Kiss László: Ez egy koncepciós per, amit eredetileg Karácsony Gergely és mások leszedésére találtak ki

• Kiss László óbudai polgármestert 2024-ben 9 hónapra börtönbe zárták, most pedig Őrsi Gergelyékkel együtt újra korrupcióval gyanúsították meg.
• Kiss egykori alpolgármestere, Czeglédy Gergő beismerő vallomást tett, és azt állítja: már 2006 után megegyeztek a Fidesszel a helyi korrupciós pénzek elosztásáról.
• Vallomása szerint azóta több százmillió forintot gyűjtött a helyi kampánykasszába, Kiss Lászlónak pedig személyesen adott át 85 millió forint kenőpénzt.
• Kiss tagadja a korrupcióról szóló állításokat, amelyeket szerinte részben az ügyészség adott a vádalkut kötők szájába. Szerinte több jel is arra utal, hogy az ügyészség egy országos kampányfinanszírozási ügyet maszkol át kerületi szintű üggyé.
• Az ügyészség visszautasítja ezeket az állításokat, szerintük a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat, és a céljuk a tényállás valósághű feltárása.

Karácsony Gergely főpolgármester és a legnépszerűbb baloldali polgármesterek levételét szolgáló koncepciós perként konstruálta meg az ügyészség az óbudai korrupciós ügynek nevezett ügyet annak elindulásakor, 2024-ben – mondta a Telexnek Kiss László óbudai polgármester, aki a gyanúsítottak között van.

Az ügyben szerinte nem bűncselekményekhez keresnek gyanúsítottakat, hanem fordítva, kijelölik a gyanúsítottakat, és hozzájuk kreálnak bűncselekményeket, ennek érdekében pedig részben az ügyészség adja a vallomásokat a vádalkut kötők szájába.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Telex kérdésére „minden ténybeli alapot nélkülözőnek” nevezte Kiss László állításait, és visszautasította azokat. A nekünk küldött tájékoztatásuk szerint „az ügyészség mindenkor a vonatkozó jogszabályok alapján, a törvényeknek megfelelően végzi a munkáját, és az érintettek jogainak tiszteletben tartásával jár el. A nyomozó ügyészség célja jelen ügyben sem egyes személyek »leszedése«, hanem bűncselekmény elkövetésére utaló adatok esetén a tényállás valósághű feltárása és a bizonyítékok törvényes beszerzése, mely a konkrét ügyben jelenleg is folyamatban van.”

Az óbudai polgármestert azért kerestük meg, mert a Telex birtokába került az Őrsi Gergely és másik öt politikus letartóztatásához vezető ügy nyomozati anyagának egy része. Ebben Z. Zsolt, az Óbudának parkfenntartást végző Pannon Park Forest Kft. egykori feje, valamint Czeglédy Gergő, Óbuda volt MSZP-s polgármestere is azt vallotta, hogy egy korrupciós hálózat részesei voltak, a kenőpénzek egy része pedig Kiss Lászlónál kötött ki.

Kiss László azt nem tudja, hogy Z. Zsolt fizetett-e Czeglédy Gergőnek, illetve a kettejük által előadott, korrupcióról szóló történetből pontosan mennyi igaz, de azt állítja, hogy ő nem tudott ilyenről, és nem kapott a pénzből. Elmondása szerint azonban a történet a Z. és Czeglédy vallomásában előadott verzióban biztosan nem igaz, sőt arra gyanakszik, hogy az ügyészség egy másik ügyet „maszkolt át” az önkormányzati szintű korrupciós üggyé.

A polgármester elmondása szerint erre nincsenek bizonyítékai, de szerinte több jel is arra utal, hogy a ma óbudai korrupciós ügynek nevezett ügy valójában egy országos kampányfinanszírozási korrupciós ügy volt, amit az ügyészség teljesen más irányba vitt el. Állítása szerint részben hamis, és vádalku részeként megszületett vallomásokkal aztán olyan politikusokat is be tudtak keverni az eredetileg egészen másról szóló ügybe, akiknek ahhoz semmi közük nem volt, például őt és Őrsi Gergelyt.

