Kiderült, ki lesz a mentális egészségügyi ellátás fejlesztésére kijelölt miniszteri biztos

Mentális Egészség Magyarországon 2026 – ezzel a címmel tartottak konferenciát kedden Budapesten, a Semmelweis Egyetemen, ahol az is kiderült, hogy Szekeres György pszichiáter a várományosa a mentális egészségügyi ellátás fejlesztésére kijelölt miniszteri biztosi széknek.

A konferencia célja egy olyan közös szakmai tér létrehozása volt, ahol a különböző szakmák, intézmények, döntéshozók, civil szervezetek, kutatók, érintettek és hozzátartozók együtt gondolkodhatnak arról, hogyan nézzen ki Magyarország mentális egészségügyi rendszere a következő évtizedben.

„Egyre világosabban láthatóvá vált, hogy a jelenlegi rendszer kihívásai – a szakemberhiány, a prevenció elégtelensége, az ellátási egyenlőtlenségek, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai kapacitások hiánya, az idősellátás növekvő terhei, a pszichoterápiás hozzáférés korlátozottsága, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási és gyermekvédelmi rendszerek közötti koordináció nehézségei – olyan komplex problémák, amelyek átfogó, hosszú távú és széles körű szakmai összefogást igényelnek” – írták a rendezvény szervezői.

Az eseményen résztvevők például arra keresték a választ, hogyan lehet a mentális egészségügyet a betegségek kezelése helyett egyre inkább a megelőzés és a jóllét támogatása felé elmozdítani. Hogyan biztosítható országosan hozzáférhető pszichoterápiás ellátás? Milyen legyen a gyermek-, serdülő- és ifjúságpszichiátria jövője Magyarországon?

A bevezető tájékoztató után többek között ezeket a témákat is 19 kisebb munkacsoportban beszélték meg. A keddi konferencián közel ezer szakember vett részt személyesen és online. A szervezők a fórum után összesítik a tapasztalatokat, és ezek alapján felállítanak egy problématérképet, ami a kormányzati cselekvési terv alapja lehet.

A mentális betegségek kezelése a társadalom egészségének központi kérdése

„Közösen kezdjük el megtervezni Magyarország mentális egészségének a jövőjét” – mondta Unoka Zsolt, az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika osztályvezetője a konferencia elején. Majd arról beszélt, hogy a mentális egészség érinti az oktatást, a munkahelyeket, a helyi közösségeket. Viszont ennek ellenére a pszichiátria sokszor már a történet végén találkozik az emberekkel. Szerinte ha javítani szeretnének a mentális egészség helyzetén, nem elegendő az ellátórendszert fejleszteni, együttműködést kell építeni a szakmák között. Éppen ezért a fórumra nem csak szakembereket, hanem mentális zavarral élő embereket, hozzátartozókat és érdekképviselőiket is meghívták.

Szabó Attila klinikai rektorhelyettes felszólalásában arról beszélt, hogy a magyar pszichiátria sorsfordító ponton áll. Folyamatosan nő a betegek száma, az infrastruktúra elavult, új kihívások vannak, miközben a módszerek és a kutatások fejlettek. A tét nagy: az EU-ban és Magyarországon is minden hatodik ember él valamilyen mentális betegséggel. A mentális betegségek kezelése a társadalom egészségének központi kérdése – mondta Szijjártó Attila, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy a lelki egészség nem egy szakma és egy tárca ügye.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár felszólalásában arról beszélt: ha körbenéz, akkor egy gyógyuló társadalmat lát, ahol nem az a kérdés, baj van-e, hanem az, hogyan nevezzük nevén a problémát. Kiemelte a nyelvezet fontosságát. Szerinte nem mindegy, hogy az elakadással küzdő gyerekekről úgy beszélünk, hogy „velük csak a baj van”, „elszöknek”, „szerhasználók”, miközben ellátásra, támogatásra, szeretetre van szükségük. Nem mindegy, hogy a betegség hiányát keressük, vagy azt, hogyan tudnak jól lenni a segítségre szoruló gyerekek. Majd emlékeztetett: sose felejtsük el azt, hogy a gyerekek jólléte a mi jóllétünkhöz kötött, a gyerekek nem tudnak jobban lenni, mint mi magunk.

Wernigg Róbert, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint végre nem az a kérdés, kell-e reform, hanem az, hogyan fognak cselekedni. Azt is mondta, hogy már felvették a kapcsolatot a szakpolitikával, megváltozott az egészségpolitika, és végre felismeri a mentális egészség súlyát. Ennek a példája, hogy a terület külön miniszteri biztost kap. Szerinte ez egy „nagyon ritka politikai pillanat”.

