Hadházy Ákos a képviselői mandátumkorlátozásról: Nem nehéz azt gondolni, hogy ez személyre szabott módosítás
„Ha ennek a módosításnak az a célja, hogy ne gondolkodjak azon, hogy valamikor visszatérjek a politikába, akkor pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr” – reagált Hadházy Ákos a Telexnek a szombat délután benyújtott Alaptörvény-módosításban szereplő képviselői mandátumkorlátozásra.
A múlt héten társadalmi egyeztetésre közzétett tervezetben még az szerepelt, hogy a jövőben nem választható meg országgyűlési képviselőnek, aki összesen legalább tizenkét évig betöltötte a tisztséget. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatban ezt kiegészítették azzal, hogy abból sem lehet képviselő, „akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak”.
A két verzió között elsőre aprónak tűnik a különbség, de a szigorított javaslat alapján nem indulhat el többé országgyűlési képviselőnek Hadházy Ákos, aki 2016 és 2026 között 10 évig ült a parlamentben. 2016-ban ciklus közben került be az Országgyűlésbe, Schiffer András listás mandátumát kapta meg az LMP-frakcióban. Az Alaptörvény-módosítás alapján három ciklusban volt képviselő, így rá is vonatkozik a korlátozás.
„Nem nehéz azt gondolni, hogy ez személyre szabott módosítás, mert nagyon kevés képviselőt érint ez a néhány szó. Én vagyok az egyik, Szél Bernadett a másik”
– mondta lapunknak Hadházy. Az elmúlt napokban a sajtóban több helyen is megjelent, hogy rá nem vonatkozik a 12 éves korlátozás, és azt feltételezi, hogy emiatt egészíthették ki a végső javaslatot. Nem hiszi, hogy az ötnapos társadalmi egyeztetés alatt tömegesen érkeztek volna olyan javaslatok a kormányhoz, hogy ezt a részt szigorítsák. „Nem tartom elegánsnak ezt a megoldást.”
A volt képviselő arról is beszélt lapunknak, hogy még tudatosan és szándékosan türelmes az új kormánnyal, mert nagyon komoly társadalmi felhatalmazást kaptak áprilisban, ám már volt néhány olyan ügy, ami nem tetszett neki. Ilyen a képviselői mandátum korlátozása is, amiről a Facebook-oldalán néhány napja azt írta, hogy a demokrácia helyett inkább a korrupciót segítheti. Szerinte azok a képviselők, akik nem indulhatnak több választáson, az utolsó ciklusukban nagyobb eséllyel lopnak; nem csinálnak semmit; mindent megszavaznak, amit a pártvezetés kér; vagy „egy későbbi zsíros munkahely reményében lobbiznak valamelyik multi vagy oligarcha érdekében törvényekért, rendeletekért, állami támogatásokért, állami megrendelésekért”.
„A bebetonozott teljhatalom ellen a legjobb védekezés a tisztességes és demokratikus választás. Ha ennek megvannak a feltételei, a rossz képviselőt el fogják zavarni, a jót meg megtartják – miért ne tartanák meg?” – fogalmazott a posztjában Hadházy. Szerinte egy új, arányos és demokratikus választási rendszer sokkal nagyobb versenyt garantálhat, mint a fideszes „a győztes mindent visz” és „csak egy az egy ellen érdemes indulni” rendszer, amelyik hosszú időre bebetonozott fideszes kiskirályokat. „Úgyhogy ha valaki valóban jó képviselőket akar, ahhoz a kulcs egy új választási rendszer, tisztességes feltételekkel, propaganda nélkül, nem kell hozzá semmilyen aktív vagy passzív választójogot korlátozni.”
Hadházy mellett a szigorítás érinti Szél Bernadettet is, aki ugyancsak tíz évig, 2012 és 2022 között volt országgyűlési képviselő. Nem indulhat el több választáson a KDNP-s Hollik István és az MSZP-s Gurmai Zita sem. Az előbbi politikus 2015-ben ült be a parlamentbe, és 11 évig volt képviselő. Gurmainak 2002 és 2004 között, majd 2018 és 2026 között, összesen 10 évig volt mandátuma.