Rendkívül kiterjedt korrupciós hálóból indul ki az ügyészség

Az ügyészség által óbudainak nevezett korrupciós ügy még évekkel ezelőtt, több szálon indult el. Az egyik, már 2024-ben megismert szál lényege az volt, hogy egy F. László nevű férfi – Kiss László óbudai polgármester régi ismerőse – a 2019-es választás után számos megbízást kapott az önkormányzattól, amelyekből az ügyészség szerint visszaosztott Czeglédy Gergő alpolgármesternek és Kiss Lászlónak. Ebben az ügyben F. László és Czeglédy is beismerő vallomást tett.

Volt aztán egy másik, az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerülő szál is, amelynek lényege, hogy Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó részben a saját nevében, részben a Hungast nevű közétkeztetési cég nevében fizetett kenőpénzeket fideszes és baloldali politikusoknak. A Pannon Park eredetileg még Bús Balázs fideszes polgármester idején nyerte meg az első óbudai közbeszerzését, aztán Kiss megválasztása után még több hasonlót megnyert.

Z. és Czeglédy egybehangzó állítása szerint Óbudán Bús, majd Kiss polgármestersége idején is vissza kellett osztani a parkfenntartási cég bevételeinek egy részét, amiért a cég szerződését se a kerületet vezető, se az éppen ellenzékben lévő politikusok nem támadták. A Pannon Park ráadásul alvállalkozóként szerződött a Czeglédyhez köthető KBT Kft.-vel, amelyen keresztül a vallomások szerint szintén pénzt tudtak kivenni belőle.

A NER-esnek tartott Hungast a 2010-es évek közepén vásárolta fel egyik legnagyobb riválisát, amivel annak óbudai közétkeztetési szerződését is megszerezték. A gyanú szerint ebben az időben a Hungast vezetői kenőpénzt fizettek óbudai politikusoknak a szerződés fenntartásáért és zavartalan működéséért cserébe. 2023-ban aztán ismét a Hungast cégei nyerték az óbudai önkormányzat közétkeztetési közbeszerzését, a kenőpénzek kifizetése pedig Z. Zsolt szerint ezután is folytatódott.

Kiss Lászlót még 2024-ben gyanúsították meg először korrupcióval, akkor 9 hónapot töltött a börtönben, ahonnan vádemelés nélkül engedték ki. Ugyanabban az eljárásban idén tavasszal – Őrsi Gergely és mások letartóztatásával egy körben – újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg. Ezzel a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint már „kétrendbeli társtettesként elkövetett vezető beosztású személy által hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével is gyanúsítható”. Kiss Lászlót a mostani körben nem tartóztatták le, és ezúttal az óbudai önkormányzattól sem foglaltak le semmit. Az óbudai polgármestert szembesítettük a nyomozati anyagokban szereplő állításokkal, amelyekre ő részletesen reagált.

Kiss László szerint politikai megrendelésre indult az eljárás

Az óbudai polgármester tartja magát ahhoz a korábbi állításához, hogy az óbudai korrupciós ügy egy koncepciós per, amelyet az ő és más baloldali politikusok leszedésére, kiiktatására alakítottak ki. Álláspontja szerint az ügyészség a NER idején politikai megrendelésre, a kormány politikai céljainak megvalósítása érdekében dolgozott – például kihagytak szereplőket a Schadl–Völner-ügyből –, és mivel az ügyészség vezetőit máig nem váltották le, a választás óta ezt a gyakorlatot folytatták.

„Mint a molylepkék, a fény felé szállnak”

– mondja a polgármester az ügyészekről.

Kiss szerint ebben az ügyben az történt, hogy bizonyos szereplők valóban követtek el bűncselekményeket, majd olyan vádalkut ajánlottak nekik, amely szerint, ha terhelő vallomást tesznek egyes politikusokra, akkor rendkívül kedvező körülmények között szabadulhatnak. Az ügyészség szerinte mások mellett három politikusra, Karácsony Gergelyre, Őrsi Gergelyre és rá kért terhelő vallomást, amelyet aztán a vádalku keretében született vallomásokkal meg is kapott.

Miért nem tartóztatták le akkor Karácsony Gergelyt is? – merül fel a kérdés. Kiss László szerint azért, mert az ügyészség politikai szándéka mára megváltozott, és míg 2024-ben még Karácsony ellehetetlenítése volt a fő céljuk, a Tisza Párt választási győzelme után már inkább egy fideszes–baloldali mutyivá igyekeznek átmaszkolni az ügyet.

Egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Z. Zsolt vallomása szerint több mint 600 millió forintot adott át egy Pék becenevű politikusnak kerületi és fővárosi szintű megrendelésekért cserébe, a pénz egy részét Karácsony Gergelynek szánva. Pék azonban ezért semmit nem intézett el, Karácsony pedig nemhogy új parkfenntartási munkákat nem adott ki, de a korábbiakat is megszüntette és a teljes parkfenntartást beszervezte a BKM-be.

Kiss szerint az ilyen állítások mutatják meg, mennyire nem hiteles Z. Zsolt vallomása. „Lehet, hogy Z. úr egy roppant jó szándékú, kedves ember, aki félmilliárd forintot meghaladó összeget ad oda valakinek hasra ütésre, mert ez éppen jó ötletnek tűnik. Vagy legalábbis utólag úgy emlékszik, hogy ez így történt. Biztos vannak ilyen filantróp emberek. Én is szoktam adakozni, de igyekszem az adakozást jótékonyabb célokra fordítani.”

Kiss László a Telexnek azt mondta: sérelmezi, hogy az ügy nyomozati anyagai különböző formákban rengeteg helyre kikerültek, amellyel a szivárogtatók akarva vagy akaratlanul befolyásolni tudják a nyomozást, és segíthetik a szabadlábon lévő érintetteket a bizonyítékok megsemmisítésében. „Az a furcsa, hogy én ültem börtönben azért, mert állítólag befolyásolni akarom a nyomozást, miközben egyedül én nem csinálom ezt” – mondja Kiss, aki szerint a sajtóhoz és máshova kikerült vallomások, nyomozati anyagok az ügyészségtől szivároghattak ki.

Az óbudai polgármester szerint az ügyészség eljárásában az is problémás, hogy az ügy főszereplői, saját vallomásaik szerint a korrupciót megvalósító szereplők, köthettek vádalkut azért cserébe, hogy mellékszereplőkre valljanak. „Én nem úgy tanultam a jogot, hogy úgy működik a vádalkurendszer, hogy akik bűncselekményeket követnek el, azok, ha minél több embert bemondanak a telefonkönyvből, hogy őket megvesztegették, akkor annál olcsóbban megússzák. Mert itt, ha minden igaz, amit az ügyészség állít, akkor ennek a korrupciós szervezetnek azok voltak a vezetői, akik vádalkut kötöttek, és azok csak a periférián voltak, akikre kötötték a vádalkut.”

Kiss állításaival kapcsolatban részletes kérdéseket küldtünk a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amely a cikk elején idézett módon visszautasította azokat. A konkrét eseményekre vonatkozó kérdésünkre azt írták: „a nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak, ezért – figyelemmel az eljárás eredményességére – a rendelkezésre álló bizonyítékok és elvégzett nyomozati cselekmények megjelölésére és értékelésére az eljárás jelen szakaszában nincs mód”.

Mi történt valójában Kiss László szerint?

Az ügyészség által óbudainak nevezett korrupciós ügynek vannak fix pontjai, az például biztos, hogy Z. Zsolt cégéből, a Pannon Park Forestből áfacsalással szedték ki a pénzt, hogy a társainál egy egymillió euróval megtömött Ferrarit találtak, és hogy máshol is több mint kétszázmillió forint készpénzt foglaltak le. Azt is tudjuk, hogy az ügy két kulcsszereplője, Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármester, és Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó beismerő vallomást tett, tehát egybehangzóan azt állítják, hogy kettejük között volt korrupciós pénzmozgás.

Kiss László azonban ártatlannak vallja magát, és azt állítja, hogy az ügyészség 2024-es gyanúsításáig semmit nem tudott a korrupcióról. Felmerül a kérdés, hogy akkor szerinte egészen pontosan mi történhetett.

Erre a kérdésünkre az óbudai polgármester azt mondta, hogy nem szeretne olyan konkrét állításokat tenni, amelyeket nem tud bizonyítani, de néhány feltételezést vagy felvetést azért megosztana. Azt például, hogy Z. Zsolt valóban fizetett kenőpénzt az óbudai önkormányzat gazdasági ügyeit intéző Czeglédy Gergő alpolgármesternek, könnyen elképzelhetőnek tartja. „Én nem állítom, hogy amit ők mondanak, annak egy mondata sem igaz, csak azt állítom, hogy a vádalku keretében adott vallomásuk egy részét biztosan az ügyészek diktálták nekik.”

