Magyar Péter: Pesti Srácok? Huss! Alapjogokért? Huss! Megafon? Huss!

Önnek sosem volt az erőssége a matematika, mondta Magyar Péter Gulyás Gergelynek, amikor a költségvetési hiányról beszélt. Meghívta, hogy menjenek el közösen, nézzék meg, milyen állapotban van az ország.

Magyar beszéde közben Juhász Hajnalka, a KDNP frakcióvezető-helyettese többször azt mondta a miniszterelnöknek, hogy álljon le, erre válaszul Magyar többször megkérdezte tőle, hogy rosszul van-e. „Szégyelld magad!” – mondta az ujjával a miniszterelnökre mutató Zsigó Róbert, miközben a miniszterelnök beszélt. Forsthoffer Ágnes végül csendre intett mindenkit.

Nem csak az önök véleménye létezik, mondta Magyar a Fidesznek és KDNP-nek, ezért a Tisza-kormány a magyar történelemben most először kinyitja az alkotmányozást.

A magyar vidéken rengeteg félig vagy teljesen kiürült falu van a Fidesz-KDNP kormányzása után, mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy a magyar vidék fellendüljön. 50 százaléka járhatatlan a magyar vidéki alsóbbrendű utaknak, több mint ezer betöltetlen háziorvosi praxis van, az előző kormány bezárt 225 kórházi osztályt, mondta Magyar.

Toroczkaihoz is fordult: azt mondta, a Mi Hazánk politikusát rosszul tájékoztatták, nem GMO-törvényjavaslatot szavaztak meg, és nem véletlen, hogy azok a közép-európai országok is igent mondtak erre a javaslatra, akik mind GMO-ellenesek. Ez a saját génállomány átalakítására vonatkozik, nem a GMO-ra, mondta a miniszterelnök.

Nem az ellenzéki frakciókra reagálok, mert az egy színház, amit az ellenzék játszik, figyeljenek, hátha megértik" – reagálta Magyar Péter a frakciók felszólalásaira. A miniszterelnök szerint lehet színészkedni, de az előző kormány nem tudta hazahozni az EU-s forrásokat. “Önök teljes bölcsességük tudatában nemmel szavaztak a magyar emberek pénzének hazahozatalára” – mondta a kormányfő. “Mondják meg, hogy miért tették! Hazudtak reggel, délben és este."

"Pesti Srácok? Huss! Alapjogokért? Huss! Megafon? Huss!" – mondta a miniszterelnök, majd Szűcs Gábor fideszes képviselőhöz, korábbi megafonoshoz szólt, és arról érdeklődött, hogy tudja-e mennyi adófizető forintba került ő az országnak. Magyar szerint a KDNP a felmérésekben mérhetetlen párt, a Fidesz pedig rég látott mélyponton, 20 százalék alatt van.

Magyar a “nemlétező” KDNP frakcióvezetőjének, Rétvári Bencének azt mondta, nem érti, hogy miről beszél, amikor állítja, hogy a kormánynak nincsenek eredményei. “Hol volt, amikor ezeket soroltam? Kiment a büfébe Pócs Jánoshoz?” – kérdezte. A miniszterelnök Gulyás Gergelynek címezve azt mondta, hogy az előző kormány elkótyavetélte a fontos magyar tőzsdei céget. “Ez frakcióvezető úr nettó hazaárulás” – mondta.

Egy kormányzás sikerét nem kizárólag a meghozott döntések száma mutatja meg, hanem az is, hogy az emberek hogyan érzik a mindennapjaikban a változást, mondta Lukács Gábor, a Tisza frakcióvezető-helyettese. Szerinte az ország kiszámíthatóbb, nyugodtabb irányba halad, és az első 50 napban olyan döntések születtek, amikre hosszú évek óta vártak az emberek, és végre nem a bizonytalanság határozza meg a családok és a befektetők mindennapjait.

