Figyelmeztetést adtak ki a talaj menti ózonszint miatt – de mit jelent ez?

Növekszik a talajközeli ózon, írta a HungaroMet, és a szakértők hozzátették azt is, hogy ez bizony nem túl egészséges. Arról viszont már nem írtak, hogy tulajdonképpen mi is ez, hogyan alakul ki, mit okoz, és mit lehet tenni azért, hogy biztonságosabban tudjon az ember a szabadban lenni, már ha van kedve ebben a hőhullámos 40 fokban kimerészkedni a napra.

Ha az ember azt hallja, hogy ózon, jellemzően az ózonrétegre asszociál, ami a Föld légkörének egyik felső rétegében, a sztratoszférában található, és egy darabig nagyon aggódtunk azért, mert kilyukadt, és a lyukon bejött az egészségtelen UV sugárzás. Míg a sztratoszférában található ózon kifejezetten hasznos, és akkor van gond, ha megritkul – hiszen véd minket a nap káros ultraibolya sugárzásától –, addig a talajközeli, vagyis a troposzférában kialakuló ózon egy légszennyező anyag, amit a levegőben lévő szennyező anyagokból hoz létre a napsütés. Napsütésből pedig mostanában bőven van – ezért is lehet, hogy jelentősen megemelkedett a levegőben az ózonszint.

De mi is az az ózon? Egy három oxigénatomból álló molekula, vagyis kémiailag nagyon hasonlít ahhoz az oxigénhez, amit belélegzünk. De amíg a H₂O és a H₂O₂, vagyis a víz és a hidrogén-peroxid esetében sem mindegy az az egy extra oxigénatom, hiszen az egyik elengedhetetlen az élethez, a másik pedig finoman szólva sem egészséges, addig az O₂ és az O₃ esetében is sokat számít ez az apró változás. A plusz egy oxigénatom miatt az ózon erősen reakcióképes oxidálószerré válik, vagyis könnyen reakcióba lép a sejtek alkotóelemeivel. Ez azt jelenti, hogy amikor belélegezzük, kémiai reakciókat indít el a légutak nyálkahártyáján.

Persze a sztratoszférában található ózon ettől függetlenül nagyon hasznos, hiszen azt nem lélegezzük be, és elnyeli a napból érkező nagy energiájú ultraibolya sugárzás jelentős részét, főleg az UV-B és szinte az összes UV-C sugárzást. A napból érkező UV sugárzás hatására az ózonmolekulák felbomlanak oxigénmolekulára és egy oxigénatomra (az O₃-ból O₂ és O lesz). Ebben a folyamatban az ózon tulajdonképpen pajzsként működik, mert a káros UV sugárzás nem jut le nagy mennyiségben a felszínre.

Más a helyzet a talajközeli ózonnal, ami belégzés után bejut a légutakba, főleg a hörgőkhöz és a tüdő felszíni rétegeibe, majd oxidálja a sejtek felszínén található zsírokat, fehérjéket és más molekulákat. Vagyis oxidatív stressz alakul ki, aminek hatására közép- és hosszú távon a sejtek károsodnak, és a szervezet gyulladással válaszol.

Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont (EEA) szerint a talajközeli ózon károsítja a légzőszervi, szív- és érrendszeri funkciókat, ami több kórházi látogatáshoz, gyógyszerhasználathoz, sőt korai halálozáshoz is vezethet. Rövid távon légúti tüneteket okoz, jellemzően köhögést, torokkaparást, mellkasi szorítást vagy nehézlégzést. Hosszabb távú kitettség esetén ronthat az asztmán, és egyes kutatások szerint idővel növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a stroke kockázatát is. A központ szerint a helyzetet tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás, mivel

a gyakoribb és hosszabb hőhullámok és a növekvő légszennyezés kedvez a talajközeli ózon kialakulásának.