Kiss László szerint azonban ha volt ilyen korrupciós háló, akkor az nem kerületi, hanem országos szinten zajlott, vagyis a végső haszonélvezők nem a polgármesterek voltak, hanem más szereplők. „Nem lennék meglepve, ha számos érdek mozogna abban, hogy az ügyészség egy országos pártfinanszírozási kérdést maszkoljon át egy kerületi korrupciós üggyé, azt a látszatot keltve, mintha ezek lokális ügyek lennének.”

Czeglédy vallomása szerint a Z. Zsolttól beszedett pénz egy részét a kerületi pártkasszába tette bele, amelyből a helyi baloldal kampányait finanszírozták. Kiss László szerint azonban ilyen helyi pártkassza nem létezett, a legutóbbi, 2024-es választáson a koalíciós megállapodás részeként minden párt a saját jelöltjeinek kampányát finanszírozta, így az övét a DK fizette. „Nem tudom, milyen pártkasszákról beszélnek ezek az emberek, de nem biztos, hogy nem érdek nélküli, hogy helyi kampánykasszákat mondanak országos kampánykasszák helyett.”

Bár 2019-ben még MSZP-s színekben választották meg, 2020-ban Kiss László átlépett a DK-ba, Czeglédy Gergő ugyanakkor maradt az MSZP-ben. Ahogy a polgármester fogalmaz: „Nekem van egy olyan kérdésem, hogy ha léteztek ilyen kampánykasszák, akkor azok a kerületi kampányokat finanszírozták, vagy más kampányokat? Mert azt nem tartom túl életszerűnek, hogy ha a korrupciós pénzeket saját vallomása szerint a kerületi MSZP vezetője veszi át, akkor ő azt aztán nem az MSZP-nek, hanem a DK-nak adja tovább.”

Ennél konkrétabb állításokat Kiss László nem akart tenni, de hozzátette: „Én 2020 eleje óta nem vagyok az MSZP tagja. Nyilván az MSZP-ből való kilépésemnek sok oka van. Ezek nem függetlenek bizonyos olyan szituációktól, amelyet az MSZP működésében nem tartottam transzparensnek és fenntarthatónak.”

2008-as nagykoalíciós megegyezésről beszélt Czeglédy

Az ügy parkfenntartási szálában Kiss László gyanúsítása részben volt kollégája, Czeglédy Gergő vallomására alapul. Czeglédy a kerületi képviselő-testületben hosszú ideig szolgált egy frakcióban Kiss Lászlóval, 2019 és 2024 között alpolgármestere volt, majd 2024-es letartóztatása után magára és a polgármesterre nézve is terhelő vallomást tett. Ebben szerepel az ügy egyik legerősebb állítása, amely szerint Óbudát körülbelül húsz éven keresztül egy korrupciós paktum alatt vezették.

Czeglédy állítása szerint a 2006-os választás után őt és Kiss Lászlót elhívta egy találkozóra a kerület akkori fideszes vezetése, ahol üzletet ajánlottak nekik. Az volt az ajánlat, hogy ha a kerületi önkormányzat kényes ügyeit, például a közbeszerzéseket nem firtatják, és inkább csak országos politikai témákkal támadják a kerület vezetését, akkor kapnak valamennyi pénzt az önkormányzati választási kampányukra. Ezért cserébe a fideszesek a korrupcióból származó pénz 10-15 százalékát ajánlották fel.

Czeglédy állítása szerint ezt az ajánlatot akkor Kiss Lászlóval együtt elfogadták, és onnantól kezdve folyamatosan kaptak korrupciós pénzt a kerület fideszes vezetőitől. Ez a gyakorlat folytatódott a 2010-es, majd a 2014-es ciklusban is, ez utóbbiban a részesedésük már 30 százalékra nőtt. 2019-ben aztán ellenzéki többség lett a képviselő-testületben, ami után a megegyezés úgy változott, hogy a korrupciós pénzek 70 százaléka járt Czeglédyéknek, és csak 30 százalékát kapták a fideszesek. Ezért cserébe továbbra is megkapták a megbízásaikat a helyi Fideszhez is kötődő, addig is ismert cégek.

