Már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, eső jön az osztrák vízgyűjtőkre
Cikkünk folyamatosan frissül!
A szlovák kormány tagjaival egyeztetett Orbán Anita külügyminiszter annak érdekében, hogy segítsenek Magyarország vízellátásának biztosításában. Orbán Anita arra kérte Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettest, hogy szakembereik mindent tegyenek meg a vízhozam egyenletességéért.
Orbán Anita Facebook-posztjában kitért arra is, hogy hamisak azok a híresztelések, amelyek szerint a szomszédos országok bármilyen módon felelősek lennének a Duna alacsony vízállásáért.
Saját vizéből adott inni egy szomjazó gólyának Nagy Árpád, a Magyar Közút egyik dolgozója Tiszakécske határában. A dolgozó a reggel kapott hideg vizével csalogatta oda magához a madarat, aki odament, és el is fogadta a frissítést. „A bizalom néha egy korty vízzel kezdődik” – írta Nagy Árpád Facebookon.
A Magyar Közút videót is megosztott az esetről.
Európai szinten nem példátlan, ami most a paksi erőművel történik, ilyesmi Svájcban, Franciaországban, Németországban már előfordult az elmúlt években, mondta a 24.hu-nak Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztos.
Azt is mondta, hogy ha az erőmű leállna, hosszú idő lenne az újraindítása, korábban szakértők ezt nagyjából egy hétre becsülték. Amíg a kettes blokk működik, annak a visszaterhelése névleges teljesítményre nagyon rövid idő alatt végrehajtható lenne, gyorsan elindulhatna a másik turbinája, és így a többi blokk újraindítása is gyorsabb lenne.
Aszódi Attila szerint ha „megvalósult volna mostanra a Paks 2, akkor azok a blokkok minden gond nélkül tudnának most is működni”, mivel ide terveztek kiegészítő, úgynevezett hűtőcellás hűtőrendszert is.
„Jó hír hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön” – írta Facebookon Magyar Péter, és hozzátette, hogy az utolsó működő paksi turbina még üzemel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint reggel 7-kor −131 centin állt a folyó vízszintje.
Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig szükség van a fogyasztás csökkentésére.
Posztolt Facebookra Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, azt írta: az erőművek termelnek, az import biztosított. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztást csökkenteni kell, mert ma is nagy meleg lesz.
Növekszik a talajközeli ózon, írta nemrég a HungaroMet, és a szakértők hozzátették azt is, hogy ez bizony nem túl egészséges. Arról viszont már nem írtak, hogy tulajdonképpen mi is ez, hogyan alakul ki, mit okoz, és mit lehet tenni azért, hogy biztonságosabban tudjon az ember a szabadban lenni, már ha van kedve ebben a hőhullámos 40 fokban kimerészkedni a napra.
Míg a sztratoszférában található ózon kifejezetten hasznos, és akkor van gond, ha megritkul – hiszen véd minket a nap káros ultraibolya sugárzásától –, addig a talajközeli, vagyis a troposzférában kialakuló ózon egy légszennyező anyag, amit a levegőben lévő szennyező anyagokból hoz létre a napsütés. Napsütésből pedig mostanában bőven van – ezért is lehet, hogy jelentősen megemelkedett a levegőben az ózonszint.
Arról, hogy a talajközeli ózon megemelkedett szintje miért problémás, ebben a cikkben írtunk.
Hazai többlet-áramtermelés csak minimális mértékben lépett be a paksi atomerőmű kiesése óta, viszont déli irányba sokkal kevesebb villamos energiát exportáltunk, mint eddig, sőt Szerbiából már inkább jön az áram, míg korábban fordított volt az áramlás iránya. Emellett nőtt az osztrák és a román import is, írta a G7.
A legfontosabb importforrás továbbra is Szlovákia, de az északról hozzánk érkező villamos energiát nagyrészt nem Szlovákiában állítják elő. Csak az ottani termelésből nem lehetne fedezni a magyar importot. Ennek megfelelően Szlovákiába is más országokból érkezik a villamos energia, főleg Csehországból és Lengyelországból.
Az export-import adatokból két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a többi V4-ország abban különbözik hazánktól, hogy napi szinten majdnem mindig nettó exportőrök, azaz több áramot exportálnak, mint amennyit behoznak más államokból (ez Magyarországra akkor sem igaz, ha a paksi erőmű teljes kapacitáson megy). A másik, hogy a magyar ellátás szempontjából nem igazán érdemes Csehországon túlra menni.
Tetőzik a hőség, írja a HungaroMet, az ország döntő részén 29 fok körüli vagy afeletti, a középső országrészben 30-31 fok körüli napi középhőmérséklet valószínű. Az egész ország területére piros riasztást adtak ki.

A délutáni órákban először középhegységeinkben és azok tágabb környezetében, valamint az északnyugati határvidéken, később akár már síkvidéki részeken is előfordulhat kevés helyen zivatar. A zivatarokat viharos (60-80 kilométer per órás) széllökés, apró szemű (1-2 centiméternél kisebb) jég, és intenzív csapadék kísérheti.
Az Időkép szerint az UV-sugárzás 11 és 16 óra között nagyon erős lesz, azt tanácsolják, ha tehetjük, kerüljük a tűző napfényt.
Szintén az Időkép írta meg, hogy a Dunántúlon már pénteken, délkeleten szombaton enyhül a nagy forróság. A felfrissülés széllel, elszórt záporokkal, zivatarokkal érkezik. A hidegfront mögött a magasban és a talaj közelében is 7-8 fokkal frissebb levegő áramlik fölénk, így hétvégére normálisnak tekinthető nyári kánikula váltja az extrém forróságot.