy Baka sarokba fogja szorítani Magyar Péter miniszterelnököt, vagy tematizálni fogja a közbeszédet, amire Polgár Judit esetében inkább számíthattunk volna.

Az elemző úgy látja, hogy Bakát szakmai múltja alkalmassá teszi az elnöki poszt betöltésére, de ez a vonatkozás sokszor túldimenzionált, mert a mindenkori köztársasági elnök munkáját szakértők segítik. Kérdésre válaszolva Róna azt mondta, hogy a fideszesek feltehetően egy számukra is elvárható elnököt látnának szívesen, a tiszások viszont azt helyezik előtérbe, hogy az elnök nyíltan kritizálja az Orbán-rendszert. Ezt Bakán kívül Romsics Ignác történész, illetve a Vidéki prókátor néven ismert Fülöp Botond ügyvéd is többször megtette.

Róna szerint Göncz Árpádhoz hasonlóan közkedvelt karakter lett volna például a Bakánál ismertebb és népszerűbb Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. Ha őt választotta volna a Tisza-frakció, akkor egy Orbán–Novák Katalin felállás jöhetett volna létre, utalva ezzel arra, hogy Novák egy ideig a legnépszerűbb politikus volt Magyarországon. Róna Dániel szerint amíg a pártok választják a köztársasági elnököt, addig olyan személyek számíthatnak sikerre, akik a pártok szempontjából megfelelnek. Baka személyében nem báb költözhet a Sándor-palotába, ugyanakkor ha egy év múlva valóban alkotmányozás lesz, akkor Róna szerint Baka összekülönbözhet a miniszterelnökkel, bár egyelőre nem világos, hogy Baka ambicionálná-e a poszt további betöltését.

Baka Fideszhez fűződő viszonyában meghatározó, hogy miután 2011-ben a párt kormánytöbbséggel leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, Strasbourgban megnyerte az eltávolítása miatt indított pert. Róna azzal árnyalta véleményét, hogy nem is lehetett volna olyan lehetséges köztársasági elnökjelöltet találni, akinek a Fidesz tapsol, bár Polgár Juditot a Fidesz szavazóinak egy része tisztelte. Ennek ellenére a Tisza törekedett arra, hogy Baka András jelölésével a nemzeti konszenzus felé mozduljon el. Róna szerint a mostani helyzetben egyértelműen nagyobb a politikai kockázat, mint amikor Orbán Áder Jánost választotta köztársasági elnöknek.

Róna szerint az után, hogy Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyokot, nem lepődött volna meg, ha másnap lemondott volna. Végül azzal tett szívességet a Tiszának, hogy mégis maradt a helyén, mert a Tisza láthatóan nem is volt felkészülve az azonnali távozására. A választási kampány összehangoltságával ellentétben a köztársasági elnöki jelölés esetében nem volt ilyen felkészült a kormánypárt, sokkal jobb érzéseket szülhetett volna a választókban, ha a Tisza jobban felkészült volna erre a folyamatra, ha lett volna erre koncepciója.

Róna azt mondta, hogy nincs jól kitalálva a köztársasági elnöki intézmény. Jogosítványai viszonylag gyengék, bár nem annyira, mint sokan feltételezik, ugyanakkor sokan korábban nem is tudták, hogy ki tölti be ezt a tisztséget, ezért az elemző szerint újra kellene gondolni az elnök szerepét. Ha azt feltételezzük, hogy Baka András csak egy évig lesz államfő, akkor szintén Forsthoffernek az Országgyűlés elnökeként és a köztársasági elnök jogkörének jelenlegi birtokosaként tett lépései és megnyilvánulásai szolgálhatnak számára a mintaként, ide értve az állampolgárokkal való kommunikációját is.

Az elemző Baka elnökjelöltté választásának ellenzéki visszhangjáról azt mondta, hogy amit nem Orbán mond a Fideszben, annak másodlagos jelentősége van. Márpedig Orbán az energiaválság ügyében sem nyilvánult meg, nemhogy Baka András ügyében. Orbán a vereség után kevésbé motivált Róna szerint, és talán tudja, hogy bármit fűzött volna az elmúlt hetek közéleti történéseihez, arra azzal reagált volna a közvélemény, hogy miért nem intézkedett 16 éven át.

A korábbi kormánypárt mindent rosszul csinált kommunikációs szempontból Róna szerint, emellett a Fidesz azzal is szembesült, hogy számos olyan intézményi változást vitt végbe kormányon, aminek a következményeit most láthatja. Ilyen volt például az is, hogy az alkotmánybíróság egy Fidesz-kormány alatt hozott döntés miatt nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, márpedig a Tisza ezen a módon szüntette meg Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását.

Azt is téves ötletnek tartja Róna, hogy a Fidesz visszatérő módon diktatúrát kiáltott, miközben nem láthattuk a cselekvő vagy cselekvésre buzdító politikusait a válság közben. Az elemző szerint a Fidesz jelenleg olyan gödörben van, amiből bizonyos értelemben nincs kiút, a jövőben akár a Mi Hazánkkal együtt is nehezen tudna visszatérni a hatalomba. Fiatalítási és a szakpolitika felé tett lépés a volt kormánypárt részéről, hogy Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője és az exmegafonos Hortay Olivér érkezik a Fidesz frakciójába. Az elemző úgy látja, hogy a párt érzékeli, hogy a választók szemében öregedő pártról van szó, ezért változtatnak, Bóka frakcióvezetői kinevezése is ilyen racionális lépés.

Az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjában szerepelt az egyén felelősségének hangsúlyozása a környezetvédelemmel kapcsolatban, és az elemző szerint ebben is megmutatkozott a Tisza kommunikációs fölénye az energiaválság és a Duna alacsony vízállása ügyében. Orbán és Magyar esetében a válságkezelésben a vezető kiemelt szerepe hasonló elem, de mint az elemző felidézte, Orbán a hasonló helyzetekben azt üzente, hogy szavazz rám, mert megoldom a problémákat, ha viszont más jön, akkor baj lesz. Ezzel szemben Magyar azt mondja, hogy egy vagyok közületek, mindent megteszek, együtt megoldjuk a problémákat. Ez utóbbi elem aktivitásra sarkallta az embereket, másrészt Róna szerint előnyös abból a szempontból is, hogy ha valami balul sül el, nem egyértelmű, hogy kit kell hibáztatni.