Ő is beszélt a hőségről, azt mondta: ilyenkor derül ki igazán, hogy mit jelent egy működő ország, ha az emberek odafigyelnek egymásra, önkéntesek segítenek. Szerinte az elmúlt 50 nap megmutatta, hogy lehet úgy politizálni, hogy az ne csak egy szűk réteg érdekeit szolgálja.

„A helyzet nem rózsás, természetesen 50 nap telt el, az emberek többsége kormányváltást akart, nyár van, és foci-vb van, de amit tesznek, az ellentétes azzal, ami az alkotmányos demokráciával történhet” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, akit Magyar Péter egy „Hajrá, Gergő!” odaszólással bátorított a felszólalása elején.

Gulyás szerint nem fér bele, hogy a miniszterelnök minden egyes felszólalásával valamilyen becsületsértést követ el az előző miniszterelnökkel szemben. Majd az előző kormány eredményeit kezdte el sorolni, kormányinfó-hangulatot teremtve ezzel az ülésteremben.

A frakcióvezető arról beszélt, hogy eddig a magyar állam nem volt megrendelője különböző büntetőeljárásoknak, de most Magyar Péter mondja meg, hogy szerinte ki kellene letartóztatni, ki ellen kellene eljárást indítani. „Ilyet legitim demokráciában eddig sehol nem alkalmaztak” – mondta. Gulyás Gergely azt mondta, most azt látják, hogy a Tisza az ígéreteivel ellentétes döntéseket hoz. „Az EU-s pénzeknek örülünk, az Magyarországnak jár, de a pénzt az ország akkor is megkapta volna, ha mi maradunk kormányon” – fogalmazott.

Rétvári Bence először megköszönte mindenkinek, aki segít a kánikulában, majd azt mondta: a miniszterelnök nem az országgal, hanem velük, a Fidesz–KDNP-vel foglalkozik.

Rétvárinak Hugh Grant jutott eszébe Magyar megszólalásáról, az a rész az Igazából szerelem című filmből, amikor a színész azt mondja: csak kormányozni ne kelljen. Hiányolta a béremeléseket, az áfacsökkentést, a megduplázott családi pótlékot és a kilakoltatások beszüntetését.

Teljes mértékben cáfolta azt, amit Magyar mondott a gazdaság állapotáról, majd ő is elkezdte sorolni, hogy miket csináltak az elmúlt években. Szerinte óriási ellentmondás az, hogy a miniszterelnök a hiányos költségvetésről beszél, majd azt mondja, hogy szeptembertől milyen jóléti intézkedéseket vezetnek be, és olyan intézkedéseket hoztak, amik a multiknak jó, és nem az embereknek.

Rétvári azt is megjegyezte, hogy a KDNP legutóbbi petícióját összesen 38172 ember töltötte ki.

Több tiszás képviselőből kitört a nevetés, amikor Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy stabil lábakon áll a költségvetés.

Pócs János megint integetett Magyar Péternek, amikor a miniszterelnök megszólította a pulpitusról. Azt nagy nevetéssel fogadták a fideszes képviselők, hogy a miniszterelnök szerint sokan más közjogi méltóságok mandátumát is korlátoznák, nem csak a képviselőkét.

„Megtisztelhette volna az Országgyűlést azzal, hogy nem azt a címet adja a beszédének, hogy folytatjuk” – válaszolta Magyar Péter beszédére Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője. Szerinte probléma, hogy a képviselők semmit sem tudhattak arról, hogy miről fog beszélni a miniszterelnök.

Toroczkai szerint Magyar Péter kettős beszédet folytat, amire annyi példa van, hogy bele se férne a felszólalása időkeretébe. A pártelnök szerint a Tisza jogállamiságról beszél, de az ország éppen távolodik attól, mert öt napot adtak olyan fontos ügyek társadalmi egyeztetésére, mint például a képviselők mandátumkorlátozása. A frakcióvezető szerint a Tisza a népképviseletet akarja korlátozni. „Önök, miközben demokráciáról beszélnek, olyan diktatúrát építenek, ami durvább, mint az előző 16 év” – fogalmazott.