Czeglédy elmondása szerint, amíg ellenzékben voltak, addig a teljes pénzt a kampányokra költötték, amikor azonban már átvették a kerület vezetését, akkor már magáncélra is jutott. Ebből ő állítása szerint 2020 végén 35 millió forintot, 2021 végén pedig 50 millió forintot adott át Kiss Lászlónak, illetve ezekben az években több tízmillió forintot gyűjtött össze a 2024-es kampányra.

Kiss László szerint ez nem igaz, se 35, se 50 millió forintot nem vett át Czeglédy Gergőtől, a történet többi részére pedig ironikusan azt mondta: „Én azt tudom mondani, hogy én annyira kiválóan nem kapargattam a helyi ügyeket, hogy ennek következtében beszélőviszonyban sem voltam Bús úrral. De az iróniát félretéve: az óbudaiak többsége tudja, de ha valaki esetleg nem, az rákereshet a nevemre: rengeteg helyi ügyet feltártam, folyamatosan kapargattam ezeket, hogy csak három példát mondjak, a Hajógyári-sziget beépítését és a Mocsárosdűlő beépítését, és a Római-kemping beépítését, amelyeket én akadályoztam meg, és ahol NER-es mutyikat sikerült elkerülni.

Pont most volt a 13 éves évfordulója annak, hogy az első hazug lejárató cikk megjelent rólam, amiben annyi hazugság volt, hogy 16 oldalon kellett helyreigazítást kérnem. Megválasztásom óta kétszer indítottak ellenem személyes gyűlöletkampányt a kerületben. Tehát én Czeglédy úr történetéből teljesen abszurdnak tartom azt az állítást, hogy én bármit is ne kapargattam volna. Arról nem tudok mit nyilatkozni, hogy ő mit miért nem kapargatott, de engem nem véletlenül gyűlölnek a helyi fideszesek.”

Z. vallomása szerint ő több tízmillió forint kenőpénzt küldött Karácsony Gergelynek parkfenntartási megbízások reményében, amiért semmit nem kapott, amit Karácsony „a világ legnagyobb pénzkidobásának” nevezett. Kiss László hasonlóan látja saját helyzetét, ahogy fogalmaz: „ha valaki azért pénzt fizetett, hogy én ne kapargassak ügyeket, akkor szerintem az egy nagyon rossz befektetés volt mindenki részéről”.

Feleségének volt üzlettársa kapott megrendeléseket

Az eredeti, 2024-es óbudai korrupciós ügy akkor még nem a Hungast és a Pannon Park kenőpénzeiről, hanem az önkormányzat és Kiss László egy régi ismerősének cégei közötti szerződésekről szólt. A gyanú szerint ugyanis egy bizonyos F. László és egy társa két cége is túlárazott vagy fiktív szerződéseket kapott az önkormányzattól, amelyből aztán Czeglédy Gergőn keresztül visszajuttattak valamennyit Kiss Lászlónak.

A nyomok itt elég egyértelműnek tűnnek: F. László Kiss László régi ismerőse és feleségének volt üzlettársa, az egyik céget, az RF Production Hungaryt pedig két héttel a 2019-es önkormányzati választás után alapították. Az egyik cég ráadásul nemcsak az önkormányzattól, hanem a korrupcióban szintén érdekelt Pannon Park Foresttől is kapott megbízásokat. Ezen a szálon F. László és Czeglédy Gergő is beismerő vallomást tett, a volt alpolgármester szerint Kiss mondta neki, hogy F. a profitja egy részét vissza fogja fizetni. Ő aztán elmondása szerint ezt meg is tette, és az ügyészségnek részletesen beszámolt arról, hogy mikor, hol és mennyi pénzt vett át F.-től, azt állítva, hogy az összegeket Kiss László kampányfőnökének adta tovább.

Mikor felhoztuk Kiss Lászlónak, hogy e körülmények alapján elég könnyen összeáll a kép, hogy itt neki is érintettnek kell lennie, ő azt mondta: „Azt soha nem tagadtam, hogy F. László nekem ismerősöm, mert együtt jártunk a jogi egyetemre. Ez egy ismert tény. És én értem, hogy az ügyészség ez alapján egy zárt logikai láncot tud alkotni, de azt azért mindenkinek a figyelmébe szeretném ajánlani, hogy egy személynek általában nem csak egy ismerőse van. Tehát elképzelhető, hogy F. László rajtam kívül mást is ismert az önkormányzattól, és mással is megegyezhetett szerződésekről meg visszaosztásokról. Például a gazdasági alpolgármesterrel, aki ezeket a pénzeket saját bevallása szerint átvette.”

