Hegedűs Zsolt: Sulyok Tamás a hallgatásával bukott meg

Schmitt Pál és Novák Katalin a tettével bukott meg, Sulyok Tamás pedig a hallgatásával, írta Facebookon Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, ami elmozdítja a köztársasági elnököt a hivatalából.

„Az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását” – írta a miniszter. Sulyokra utalva hozzátette azt is, hogy ennek a rendszernek részei azok az írástudók is, akiknek az alkotmányosságra, az emberi méltóságra és a nemzet egységére kellett volna mutatniuk, de nem tették. „Nem szólaltak meg világosan akkor sem, amikor magyar állampolgárokat poloskáknak neveztek, amikor bírákat, újságírókat és civileket bélyegeztek meg, vagy amikor a hatalom nyelve kirekesztővé és megalázóvá vált.”

Hegedűs szerint a jogszerűség nem azonos az erkölcsösséggel, és ami formailag jogszerű, az lehet teljesen etikátlan. „Ezért nem elegendő arra hivatkozni, hogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész vagy más közjogi méltóság minden döntését a jogszabályok keretei között hozta meg.”

A miniszter szerint Sulyok a hallgatásával, az elmaradt kiállásaival és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg, mert nem állt ki, amikor a volt miniszterelnök bírákat, újságírókat, civileket, politikai ellenfeleket megbélyegző nyelvet használt. Felidézte, amikor Sulyok a kárpátaljai rakétatámadás után először orosz rakétatámadásról posztolt, majd a bejegyzéséből törölte az „orosz” szót.

De Hegedűs szerint nem szólalt meg a kiszolgáltatott és bántalmazott gyerekek érdekében a kegyelmi botrány után, és nem állt ki a magyarországi cigányság érdekében sem. „Nem képviselte kellő súllyal a határon túli magyar közösségek védelmét sem akkor, amikor a felvidéki magyarokat ért támadások és a Beneš-dekrétumok ügye ismét napirendre került” – tette hozzá.

Hegedűs szerint Sulyok újra és újra elmulasztotta azt, ami a köztársasági elnök legfontosabb erkölcsi kötelessége: „határt húzni a hatalom előtt, megvédeni az emberi méltóságot, őrködni a nemzet egysége fölött, és megszólalni azok helyett is, akiknek nincs intézményi erejük”. A miniszter azt is írta: ha egy elsöprő választási felhatalmazás után ezek a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, az új demokratikus többségnek békés és jogállami eszközökkel kell megszüntetnie a megbízatásukat. Szerinte az alkotmánymódosítás célja az, hogy lebontsák a mélyállamot, helyreállítsák a népszuverenitást, és biztosítsák, hogy „a leváltott és jövő rendszere többé ne tudja bebetonozott tisztségeken keresztül megbénítani a választók akaratát”.

Az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti vitája múlt hét kedden több mint 10 órán keresztül tartott. Később nyújtottak be módosító indítványokat a javaslattal kapcsolatban, de a jelenlegi köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó rész változatlan maradt a szövegben. A módosításhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája után az országgyűlés hétfő este szavaz az indítványról. Az Alaptörvény-módosításról itt olvashatnak részletesen.