A frakcióvezető szerint a kritikus média hiánya miatt nem tudnak arról az emberek, hogy tiszás képviselők az EP-ben támogatták, hogy a génkezelési technikák alkalmazása érdekében lazítsanak a szabályokon. „Mindezt úgy, hogy Magyarország egy kimondottan GMO-mentes ország” – mondta.

A következő hónapokban felkérik a magyar jogi, történeti, gazdasági és társadalomtudományi élet kiemelt képviselőit, a civil szervezeteket, az egyházakat, az önkormányzatokat és minden olyan közösséget, amelynek az alkotmányos védelme különösen fontos, és országos társadalmi párbeszédet indítanak, mondta Magyar. Fórumokat szerveznek az ország minden részén, mindenki elmondhatja, milyen országot akar. Az Országgyűlés ezt követően dönthet majd az új alkotmányról, a végső szót pedig népszavazáson ismét a magyar emberek fogják kimondani.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet holnapig lehet véleményezni, figyelmeztetett a miniszterelnök. Ez valódi konzultáció, mondta Magyar, nem olyan, mint a fideszeseké, amit egy bekötött szemű plüssmajom is ki tud tölteni.

Magyarországon soha többé nem lehet majd közvagyont lopni, mondta Magyar. Állva tapsolt az összes tiszás képviselő, ahogy a miniszterek is a miniszterelnök napirend előtti felszólalása után.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szombaton lezárult az Alaptörvény 17. módosításának véleményezése: 23 ezer ember küldte el a véleményét. Magyar szerint sokan időt szántak arra, hogy a saját javaslataikat is megosszák velük. „A beérkezett vélemények 95 százaléka támogatja a módosítást” – mondta. A levelek felében konkrét javaslatok szerepelnek.

Magyar szerint megható, ahogy az emberek részt vesznek ebben a folyamatban. „A legtöbben azt kérik, hogy a mandátumkorlátot terjesszük ki más közjogi tisztségviselőkre is.” Mások pedig a tapasztalat értékére hívják fel a figyelmet. Az eredményeket nyilvánosságra hozzák, és ezeket figyelembe véve hoznak majd döntést. A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar embereket eddig nem kérdezték meg, de ők nem ezt az utat választják. Magyar szerint ez a folyamat most azért gyors, mert helyre kell állítaniuk a jogállam kereteit, amit a Fidesz lebontott. Ezek után egy olyan folyamatot indítanak el, amelynek a végén egy olyan alkotmány születik, amit egy egész nemzet magáénak érezhet.

Magyar Péter ismét megüzente a nyár végén megszűnő kekvák (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) vezetőinek, hogy semmilyen vagyont érintő döntést ne hozzanak meg. Aki mégis így tesz, annak utána fognak majd menni.

A Tiszában nem ijedünk meg a nehéz helyzetektől, be fogjuk nyújtani a költségvetés módosítását, és el fogjuk kezdeni a rendbetételt, mondta a miniszterelnök. Arra kérte a minisztereket, hogy minden felesleges és pazarló költését szüntessék meg.

Nem látom Hankó Balázst, mondta Magyar, pedig lett volna hozzá pár kérdésem, ha még szabadlábon van.

Az NKA-botrányokkal kapcsolatban azt mondta: egy teljes tolvajnyelvet dolgoztak ki Hankóék a közpénz kitalicskázására, úszónak nevezték a fideszes pályázókat, úszóversenynek a támogatások odaítélését. Ezután hosszan sorolta a problémás NKA-támogatásokat, ahol fideszes kötődésű szereplők nyertek el pályázatokat. Hankó Balázs körül már szinte mindenkit elvittek, mondta.

A miniszterelnök beszélt a fideszes „gonoszságról” is. A Belügyminisztériumba a miniszter eddig külön bejáraton járt be. „Ezért olyan magányos reggel Pósfai Gábor belügyminiszter” – mondta Magyar Péter.

A kormányfő emlékeztetett, hogy Külügyminisztériumban Szijjártó Péter idején kivitték a közösségi terekből a székeket. Tanács Zoltán miniszter elődjével pedig nem volt szabad egy liftben utazni. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Magyar Péter állítása szerint megtiltotta a neki való köszönést, mert idegesítette. „Felfogják, hogy milyen mélyre süllyedtek?” – kérdezte a miniszterelnök.

Magyar Péter azt is sajnálja, hogy a magyar emberek nem voltak ott, amikor Vitézy Dávid közlekedési miniszter bemutatta, hogy milyen az ország közlekedési infrastruktúrája. A miniszterelnök szerint az, amit Lázár János építési és közlekedési miniszterként végigvitt, felfoghatatlan. „Nézték, ahogy a magyar emberek napról napra egyre veszélyesebb kátyúkat kerülgetnek, egyre rosszabb vasútvonalakon utaznak” – mondta. A miniszterelnök azt mondta, hogy az alsóbb rendű utak borzalmas állapotban vannak. „Egészen sokkoló volt, egy egész országot hagytak lepusztulni. A Fidesz pusztítása végigsöpört Magyarországon.”

Magyar azt mondta, hogy 91 híd van kritikus állapotban.

Ezek olyanok, amelyeken magyarok százezrei közlekednek nap mint nap. Lázár Magyar Péter szerint a legalkalmatlanabb ember volt az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetésére.

A fideszesekhez szólva a miniszterelnök azt mondta: a magyar embereknek ők először 3,7, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak, a saját apparátusuk áprilisban viszont már 6,8 százalékos hiánnyal számolt. A mostani átvilágításon pedig azt látni, hogy az orbáni örökség miatt az EU-s pénzek nélkül a hiány a GDP 8,3 százalékát közelítené, ez 7650 milliárd forint.

„Önök pontosan úgy tervezték meg, délibábokra, hazugságokra alapítva hazánk költségvetését, hogy az elszálló hiányt a Tisza-kormánynak és a magyar embereknek kelljen visszafizetni” – mondta Magyar.

Hozzátette, hogy minden egyes fedezet nélkül elköltött milliárd hiányzik valahonnan: a lepusztult iskolákból, a tanárok fizetéséből, a vízügyi beruházásokból, a gyerekvédelemből, a nyugdíjasok pénztárcájából. „A számlát végül a tisztességesen dolgozó magyar embereknek kell kifizetni” – mondta.

Arról is beszélt: az Orbán-kormány azon dolgozott, hogy szándékosan kárt okozzon a magyar embereknek. „Magánkézre játszották az állam stratégiai cégeit, állami hiteleket és hitelgaranciákat nyújtottak a vevő haveri cégnek, hogy vegyék meg áron alul a magyar állam, a magyar emberek tulajdonát” – mondta. „A magyar állam, mi hitelt adtunk azért, hogy abból az önök haveri cégei megvegyék a magyar állam stratégiai cégeit” – tette hozzá a fideszes frakcióvezetőhöz szólva. Szerinte több ezer milliárd állami hitelből fújtak fel olyan cégeket, amelyeket az állam már nem tulajdonol, de amelyeknek a működését az állam hónapról hónapra milliárdokkal támogatta. „Ez rosszabb, mint a privatizáció volt. Ez olyan mélység, amire nem volt példa a rendszerváltás óta” – mondta.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a hétvégi kormányülésen áttekintették többek közt a magyar gazdaság helyzetét, a közmédia helyzetét, a nemzetbiztonság kérdéseit és az előttük álló hónapok ütemtervét. Magyar Péter sajnálja, hogy a pilisszentkereszti kormányülés nem volt nyilvános, mert szerinte ha a magyar emberek szembesülhettek volna azzal, hogy mit hagyott maga után a bukott Fidesz, és akkor ők is ugyanúgy sokkolódtak volna, mint ők. „Ott ültünk ezen a háromnapos kormányülésen, azt láttam, hogy a minisztereim – eleinte jószándékúan – keresték az előző kormány döntései mögött a szándékot” – mondta Magyar Péter. „Kerestük, de nem találtuk.”

Magyar Péter szerint nincsenek arra szavak, amit az előző kormány költségvetési politikának nevezett.

„Vállalhatatlan, amit tettek. Vállalhatatlan”

– fogalmazott a fideszes képviselőknek címezve. A kormányfő szerint az előző kormány pontosan tudta, hogy a következő kormányra több ezermilliárd forint elhallgatott költséget hagynak. „Az önök gyurcsányi pillanata évtizedekig tartott. Érthető, hogy a mester visszavonult, hiszen tanítványai messze túlszárnyalták” – mondta.

A miniszterelnök azt mondta: sokan mondják neki, hogy lassítson, nem hajt a tatár.

„De, hajt” – válaszolta, hozzátéve, hogy a bukott kormány elrabolt 16 évet, és tartoznak a honfitársaknak azzal, hogy minden nappal közelebb vigyék őket egy működő, emberséges Magyarországhoz. Aztán a tatárjáráshoz hasonlította az Orbán-rendszert, és azt mondta: egyetlen dolog tartotta össze az Orbán-kormány utolsó éveit, a szervezett bűnözés.

Magyar Péter arról beszélt, hogy a napokban az elmúlt évtizedek legdurvább hőhullámával néz szembe az ország, a neheze pedig még hátravan. A miniszterelnök szerint nemcsak a jelenlegi hőség következményeit, hanem az elmúlt 16 évet, az Orbán-kormány örökségét is kezelniük kell, ezért különítettek el pénzt például a kórházak hűtésére.

A miniszterelnök megismételte kéréseit, többek közt azt, hogy a kültéri munkavégzést ütemezzék át a munkáltatók, ahol pedig van rá lehetőség, biztosítsanak home office-t. „Vigyázzunk egymásra, mutassuk meg, milyen az ország igazi arca” – mondta.

Magyar Péter a kommunista hatalomról beszélt, a kuláküldözések áldozataira emlékezett, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy szorgalmas munkából éltek, mégis üldöztetés áldozatai lettek a saját hazájukban.

50 nap, 1200 óra, ennyi ideje dolgoznak megállás nélkül Magyarországért, mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy katasztrofális állapotban hagyta Orbán Viktor Magyarországot. Hosszan sorolta, hogy mi mindent csináltak ebben az 50 napban – a teljesség igénye nélkül például megszüntették a rendeleti kormányzást, jelentősen csökkentették az országgyűlési képviselők fizetését, és ezzel több mint 50 milliárdot spóroltak, megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszabadítják a rendvédelmi szerveket a politika csápjaitól, megszüntetik a párhuzamos feladatellátást, létrehozták az egészségügyi minisztériumot, visszaadják az egyetemek autonómiáját, és rendezik a kekvák ügyét.

Azt is mondta, hogy az infláció évek óta nem látott mélységbe csökkent, az üzemanyag ára a korábbi védett ár alá esett, az ország ismét kiszámítható gazdaságpolitikát folytat, jelentősen csökkent Magyarország finanszírozási költsége, erősödött a forint. Hozzátette, hogy megkezdték például a vagyonadó bevezetésének és az egészséges élelmiszerek áfacsökkentésének előkészítését.

​Forsthoffer Ágnes házelnök úgy döntött, hogy kezdeményezi minden olyan folyamatban lévő peres eljárás békés megszüntetését, amelyben korábbi képviselők küzdenek az előző házelnök, Kövér László döntései, büntetései ellen. A házelnök egy korábbi esetet hozott példának, azt, amikor Tordai Bence Varga Mihályt videózta az előző ciklusban, majd több millió forintos büntetést kapott. Ekkor szigorítottak a telefonhasználaton.

A házelnök azt kérte a képviselőktől, hogy maradjanak méltók az Országgyűléshez, szerinte nem normális, ha direkt rossz videókat töltenek fel egymásról a közösségi médiába. Szerinte a történelem azokra emlékszik, akik értéket tudtak teremteni.

Forsthoffer Pócs János nevének kimondása nélkül arról beszélt, hogy az a képviselő méltatlanná teszi az Országgyűlést, aki a telefonjával, a vaku használatával videózik, majd azt mondja, hogy csak a tokját nézegette.

A házelnök felszólalását megtapsolták a fideszes padsorokból is, köztük például Kocsis Máté és Hidvéghi Balázs.

A hétfői ülés kezdetén se Lázár János, se Szijjártó Péter nem voltak bent a Parlament üléstermében.

Hétfőn és kedden extrém forróság várható Magyarországon, a meteorológiai előrejelzések szerint 41 és 42 fokos maximumokra lehet számítani. Emiatt kedd éjfélig a legmagasabb szintű, piros riasztás van érvényben.

Magyar Péter korábban bejelentette, hogy a kamionstopot felfüggesztik a hőségriadó idejére, a MÁV-Volán haváriaközpontjában is külön készülnek az extrém helyzetre, és előfordulhatnak járattörlések, ha az indokolt lesz. Az államigazgatásban hétfőn és kedden otthoni munkavégzést rendeltek el a meleg miatt.

„Felszólítom az augusztus 31-ig megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől vagy bármely más jognyilatkozat megtételétől” – írta Magyar Péter miniszterelnök vasárnap esti Facebook-bejegyzésében.

Magyar azután írta posztját, hogy szombaton Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is lemondott egyetemi kuratóriumi tagságáról, korábban pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér jelentette be lemondását a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról. Őt megelőzően Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója is bejelentette, távozik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) éléről.

Pénteken és hétvégén a kormány a háromnapos informális kormányülést tartott Pilisszentkereszten. Erről a miniszterelnök hétfőn Facebook-videóban számolt be: miután beszélt a hőség miatt kialakult helyzetről, a miniszterelnök azt mondta, a kormányülésen áttekintették

• a magyar gazdaság újraindításának feltételeit;
• a kiemelt beruházások sorsát;
• az átvilágítások első eredményeit;
• a közmédia helyzetét;
• a külpolitikai feladatokat, az illegális migráció, a költségvetés, a nemzetbiztonság kérdéseit;
• a minisztériumok működését;
• a következő hónapok ütemtervét.

Magyar Péter azt mondta, hogy drámaian rossz állapotban van a költségvetés, szerinte köszönőviszonyban sincsenek egymással azok a költségvetési hiányszámok, amiket az Orbán-kormány nyilvánosan mondott, vagy a hivatalos dokumentumokban leírt, és amiket a Tisza-kormány lát. „A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számolt. Az átvilágításaink után pedig ma már azt látjuk, hogy a valós 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, és még ezekkel a forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet” – mondta a miniszterelnök. Magyar beszámolójáról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

Az Országgyűlés ma dönteni fog az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakulásáról is. Ez a szervezet egyrészt részt vesz a parlamentek világszervezetének nemzetközi tevékenységében, másrészt az országgyűlési képviselők által létrehozott, többoldalú baráti tagozatok és kétoldalú baráti csoportok munkájában koordináló, a házelnök számára javaslattevő szerepet lát el az Országgyűlés keretein belül.

Az Interparlamentáris Unió évente két közgyűlést és számos szakosított konferenciát szervez, amiken az Országgyűlés hivatalos küldöttségek delegálása révén képviselteti magát. Az Országgyűlés a parlamenti ciklusok kezdetén választja az IPU elnökségi delegációját.

