Győr alkotmányjogi panaszt nyújt be a szolidaritási hozzájárulás miatt, 13,1 milliárd forint a tét

Az Alkotmánybírósághoz fordul Győr a szolidaritási hozzájárulás miatt – erről a közgyűlés egyhangúlag döntött a hétfői rendkívüli ülésén. Azt a miniszteri rendeletet támadják, amely a sarc mértékét szabta meg erre az évre. Az NGM rendelet 2026. január 23-án lépett hatályba, ezért az alkotmányjogi panasz július 22-ig terjeszthető be: ezért volt szükség a rendkívüli közgyűlés összehívására.

Borkai Zsolt független képviselőként arról kérdezte Pintér Bence polgármestert (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület – TSZV), hogy miért az utolsó pillanatban lépték meg a panasz benyújtását; illetve leszögezte azt is, hogy a TSZV-s városvezető a Tisza-kormánynál ezek szerint nem bír kellő lobbierővel. Pintér Bence elismerte, hogy

úgy és annyit fizetünk most, mint a kormányváltás előtt,

ami azt jelenti, hogy ha a Győrre kivetett több mint 13 milliárd forint teljes egészét be kell fizetni az év végéig, akkor „feléljük a tartalékainkat idén, jövőre pedig nincs tovább”. De hozzátette azt is, hogy a jogi lépés nem zárja ki az elkezdett tárgyalások folytatását a kormánnyal, csak a határidő miatt nem várhattak tovább az alkotmányjogi panasz benyújtásával.

Az utolsó pillanatnak, válaszolta Borkainak, egyszerű oka van: eddig nem volt meg a konszenzus a győri közgyűlésben markáns többséget képviselő Fidesz–KDNP-frakcióval, így értelme sem volt egy ilyen előterjesztéssel próbálkozni.

Győrben ugyanis a 22 tagú közgyűlésben a Fidesz-frakció 14 fővel képviselteti magát, a polgármestert adó TSZV-frakciónak öt képviselője van, rajtuk kívül pedig három független politikus ül a testületben. Április 12-ig gyakorlatilag az történt, amit a többségi frakció akart, onnan fordult nagyot a szélirány – elsősorban arra hivatkozva, hogy a korábbi ellenzéki városvezetés került most olyan pozícióba, hogy hatékonyabban tud lobbizni Magyar Péter kormányánál.

A benyújtandó alkotmányjogi panasz lényege, hogy a miniszteri rendelet irányadó rendelkezése, azon belül az 1. melléklet 298. sora az Alaptörvény 32. cikkében biztosított önkormányzati autonómiát, továbbá az önkormányzati vagyon és saját bevételek alkotmányos védelmét aránytalanul korlátozza, miközben a kötelezettség érvényesítéséhez nem kapcsolódik ténylegesen igénybe vehető rendes jogorvoslat. Amennyiben az Alkotmánybíróság ennek helyt ad, az a többi önkormányzatra is érvényes precedenst teremthet.

Győr polgármestere több alkalommal felszólalt, posztolt, közleményt adott ki arról, hogy Győrnek nagyon fáj a szolidaritási hozzájárulás címén elvett 13,1 milliárd forint. A rendkívüli közgyűlés előtt néhány órával Pintér Bence ismét posztolt, hogy „Győr július 15-én, látva a finanszírozási gondjainkat, nem szívesen, de a törvényben rögzített kötelességet betartva befizette a szolidaritási hozzájárulás nyáron esedékes részét, azaz 1 milliárd 576 millió 628 ezer 357 forintot.”

De hozzátette, hogy ebből a pénzből nekiállhattak volna felújítani Győr legnagyobb idősotthonát, vagy rendbe rakhattak volna több tucat kilométernyi utat a közművezetékekkel együtt. De jutott volna környezetvédelemre, a szociális szférára vagy a közbiztonságra.

Pintér posztjából kiderül, hogy a „szolidaritási sarc” következő fizetési határideje október 15. Az akkor esedékes összeg 4 milliárd 992 millió 656 ezer 462 forint. Pintér abban bízik, hogy „a Fidesz okozta költségvetési lyukak tömködése kapcsán a Tisza-kormány remélhetőleg ősztől inkább a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra fog támaszkodni a magyar önkormányzatok utolsó forintjai helyett”.