Ez alapján nem nehéz kitalálni, hogy miért figyelmeztet a HungaroMet most a magasabb talajközeli ózonszintre: az országot a héten ismét hőhullám érte el, a HungaroMet piros riasztást adott ki, egyes helyeken a hőmérséklet elérheti a 42 fokot is.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége azt írja: a troposzférában található ózon nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem légszennyező anyagokból alakul ki kémiai reakciók során. A kialakulásához elsősorban nitrogén-oxidokra és illékony szerves vegyületekre van szükség, és persze napsugárzásra, aminek hatására ezekből a vegyületekből ózon keletkezik. Ezt a folyamatot fotokémiai ózonképződésnek nevezik, és ennek köszönhető például a nyári szmog kialakulása is. A nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek többek között az autók, erőművek, ipari létesítmények, finomítók és vegyipari üzemek kibocsátásából kerülnek a levegőbe.

Az ózonszint a talaj közelében tehát jellemzően a forró, napos időszakokban emelkedik leginkább, különösen városi környezetben, ahol alapvetően több a szennyező anyag, amiből kialakulhat. Ez azért is probléma, mert – az extrém hőhullámtól eltekintve – az emberek ilyen időben szeretnek a leginkább a szabadban lenni. A magas ózonkoncentráció persze nem csak nyáron fordulhat elő, és nem kizárólag a nagyvárosok problémája: az ózon a légmozgással nagy távolságokat be tud járni, ezért a kevésbé szennyezett területeken is kialakulhat magasabb ózonszint.

Mit tegyen az ember, ha nem akar ózont lélegezni? Elsősorban maradjon otthon, a négy fal között, ami a 40 fok közeli hőmérsékletben egyébként is eléggé ajánlott. Ezen kívül a HungaroMet tippjei szerint inkább reggel és este szellőztessünk, és a kora délutáni órákban, amikor a legmagasabb az ózonszint, kerüljük az intenzív légzéssel járó tevékenységeket, például a kültéri sportolást vagy a kerti munkát. Az ózonszint csökkentéséhez pedig úgy járulhatunk hozzá, ha kevesebbet autózunk, nem rakunk tüzet, és kerüljük a szerves oldószerek, például a festékek használatát ebben az időszakban.

Mivel az ózon nem közvetlen kibocsátás következtében jön létre, hanem a levegőben keletkezik, a csökkentése is összetettebb feladat, mint a közvetlenül kibocsátott szennyező anyagoké. A HungaroMet szerint ráadásul

a következő napokban országszerte tovább emelkedhet a talajközeli ózonszint, különösen a meleg, napsütéses délutánokon.

Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is meghatározott határértékeket és ajánlásokat ad arra, hogy mennyi talajszinti ózon lehet a levegőben. Az EU szabályozása szerint a napi átlagos koncentráció nem haladhatja meg a 120 mikrogramm/köbmétert egy évben túl sokszor: jelenleg legfeljebb 25 napon lépheti át ezt az értéket, 2030-tól pedig már csak 18 napon. Az uniós célértéket egyébként hároméves időszak átlagában vizsgálják, de az egyes évek adatait is figyelik.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2024-ben a vizsgált mérőállomások 15,6 százalékánál haladta meg a talajközeli ózon koncentrációja az uniós célértéket. A 2022–2024 közötti időszak átlagát nézve az állomások 16,9 százalékánál volt túl magas az ózonszint. A problémás mérőpontok között magyarországi állomásokat is feltüntettek.

Fontos viszont megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a talajközeli ózon 120 mikrogramm/köbméter alatt nem okoz problémát, fölötte pedig azonnal veszélyessé válik. Inkább egy népegészségügyi célértéket jelöl, aminél a hosszú távú egészségi kockázatok már magasabbak. Az ózonnál ráadásul nincs olyan éles határvonal a veszélyességre, mint amit például egy mérgező anyagnál meg tudnak határozni, a kockázat a koncentrációval és a kitettség idejével együtt nő.

Arról, hogy a jelenlegi magas ózonszintben melyik területek a leginkább érintettek, a HungaroMet weboldalán térképes formában lehet tájékozódni.