Az Interparlamentáris Unióban az Országgyűlés 1889 óta alapító tagként vesz részt. Eddig nyolc alkalommal jelölhettünk képviselőt az IPU 18 fős csúcsszervezetébe, a Végrehajtó Bizottságba, legutóbb 2006-ban történt ilyen.

Az IPU-ról a Parlament honlapján lehet részletesebben olvasni.

Az Országgyűlés még június 15-én megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, és Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét.

Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontjára azért van szükség, hogy meg tudják szüntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az eredeti javaslatban egyszerűen hatályon kívül helyezték volna ezt a részt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

Az Országgyűlés egy olyan indítványt is elfogadott, ami szerint Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi elnöke, valamint a szervezet elnökhelyettesei nem kapnának végkielégítést. A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal már csak addig vállalhat kötelezettségeket, amíg a törvény hatályba nem lép, mivel utána meg is szűnik – az Igazságügyi Minisztériumba olvadva, mivel hivatalosan oda kerülnek át korábbi feladatai.

A törvény hatálybalépésével megszűnnek azok az eljárások is, amelyeket a Lánczi vezette hivatal a „nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény” alapján indított. Megszűnik emellett minden ottani dolgozó jogviszonya is, akiket végkielégítés is megillet – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Orbán-kormány 2023-ban alapította.

A polgármesterek bérének csökkentését a Tisza javaslatára tárgyalják, Magyar Péter korábban azt mondta: a választóktól kapott felhatalmazás alapján, az önmérséklet és az alázat jegyében csökkentik majd a miniszterelnök, a miniszterek, a képviselők és a polgármesterek fizetését is. A korábban benyújtott és megszavazott, a képviselők és a miniszterelnök fizetéscsökkentéséről szóló törvényjavaslatból viszont a polgármesterek akkor még kimaradtak.

A polgármesterek javadalmazását 2011-ben az önkormányzati törvénnyel egységesítették, és akkor kapcsolták hozzá a lakosságszám szerinti települési kategóriákhoz. 2016-ban aztán új rendszert találtak ki, amelyben az államtitkárok központilag meghatározott fizetéséhez kötötték a polgármesterek bérezését is. A megyei jogú városok vezetői ekkortól államtitkári fizetést kaptak, a kisebb városok egy ebből százalékosan számított alacsonyabb bért.

Ezzel a rendszerrel azonban több probléma is volt: az egyik, hogy a fizetések nem emelkedtek automatikusan az inflációval, ezzel a polgármesterek kiszolgáltatottá váltak a kormány emelési szándékának. A másik, amit akkor sok polgármester kifogásolt, az volt, hogy az államtitkárok fizetését a gyakorlatban pótlékokkal is tudták emelni – ez az emelés azonban a polgármestereknek nem járt.

A polgármesterek fizetése a következő években nem tartotta a lépést az általános és vezetői szintekre jellemző fizetésemelkedéssel, ami miatt 2021-ben megint új rendszert találtak ki. Ez akkor komoly emelést jelentett a polgármesterek fizetésében, de mivel a városvezetői béreket nominálisan, tehát fix összegben adták meg, az emeléseket jelentős részben megette a 2022–2023-as nagy infláció.

A kormány végül 2024 őszén, az új önkormányzati ciklus első napjaiban állt elő a most is hatályban lévő rendszerrel. Ez a polgármesterek fizetését nem nominálisan, hanem a képviselők javadalmazásához hasonlóan az előző évi átlagbérhez képest adja meg, vagyis azokat nem kell évről évre újratárgyalni, automatikusan nőnek az általános béremelkedés ütemében.

Arról, hogy hogyan néz ki most a polgármesterek fizetési táblája, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az Országgyűlés ülésén tárgyalják ma a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot, amelynek egyes részei sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges.

Ezen kívül szó lesz a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazásának korlátozásáról szóló javaslatról is, ami szintén részben sarkalatos, így egyes rendelkezéseihez ugyancsak kétharmados támogatás kell. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés.