Verbális abúzusról és ellehetetlenítésről ír Sulyok az Alaptörvény-módosítást kihirdető határozatában

Elhallgattatásról, ellehetetlenítésről, kényszerítésről és fenyegetésről is ír Sulyok Tamás köztársasági elnök abban a Sándor-palota oldalán megjelent határozatban, amivel elrendelte a 17. Alaptörvény-módosítás kihirdetését. Sulyok szombat kora este videóban jelentette be, hogy aláírja azt a módosítását, amely megszünteti az ő köztársasági elnöki megbízatását is. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.

Sulyok azt írta, hogy a jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott Alaptörvény-módosítás néhány eleme – így például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése üdvözlendő. „Számos eleme ugyanakkor különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét” – tette hozzá.

A távozó köztársasági elnök szerint az április 12-i választás éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzus, egy nyílt, közvetlen erőszakos formája.

„Ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak, hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetők, utasíthatóak, kényszeríthetőek” – fogalmazott.

Sulyok szerint ennek a kommunikációs stratégiának a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik – a plurális demokráciában elengedhetetlen módon – biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését. „Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti a fenti célok elérésére irányuló rendelkezéseket” – tette hozzá.

„Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom”

– írta. Sulyok látja és tapasztalja azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás. „A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat, és mind a jelenkor szempontjából, mind pedig
történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányos
alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy az Alaptörvény adott bekezdése szűken határozza meg a köztársasági elnök Alaptörvény-módosítással kapcsolatos mozgásterét. „A köztársasági alkotmánymódosító hatalom, azaz az Országgyűlés részére egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott alaptörvény-módosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha az Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem
tartottak meg. Ilyen helyzet jelen esetben nem áll fenn” – írta.

Határozatát azzal zárta, hogy alaptörvényi kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy „súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett” Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását aláírta, kihirdetését elrendelte.

Arról, hogy mi következik a következő napokban, hetekben Sulyok távozása után, ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk.