Kisebb összetűzések után igazi együttműködés volt a gyermekvédelmi rendszert vizsgáló bizottság ülésén
A plenáris ülésekhez képest lényeges különbségeket, valóban konstruktív munkát, a Tisza és az ellenzéki pártok közötti együttműködést hozott a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság szerdai, első ülése. A testület fideszes és KDNP-s tagjai előbb hangosan ellenezték az ülés első napirendi pontját, egy-egy szót kifogásoltak. Később lehetőséget kaptak a módosításra, de ezt elutasították, végül belementek abba, hogy elfogadják a vizsgálóbizottság ügyrendjét.
Panyi Miklós, a vizsgálóbizottság fideszes tagja a bizottság ülésének elején azt mondta, általánosságban egyetértenek a vizsgálóbizottság céljával, hogy egy jobb gyermekvédelmi rendszerért dolgozzanak. Az eszközrendszerrel viszont problémáik vannak: azt látják, hogy a tiszás kormánynak minden lehetősége megvan a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdések feltárására. Panyi ekkor még azt mondta, nem fogják támogatni az ügyrendet, mert előre meghatározott ítéletek vannak benne.
„Alapvető jogokat veszélyeztető állapot, elégtelen intézményrendszer, feltárt rendszerszintű hiányosságok” – sorolta a szófordulatokat, amik szerinte már előre megítélik a gyermekvédelmi rendszer állapotát. A gyermekvédelem ügyét szerinte nem segíti a tiszás „abszolút filmszínház”, vagyis az, hogy politikát csináltak a gyermekvédelemből. A KDNP-s Juhász Hajnalka alapvetően egyetértett Panyi Miklós megállapításaival, szerinte is mentesíteni kéne a gyermekvédelem ügyét a politikától.
Melléthei-Barna Márton, a vizsgálóbizottság tiszás képviselője nem sokkal később felvetette, hogy nyugodtan tegyenek javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői az ügyrend módosítására, törekedni akarnak a kompromisszumra, mert ez a vizsgálóbizottság az egyik legfontosabb az összes közül. „Önöknek akarunk segíteni” – mondta Melléthei-Barna. Panyi Miklós és Juhász Hajnalka egy ideig még ragaszkodtak ahhoz, hogy nem fogadják el az ügyrendet, de aztán meggondolták magukat, és kisebb módosításokkal elfogadták azt.
A legnagyobb vitát hozó, az ügyrend elfogadása utáni napirendi pontoknál már szinte alig volt összetűzés. Konstruktív vitát folytattak a képviselők Dúró Dóra, a vizsgálóbizottság alelnökének javaslatáról, hogy ne időszakok, hanem inkább témák szerint vizsgálják a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit. Ebben végül minden vizsgálóbizottsági tag egyetértett.
Diószegi Judit, a vizsgálóbizottság elnöke az ülés lezárásakor megköszönte a konstruktív hozzáállást.
A kampány fontos témája volt
Az előző kormányzat alatt a gyermekvédelem rendszerszintű válságba süllyedt, maga a rendszer is asszisztált ehhez, évek óta tudott az állam a problémákról, mégsem hozott olyan döntéseket, amik megvédték volna a gyerekeket – mondta Diószegi Judit a vizsgálóbizottság ülése előtti sajtótájékoztatón. A vizsgálóbizottság elnöke arról beszélt, hogy nem elszigetelt hibákat fognak keresni, inkább a rendszerszintű problémákat akarják feltárni: azt, hogy miért működött rosszul a rendszer, és ezért pontosan kik a felelősök.
Diószegi Judit azt mondta, hogy többek között politikai döntéshozókat is meg kell majd hallgatni, hogy feltárhassák a gyerekvédelem rendszerszintű problémáit. A vizsgálóbizottság tagjaival együtt fognak majd dönteni arról, hogy pontosan kiket kell meghallgatni a gyerekvédelemben tapasztalt rendszerszintű problémák miatt. Diószegi Judit elmondta azt is, hogy az év végéig, december 31-ig kell a vizsgálóbizottságnak elkészítenie a gyerekvédelmi rendszerről szóló jelentését.
Május 27-én szavazta meg a tiszás többségű parlament a vizsgálóbizottságok felállítását, amelyek a gyermekvédelem mellett többek között a végrehajtói visszaéléseket és a kegyelmi botrányt is fogják vizsgálni. A vizsgálóbizottságokról szóló törvény értelmében milliós pénzbírságot kaphatnak, még rendőrök is elővezethetik azokat, akiket beidéz a bizottság, de jelennek meg. Ha valaki szándékosan hazudik a bizottság előtt, akár többéves börtönbüntetést is kaphat. Eddig csak a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság ülésezett, amelynek a Mi Hazánk frakcióvezetője, Toroczkai László az elnöke.
A gyermekvédelem a 2026-os választást megelőző évek egyik legfontosabb közéleti témája volt. Magyar Péter felemelkedése is ehhez kötődik, a kegyelmi botrány kirobbanása és Novák Katalin lemondása után adta az első interjúját. Aztán a kampány alatt leginkább a Szőlő utcai javítóintézetben történtek miatt került elő újra a gyermekvédelem ügye.
