Hende Csaba sem maradhat alkotmánybíró egy korábbi törvény miatt

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény egyik kevésbé ismert pontja miatt Hende Csaba sem lehet alkotmánybíró a továbbiakban, írja az Index. A második és harmadik Orbán-kormányban honvédelmi miniszteri tisztséget betöltő, majd alkotmánybíróvá történt kinevezés előtt az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedő Hende azért kénytelen megválni jelenlegi posztjától, mert az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény szerint:

Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik (…), ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.

Ez a rendelkezés az Alaptörvény Tisza-kormány által kezdeményezett 17. módosítása miatt érinti Hende Csabát, abban szerepel a képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlát. A most 66 éves jogász 2002-től volt képviselő, mielőtt 2025-ben alkotmánybíróvá választották. A jelenlegi országgyűlési képviselőkre csak a következő választástól érvényes ez a szabály, azon nem indulhatnak majd, most viszont nem kell távozniuk.

Az Alkotmánybíróság eddigi tagjai közül a 70. életévüket betöltő tagok is kénytelenek távozni két hónapon belül, így nem maradhat a testületben Polt Péter elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán alkotmánybírók.

A július 13-án kétharmados kormánypárti többséggel megszavazott Alaptörvény-módosítás a fenti szabályon kívül az eddigi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik, ami hatalmas vitát váltott ki az ellenzéki oldalon. A Fidesz előzőleg tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, hogy támogatásáról biztosítsa Sulyokot, majd a KDNP-vel együtt bojkottálta a szavazás napját a parlamentben, Gulyás Gergely pedig lemondott frakcióvezetői tisztségéről. A Mi Hazánk nemmel szavazott a módosításra, Magyar Péter miniszterelnök pedig úgy kommentálta a módosítást, hogy: A magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az Alaptörvényhez, hiszen ez a Fidesz–KDNP által felépített Cosa Nostra alapdokumentuma