Az Integritás Hatóság jelentése szerint rendszerszintű túlárazás jellemzi a hazai közbeszerzéseket
A túlárazás rendszerszintű, érdemi verseny nincs, összeszokott pályázók együtt indulnak a tendereken, visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek és a teljes közbeszerzési rendszer átfogó reformjára lenne szükség – ezek a legfontosabb megállapításai az Integritás Hatóság (IH) 2025-ös összefoglaló jelentésének.
A hatóság a dokumentum megjelenése kapcsán küldött közleményében arról ír, a jelentés 2022 óta minden évben elkészült, de idén először ad átfogó elemzést a teljes magyar közbeszerzési rendszerről. A közleményben arról nem írtak, hogy a korábbi években miért nem hoztak nyilvánosságra az ideihez hasonló, részletes elemzést.
Az IH szerint a legnagyobb állami beszerzések egy része egyáltalán nem látható a nyilvánosság számára, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legnagyobb tételei – azaz a közszféra energiaellátása, gépjárművei, bútorai, utazások ára – meg sem jelennek a nyilvános közbeszerzési felületen, ez pedig sérti a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi előírást.
Az IH az alábbi megállapításokat tette:
- A teljes közbeszerzési állomány 3 százaléka (309,5 milliárd forint) mögött átláthatatlan, magántőkealapokhoz köthető tulajdonosi kör áll, és ez az összeg évről évre nő.
- A szabályok nem követelik meg, hogy a pályázók árai valódi piaci összehasonlításon alapuljanak, emiatt lesz rendszerszintű a túlárazás.
- A korábbi szerződések árát referenciapontként használják az eljárásokban, ez tartósan magasan tartja az árszintet, és emiatt az állami a piaci szintnél jellemzően többet fizet.
- A túlárazás az építési beruházásoknál, a kőolajtermékeknél, valamint az energiaforrásoknál volt a legnagyobb.
- A 10 milliárd forint feletti építési beruházásoknál nagyon magas korrupciós kockázatot azonosítottak, kevés a szereplő ezen a szinten, a kiírók és a nyertesek valószínűleg összejátszanak.
- A verseny kiiktatására kifinomult módszereket használnak, a kiíró indokolatlanul összevon több beszerzést, hogy csak a nagy cégek tudjanak pályázni vagy épp szétdarabolja azokat, hogy ne kelljen nyílt pályázatot tartani.
- Az egyajánlatos, azaz verseny nélküli eljárások aránya 2025-ben ismét emelkedett, közel 20 százalékra.
Június elején az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat többek között egy luxusterepjáró hatóság által fizetett bérlete, a helyettesei jogkörének törvénytelen korlátozása, egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel kötött szerződések, illetve az azok alapján szükségtelenül kifizetett mintegy 100 millió forint miatt vádolja az elnököt.
A vád tárgyát képezi az is, hogy az elnök egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére. Az is szerepel benne, hogy felvett egy családi barátot, aki nem rendelkezett a szükséges képesítésekkel, és alkalmazása nem egyeztethető össze az IH feladataival. Biró ezzel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozhatott az Integritás Hatóságnak. Biró Ferenc indokolatlannak és politikai indíttatásúnak nevezte az eljárásokat, szerinte az eljárás célja mindvégig az volt, hogy személyén keresztül a hatóság működését veszélyeztessék és hiteltelenítsék azt.
Biró azt mondta, hogy büszke magára és kollégáira, hogy olyan munkát tudnak végezni, ami „ilyen mértékben vívta ki az előző, mára megbukott hatalom ellenszenvét”. A témával a Telex is többször foglalkozott, az ügy megítélése politikai oldalaktól függően vegyes volt.