Kéri Péter, az Ébredések Alapítvány sorstársi grémiumának képviselője szerint minden megélt tapasztalat fontos ahhoz, hogy rendszerek újuljanak meg, az érintettek bevonására szükség van.

Szekeres György bejelentette: ő a várományosa a mentális egészségügyi ellátás fejlesztése miatt kijelölt miniszteri biztosi széknek. Ezt az időszakot úgy jellemezte, mint egy történelmi pillanat. Nem emlékszik olyan kormányra, amelyik külön felelőst rendelt volna a pszichiátriához, és ennyire kiemelte volna a mentális betegek sorsát. Tapasztalatai szerint eddig a panaszkodásokon kívül más nem nagyon jutott el a döntéshozókig, most egy paradigmaváltás előtt állunk.

Zalka Zsolt szerint eddig a döntéshozók nem hallották meg a szakma hangját, de neki néha az volt a benyomása, hogy a szakma sem hallja a saját hangját. Tehát első körben arra van szükség, hogy „mi magunk meghalljuk egymás hangját”.

Hegedűssel is egyeztettek a pszichiáterek

Néhány hete Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyeztetett a pszichiáterekkel. Wernigg Róbert, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke ezután azt mondta a Telexnek: ígéretet kaptak arra, hogy Hegedűs a sürgősségi ellátás és a pszichiátria kérdését most kiemelten kezeli az egészségügyben. A társaság elnöke nem emlékszik arra, hogy a kilencvenes évek óta egyszer is ilyen szinten kiemelt figyelmet kapott volna a pszichiátria.

Az MPT képviselői javaslatcsomaggal készültek a tárgyalásra, végül meg is egyeztek a csomagban szereplő egyes „sürgős és halaszthatatlan beavatkozási pontokról”. Így például arról, hogy kiírják a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatói pályázatát, Budapesten több kórházat vonnak be az akut pszichiátriai ellátásba és célzott ösztönzőket építenek be az ellátási rendszer működésének megerősítésére.

A fővárosi Nyírő OPAI korábbi főigazgatója, Ézsi Robin márciusban nyújtotta be a lemondását. A pszichiáter végzettséggel nem rendelkező, korábban mágusképző akadémiát vezető Ézsi kicsit több mint két éven át vezette a magyar pszichiátriai ellátás legnagyobb intézményét. Vezetése alatt tömegesen hagyták ott a Nyírő OPAI-t szakorvosok és más dolgozók is. Idén januárban 40 nyírős orvos írt alá egy petíciót, amiben a főigazgató vezetése miatt kialakult szakorvoshiányból adódóan többek között osztálybezárásokat követeltek.

Ahogy azt a felszólalók is elmondták: a sürgős változásokra szükség van, évtizedes folyamat határpontján áll a budapesti pszichiátriai ellátás akut krízise. Az ellátásban egyszerre jelentkeznek az orvos- és szakdolgozóhiányból, az elmaradt fejlesztésekből, a tartósan alacsony mentális egészségügyi ráfordításból, a töredezett betegutakból és a szociális ellátási terhek akut osztályokra sodródásából következő problémák.

Az OECD adatai alapján 2025-ben Magyarország a GDP 6,5 százalékát költötte az egészségügyre, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint az egészségügyre fordított forrásoknak csak a 2,5-3 százaléka megy mentális egészségügyre az országban.

Közben a Hintalovon tizedik, jubileumi Gyermekjogi jelentése szerint elkeserítő a gyerekek mentális állapota. Az iskolapszichológusok túlterheltek, túlnyomó többségük csak félállásban, vagy több intézmény között ingázva dolgozik. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2025-ös jelentésében arról számolt be, hogy 12 397 érdemi hívásuk volt abban az évben. A hozzájuk forduló gyerekek többsége 13–18 év közötti, azonban az utóbbi években azt tapasztalták, hogy egyre több 12 évesnél fiatalabb gyerek is keresi őket. Sőt, 2025-ben 35 olyan hívásuk volt, ahol 10 évesnél fiatalabb gyerek kért segítséget.

A mentális egészség témájával a Telexen is többször foglalkoztunk. 2023-ban már a hazai pszichoterápiában az látszott: a mentális egészségügyi rendszer úgy néz ki, hogy aki megteheti, elmegy magánpszichológushoz óránként 15-20 ezerért, aki nem teheti meg, az meg iszik.