A KDNP alelnöke a párt önállósodásáról: Nem akarunk fél szemmel mindig a Fideszre figyelni

Közel három hónappal a kudarcos választások után egy több mint húszoldalas vitaanyagot állított össze országos választmánya számára a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az egyelőre nem nyilvános, de az MTI birtokába került dokumentum nemcsak a KDNP önállósodásának szükségességét veti fel, de meglepően új hangot üt meg pártszövetségével, a Fidesszel szemben is, miközben az elkövetett hibák őszinte feltárását és a teljes tisztújítást szorgalmazza.

A vitaanyag tényleg szokatlanul erős kritikát fogalmaz meg a Fidesz politikájáról. Szó van benne a „folytatjuk” elhibázott kampányüzenetéről, de a kegyelmi ügy, a Nemzeti Bank alapítványai és a Matolcsy-ügyben érintett családok „látványos gazdagodásáról” is. A KDNP alelnöke, Latorcai Csaba országgyűlési képviselő a Telex kérdésére azt mondta: bár a dokumentum a választások után született, sok olyan elem szerepel benne, amit kisebbik koalíciós partnerként korábban is hangoztattak.

„Volt, hogy szóvá tettük, de nem lett következménye, és volt, hogy nem tettük szóvá, mert egy komolyabb politikai cél érdekében kormányoztunk, és voltak olyan megnyilvánulásaink is, amelyek hatottak.”

A Helyzetkép és jövőkép vitaanyagát egyelőre csak az MTI szemléjéből ismerjük. Ezt a változatot a párt egyelőre nem szeretné nyilvánosságra hozni, mivel az egy összefoglaló munkaanyag az eddig megfogalmazott véleményekről, de Latorcai Csaba azt ígérte, a végleges változatát a tervezett választmányi gyűlésük, augusztus 30-a után közzéteszik. Kérdésünkre, hogy a vitaanyagban olvasható önálló és karakteres politikai irányvonal kialakítása mennyiben fordítható le a Fideszről való teljes leválásra, Latorcai azt válaszolta:

„Mi saját magunkkal akarunk foglalkozni.”

Mint hozzátette: „szerintünk a kereszténydemokráciának a 21. században lesz elég kihívása, amire karakteres válaszokat kell adnunk. Mi nem akarunk fél szemmel mindig a Fideszre figyelni, és van, illetve lesz elég saját kihívása a Fidesznek ahhoz, hogy nekik se kelljen ránk figyelniük. Ugyanakkor azt látom, hogy a közös felelősségvállalás kimondása a könnyebb út lenne, de a valódi szembenézést mindkét pártnak önállóan kell elvégeznie.”

A párt belső működését, az önálló jövőkép hiányát, Semjén Zsoltot és a KDNP vezetését már tavaly májusban élesen bírálta Gaal Gergely korábbi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Gaal akkor azt mondta, nincsenek olyan ügyek, amelyekben karakteresen kiálltak volna az elmúlt 15 évben, a belső fórumokon pedig gyakorlatilag nem volt semmilyen tér a sajtót bejárt korrupciós ügyek kitárgyalására, így Semjén vadászatairól és a Laponyi-ügyről sem esett szó egyszer sem. Gaal ki is lépett a KDNP-ből, új pártot alapított, így a dokumentum kidolgozásában már nem vett részt.

Latorcai Csaba szerint a feltáró munkájuk akkor kezdődött, amikor két héttel a választás után Semjén Zsolt pártelnök felajánlotta a lemondását. Ezt a párt országos elnöksége nem fogadta el, de ezzel együtt úgy látták, a helyzet komplexebb annál, minthogy pusztán az elnök személyéről döntsenek. Úgy gondolták, „a mélyére kell menni annak, hogy mik vezettek a választási eredményhez, és miben volt felelős a KDNP.”

A párt alelnöke szerint most azt kell meghatározniuk, hogy milyen politikai úton haladjanak tovább. Ezért az országos elnökség megválasztott egy erre kijelölt testületet, amelynek tagjait a politikus név szerint nem árulta el, de azt mondta, a KDNP egykori, köztiszteletben álló tisztségviselőiből, a tudományos és a gazdasági élet elismert személyiségeiből és a párt jelenlegi képviselőiből és vezetőiből állt. A testület feladata az volt, hogy konzultáljon különböző csoportokkal, például megyei vezetőkkel és polgármesterekkel, valamint fiatalok csoportjaival, majd a beszélgetésekből állítsanak össze egy vitaanyagot.

Így született meg a Helyzetkép és jövőkép dokumentuma, amit aztán elküldtek a párthoz köthető több ezer emailcímre, és mostantól várják rá a tagok reakcióit. A képviselő úgy látja, a tagságot nagyon inspirálta a vitaanyag, a szerdai Komárom-Esztergom megyei választmányi gyűlésre többen már a kinyomtatott dokumentummal érkeztek. A tervek szerint augusztus 30-án tartanák meg a párt országos választmányi ülését, ahol az addig beérkezett észrevételek alapján döntenének a végleges politikai programról és stratégiáról, amit egy tisztújítás is követne.

Semjén és Simicskó is kimaradt

A KDNP elnöki pozícióját jelenleg is betöltő Semjén Zsolt közvetlenül nem vett részt a munkában, de a kiküldött anyaggal ő is egyetért. Simicskó István, a párt országgyűlési képviselője lapunknak azt mondta, ő sem vett részt a vitaanyag készítésében, csak a hírekből értesült a létezéséről, és nem tud arról, hogy a párton belül megköröztették volna az anyagot.

Simicskó mindenesetre úgy látja, elsősorban emberi hibák vezettek a Fidesz–KDNP súlyos választási vereségéhez, ami nem maradhat következmények nélkül, és ezek el is indultak.

Szerinte ugyan sok eredményt értek el a 16 éves kormányzásuk alatt, közben viszont kitermeltek olyan embereket is, akik a gőg és a kevélység hibájába estek.

Jogos igénynek nevezte, hogy mint minden párt, a KDNP is erősödni szeretne, szurkol az utolsó történelmi párt megmaradásának, és reméli, hogy a 2029-es EP-választáson lehetőleg minél több mandátumot szereznek.

Történelmi felelősség az önálló indulás

A vitaanyagban is célként szerepel a jövőbeni választáson való önálló megmérettetés, de Latorcai Csaba szerint erről nem érdemes túl konkrétan beszélni. Már csak azért sem, mert a Tisza addig akár a választójogi rendszert is megváltoztathatja. Ha viszont ez a kis pártoknak kedvez majd, szerinte történelmi felelősségük, hogy képesek legyenek az önálló indulásra, akár a 2029-es európai parlamenti, akár az önkormányzati, akár a 2030-as országgyűlési választáson.

A KDNP valós társadalmi támogatottságának megítélése ugyanakkor igencsak problematikus, erről ugyanis sem közvélemény-kutatások, sem önálló választási eredmények nem szolgáltatnak adatot. A KDNP utoljára 1994-ben indult önállóan országgyűlési választáson – akkor a szavazatok 7,03 százalékát szerezte meg. Húsz éve, 2006 óta pedig minden alkalommal a Fidesszel együtt indulnak, a párt tagjai a közös listán kapnak helyet, és a közvélemény-kutatók minden alkalommal csak a két párt szövetségének együttes támogatottságát mérik.

Latorcai és párttársai hisznek abban, hogy a kereszténydemokrata értékekre továbbra is komoly igény van, miközben tisztában vannak azzal, hogy világnézeti pártként inkább rétegpártként tudnak működni. „A kereszténydemokrata gondolatra több százezer, vagy milliónál is több választó nyitott és egyetért vele. Kötelességünk, hogy az üzeneteinket eljuttassuk feléjük és egyúttal képviseljük a világnézetüket.”

A kereszténydemokrácia nem dohszagú gondolat

Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben küzd a KDNP az elöregedő szavazóbázisának problémájával, Latorcai Csaba azt válaszolta: „nem feltétlenül”. Szerinte a szociológiai felméréseik azt mutatják, hogy vannak fiatal és öntudatos keresztény csoportok, akiknek fontos, hogy a hitük szerint alakítsák az életüket és a keresztény értékek megjelenjenek a közéletben. „Az a feladatunk, hogy ezeket az értékeket minél több emberhez, minél vonzóbb módon juttassuk el. A kereszténység és a kereszténydemokrácia nem egy idejétmúlt és dohszagú gondolat, hanem modern létforma, amire boldog életet lehet építeni.

A kereszténydemokrácia nem besavanyodott, öreg emberek gyülekezete.

Igenis olyanok vagyunk, mint a társadalom egésze: vannak köztünk idősek, fiatalok, középkorúak.”

Simicskó István a KDNP megújulásában játszott szerepéről végül azt mondta: ha megkérdezik a véleményét, ő elmondja, és segít, ha szükséges, ugyanakkor az Országgyűlés megszavazza jövő héten a képviselői mandátumok korlátozását, és akkor belőle már nem lehet képviselő a jövőben. „Kifutó széria vagyok” – mondta a KDNP politikusa, aki 1998 óta képviselő.