Bárándy Péter: Ha az állami működésben kupleráj van, akkor a vonatok menetrendje is a kupleráj szabályai szerint fog működni
„Annyiban összetartoznak ezek a látszólag különböző mozgásai a kormányzatnak és a parlamentnek, hogy mindegyik szerepelt az ígéretek között, és ettől elszoktunk ebben az országban”
– válaszolta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter Krug Emília kérdésére, miután a Szinten túl műsorvezetője az ügynökakták nyilvánosságáról, az Alaptörvény 17. módosításáról és az M1 képernyőjének kedd délutáni elsötétüléséről kérdezte. A szerdán délelőtt felvett műsorban a Medgyessy-kormány 2002 és 2004 közötti igazságügyi minisztere hosszan beszélt arról, hogy jogászként azért köti össze ezeket az elemeket, mert szerinte ettől óriási a Tisza-kormány cselekvésének legitimációja.
„Nem ugyanaz ez a kétharmad, mint a 2010-től folyamatosan létrejött kétharmadok, amiknek nem volt tartalmi eleme a szavazás előtt” – jelentette ki.
Bárándy forradalminak tartja a mostani változást. Szerinte az emberek arra szavaztak, hogy a társadalmi szerkezet, a vagyoni viszonyok és a jogi szabályozás változzon meg. Részletesen beszélt arról, miért meggyőződése, hogy nem lehet abból a vereségből visszatérni, amit a Fidesz elszenvedett, de szerinte a Tiszát az a veszély fenyegeti, hogy túlnyúlik a saját, demokrácia által behatárolt területén, ugyanis nincs komolyan vehető ellenzéke. „Valahogy ki kell majd alakulnia egy valós ellenzéknek, ami nem a Fidesz lesz, és nem a tőle még inkább jobboldalra álló, hat képviselő által megjelenített párt”, fogalmazott Bárándy Péter a Mi Hazánkra utalva.
Miért fontos az Alaptörvény módosítása?
A volt igazságügyi miniszter a műsorban hosszan beszélt az Alaptörvény 17. módosításáról, amelyről várhatóan kedden szavaz a parlament. Elmagyarázta, miért nem tekinti alkotmánynak az Alaptörvényt, és miért mutat szerinte minden elhamarkodottságával együtt a módosítás is a Tisza-kormány ígéreteinek betartása felé. Arra a kérdésre, hogy a bíráknak kezdeményezniük kellene-e Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének elmozdítását, Bárándy azt válaszolta, „biztos”.
„Az odakerülése is kottán kívüli, a viselkedése is kottán kívüli, a viszonya a bíráihoz is kottán kívüli” – mondta a jogász, aki szerint a Kúria jelenlegi elnökénél az eredendő bűn az, ahogyan a pozíciójába került.
„Ha az állami működésben kupleráj van, akkor a produktum – például az áfacsökkentés, a várólistacsökkentés, a vonatok menetrendje – is a kupleráj szabályai szerint fog működni”
– fogalmazott a volt igazságügyi miniszter arról, miért fontos elmagyarázni az Alaptörvény módosításának jelentőségét.
Lenne-e államfő?
Bárándy Péter beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is. Szerinte másként kell kezelni azt, aki jogszerűen került a posztjára, és másként azt, aki jogszerűtlenül. Miután a 21 Kutatóközpont egyik kutatásában felmerült a neve, a műsorvezető megkérdezte Bárándy Pétert: ha felkérnék köztársasági elnöknek, megfontolná-e, hogy elfogadja a jelölést. A volt igazságügyi miniszter erre igennel válaszolt. Szerinte többen vannak, akik alkalmasak lehetnek a posztra, és részletesen beszélt a közvetlen államfőválasztásról is.
Az ügynökaktákról
Bárándy Péter szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala elkésett intézkedés, de erről nem a jelenlegi hatalom tehet. „Szoktunk hivatkozni az NDK-ra, Csehszlovákiára, igen, de ott más volt az átmenet: őrült, diktatórikus rendszerek fordultak át demokratikusba, éles cezúra volt. Nálunk egy soft átmenet volt, amit Antall úgy fejezett ki, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni. Talán most csináltunk” – emlékeztetett a rendszerváltás idején zajló politikai vitákra a jogász.
Bárándy Péter szerint az ügynökakták nyilvánosságából lesznek károk is, erre saját példáját említette, és apja, Bárándy György ügyvéd állambiztonsági múltjára is kitért.
„Máig fáj”
– mondta erről. Bárándy Péter szerint a kutathatóság maga szükséges és áldásos tevékenység lesz, de a laikusok félre fognak értelmezni bizonyos iratokat. Szerinte ez fájdalmat is fog okozni, de a kérdés az arányokban rejlik majd. Az ügynökakták nyilvánosságának jelentőségéről ebben a cikkben írtunk részletesen.