Ezzel kapcsolatban küldtünk kérdést Czeglédy Gergőnek, aki azt írta: a nyomozás lezárultáig nem kíván nyilatkozni.

Az ügyészség gyanúja szerint F.-ék cégei részben túlárazott, részben fiktív szerződéseket kaptak az önkormányzattól. Kiss László szerint azonban ezeknek az állításoknak a bizonyítását nem végezte el az ügyészség, legalábbis a neki kiadott nyomozati anyagban nem szerepel ezekre vonatkozó bizonyíték. Az ügyészség szerinte nem definiálta nekik a túlárazottságot, és olyan szerződéseket nevezett fiktívnek, amelyeknek megvan az önkormányzatnál a teljesítésigazolásuk.

„Nagyon zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a nálam lévő védői példány szerint az ügyészségnek ezeknek a szerződéseknek az aláíróit és a teljesítésigazolások aláíróit sem sikerült teljeskörűen meghallgatnia. Tehát a nagy nyomozásban még ezzel sem végeztek. Jogászként kérdezem, hogy hogyan lehet egy szerződésre azt mondani, hogy fiktív, ha van rá teljesítésigazolás, és még csak meg sem hallgatják azt az embert, aki a teljesítésigazolást kiállította?” – mondja Kiss László.

A polgármester szerint a másik probléma ezekkel az állításokkal, hogy az érintett cégek jellemzően nagyon kis értékű szerződéseket kaptak, és egyáltalán nem életszerű, hogy egy több mint százezer fős kerület polgármestere ilyenekkel foglalkozzon. „Az óbudai önkormányzat évente körülbelül 1300 szerződést köt meg, és ebben még nincsenek benne azok a szerződések, amelyeket a több mint 40 intézményünk köt. Ennek az 1300 szerződésnek én körülbelül 10 százalékát látom, értelemszerűen a nagyobb összegűeket. Aki azt gondolja, hogy egy polgármesternek az ötmilliós, az egymilliós, meg 500 ezres szerződésekkel kapcsolatban ügyintézési lehetősége van, az szerintem – már bocsánatot kérek – nem látott még önkormányzatot.”

Ugyanaz nyerte a parkfenntartási közbeszerzést, mint az előző vezetés alatt

A mostani ügy középpontjában a Pannon Park Forest Kft. és különböző kerületi önkormányzatok közötti közbeszerzéses szerződések állnak. A bizonyos körökben láthatatlan embernek nevezett vállalkozó, Z. Zsolt saját bevallása szerint a hivatalosan más nevén lévő Pannon Park Forest valódi tulajdonosa, és vallomása szerint a 2010-es évek közepétől fideszes, MSZP-s, és momentumos politikusoknak is fizetett kenőpénzt a cége szerződéseinek fenntartásáért, illetve azért, hogy annak elvégzett munkáját a politikusok ne támadják.

A Pannon Park az első óbudai megbízását még Bús Balázs polgármestersége idején kapta, amiért Z.-nek állítása szerint a szerződés összegének 5-6 százalékát kellett a kerületet vezető politikusoknak visszafizetnie. Ebből az ő, és Czeglédy Gergő elmondása szerint 70–30 százalékos arányban részesültek a fideszes és az ellenzéki politikusok.

Az Átlátszó korábban írt egy parkőr vallomásáról is, aki elmondása szerint munkaidején kívül, a közterület-felügyelet vezetőjének megbízásából feketén, készpénzért végzett olyan parkfenntartási munkákat, amelyekre az önkormányzat a Pannon Parkkal szerződött. Az ügyészség szerint egyebek között ez támasztja alá, hogy a Pannon Park olyan munkákért is pénzt vett fel, amelyeket valójában nem végzett el.

A polgármester erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, hogy 2019-es megválasztása előtt nem tudott arról, hogy a Pannon Park munkájával probléma lenne, vagy hogy a cég kenőpénzt fizetne bárkinek. 2020 tavaszán aztán a vonatkozó szabályok szerint írták ki a közbeszerzést, amelyre egyetlen érvényes ajánlat érkezett, a Pannon Parké, amelyet az önkormányzatnak el kellett fogadnia.

Ahogy Kiss fogalmaz: „az önkormányzatot törvény kötelezi arra, hogy bizonyos értékhatár felett közbeszerzést írjon ki, és hogy a legjobb ajánlatot fogadja el. Az Óbuda Újság nyomtatására kiírt közbeszerzést például a Mediaworks nyerte, úgyhogy nekik kellett adnunk ezt a munkát. Gondolhatják, hogy nem örülök annak, hogy Rogán Antal korábban tudja, hogy mi van a helyi lapban, mint én. Így működik a közbeszerzési rendszer, gúzsba kötve táncoltunk ebben.”

2020-ban aztán megjelent a Szabad Európa fővárosi parkfenntartási kartellről szóló cikksorozata, amely a nyilvánosságnak is bemutatta, hogy ez a piac néhány szereplő között van felosztva, amelyek vagy nem indulnak rá egymásra, vagy gyanúsan sokszor érvénytelen ajánlatokat adnak be, vagy konzorciumokban együtt indulnak a közbeszerzéseken. A Fővárosi Önkormányzat azóta kiszorította a saját fenntartású parkjaiból a külsős parkfenntartási cégeket, és ezeket a munkákat a saját cégével, a BKM-mel végezteti.

Amikor rákérdeztünk arra, hogy Óbuda miért nem csinálta ezt, Kiss László azt mondta, hogy ők jóval több közterületet tartanak fenn, mint a főváros, emiatt ez nagyságrendekkel nehezebb, de megpróbálkoztak ezzel. „Azt mondja a főpolgármester, hogy náluk 170 ember végzi el ezt a munkát. Megnéztük, hogy nálunk hány emberre lenne szükség, és azt találtuk, hogy nagyjából 1500-2000 főre. El is kezdtünk toborozni, megemeltük a fizetéseket, amelyek most már a piaci bérek fölött vannak, most 70 főnél tartunk, de még ezt az állományt is nehéz kitölteni. Ennyi ember jelenleg arra elég, hogy a kerület 16 körzetéből egyet, valamint tizenvalahány kiemelt közterületet takarítsanak, és ebben még nincs benne, hogy hozzányúlnának a fákhoz.”

Kiss László szerint 2020 után jóval kevesebbet hívtak le a Pannon Parkkal kötött keretszerződésből, mint korábban, nominálisan is, de reálértéken meg pláne kevesebbet fizettek tehát ki a cégnek, mint Bús Balázs polgármestersége idején. Ebben az időszakban elmondása szerint rendszeresen történt olyan, hogy amikor probléma volt a Pannon Park munkájával, például nem vágták le a füvet rendesen, akkor kötbérezték a céget. „Soha nem költött az önkormányzat olyan kevés pénzt a Pannon Parkra, mint akkor. Na, én olyannal még nem találkoztam, valaki korrupciós kapcsolatban van egy politikussal, és abban érdekelt, hogy kevesebb pénzt kapjon.”

Kiss elmondása szerint később igyekeztek tovább csökkenteni a Pannon Parknak adott munkákat, de mivel a feladatait nem tudták beszervezni, muszáj volt új szerződéseket kötni. „Annyit tudtunk csinálni, hogy a feladatokat földrajzilag és tartalmilag is kettébontottuk, tehát egy szerződésből négyet csináltunk. Kiírtuk a szerződéseket, amiket aztán más jelentkezők híján ugyanahhoz a körhöz tartozó cégek nyertek meg, az egyiket a korábbiakhoz hasonlóan megint a Pannon Park nyerte meg.”

Kiss szerint felmerül, ha az önkormányzat, még ha akarja, se tudja lecserélni a neki dolgozó cégeket, mi értelme lenne az önkormányzat vezetőit lefizetni. „Na, most ilyen helyzetben én azt gondolom, hogy azt érné meg inkább lefizetni, aki ezt a jogszabályi környezetet fenntartja.”

A Hungast-szálban nem stimmel teljesen Z. Zsolt vallomása

A történetnek van egy harmadik, közétkeztetési szála is. Z. Zsolt a vallomásában azt állította, hogy a 2010-es évek közepétől a 2020-as évek elejéig rendszeresen vett át kenőpénzeket a Hungast két vezetőjétől, amelyeket aztán a közétkeztetési közbeszerzések fenntartásáért cserébe a politikusoknak adott tovább. Z. Zsolt elmondása szerint II. kerületi, III. kerületi és pécsi politikusok kértek kenőpénzt a Hungasttól, amelyet futárként ő adott át nekik.

Z. állítása szerint a III. kerületben Bús Balázs polgármestersége idején a szerződéses összeg 5 százalékát fizette ki a Hungast, amin 70–30 százalékos arányban osztoztak meg a kerület fideszes és ellenzéki politikusai. Szintén ő azt állítja, hogy 2020-ban lejárt a Hungast kerületi szerződése, és az önkormányzat új vezetése szándékosan úgy írta ki az új közbeszerzést, hogy azon csak a Hungast tudjon érvényes ajánlatot adni. Ezért cserébe viszont elmondása 6 százalékra emelték a visszaosztandó kenőpénz mértékét – a pénz nagy részét pedig innentől fogva értelemszerűen a baloldali városvezetés kapta.

Ez a történet ott sántít, hogy az óbudai önkormányzat 2020-ban nem írt ki új közbeszerzést, erre jóval később, 2023-ban került sor, amikor viszont valóban a Hungast nyert, pontosabban annak leányvállalatai, a Hungast Vital és a Hungast 14 Kft. Z. azt is állítja, hogy ő 2021-ben kiszállt ebből a történetből, ami miatt szintén felmerül a kérdés, hogy honnan tudhat a 2023-tól élő új közbeszerzésből számolt kenőpénz összegéről. Ezek az ellentmondások nem bizonytalanították el az ügyészséget, amely politikusok mellett a Hungast két, Z. által megnevezett vezetőjét is meggyanúsította.

Kiss László elmondása szerint a Hungast kerületi korrupciójáról szóló történet nemcsak hogy nem igaz, de nagyon sok szempontból nem lenne logikus. 2023 előtt nem merült fel, hogy probléma lenne a Hungast szolgáltatásával, akkor pedig kiírtak egy közbeszerzést, amire egy érvénytelen és egy érvényes ajánlat érkezett, az utóbbi a Hungasté volt. Itt a parkfenntartáshoz hasonlóan nem volt lehetőségük mást választani, mint az egyetlen érvényes pályázatot benyújtó céget.

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e a kiírásban olyan elem, amely a versenytársakat kizárta volna, Kiss László azt mondta: „én nem tudok arról, hogy ki tudtuk volna nagyon máshogy írni a közbeszerzést, mint ahogy kiírtuk. Ez egy nyílt eljárás volt, átment a közbeszerzési hatóságon, a képviselő-testület minden tagja látta, és senki nem emelt kifogást. Én lennék a legboldogabb, ha árverseny alakult volna ki, ha a Hungast mellett lett volna hét másik szereplő, aki olcsóbbat mond, de nem volt.”

Kiss László szerint a korrupcióról szóló történetet az sem támasztja alá, hogy a Hungast náluk jóval olcsóbban szállít, mint más szolgáltatók a kerületben a nem önkormányzati intézményekben. „Az egyik gyerekem egy baptista általános iskolában tanul, ami jövőre fog a Hungastra váltani. Ott a mostani szolgáltató háromszor annyiért szállít, mint amennyiért a Hungast szállít az önkormányzati iskolákban. Tehát ezt megint nehéz megérteni, hogy adna a Hungast kenőpénzt, hogy olcsóbban dolgozhasson, mint máshol.”

Kiss szerint ráadásul a 2023-as közbeszerzésük fejlesztések elvégzését is tartalmazta, vagyis a Hungastnak magának kellett átalakítania a kerületi iskolák menzáit úgy, hogy azokban azóta mindenhol bevezethették a szabadszedéses étkeztetést. „Ez 2023 után elég jelentős befektetést igényelt, tehát ha a Hungastnak valahol képződött is extra haszna, azt nehezen tudom elképzelni, hogy pont ebben a kerületben képződött.” De ez elmondása szerint olyan értelemben mindegy is, hogy ha egy közbeszerzésre egyetlen cég ad le érvényes ajánlatot, akkor a kerületnek nincsen döntési lehetősége, így kenőpénzt fizetni is felesleges.

Az ügyészség által óbudainak nevezett korrupciós ügyről szóló cikkeinket itt lehet elolvasni.