Melléthei-Barna benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséről szóló törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt parlamenti képviselője kedden este benyújtott egy törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának folyamatát készítené elő. A törvényjavaslat értelmében egy 11 fős bizottság segítené a ma még minősített dokumentumok minősítésének eltávolítását.
Magyar Péter még 2024-ben, politikai karrierje elején megígérte, hogy esetleges hatalomra kerülése esetén gondoskodna az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A választások után aztán bejelentette, hogy az ügynökakták és azokhoz kapcsolódó mágnesszalagok titkosítását idén feloldják, és azokat október 22-én kereshető módon nyilvánosságra hozzák.
Az aktanyilvánosságnak azonban vannak korlátai, az egyik, hogy sok iratot megsemmisítettek, a másik, hogy a meglévő iratokból nem mindig egyértelműen beazonosítható, ki szerepel rajtuk. Harmadrészt van az a probléma is, hogy bizonyos iratok nemzetbiztonsági okokból máig titkosítás alatt állnak. Ez utóbbin segítene Melléthei-Barna mostani törvényjavaslata, amely a titkosítások feloldását készítené elő.
A javaslat létrehozna egy 11 tagból álló Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő
Tanácsadó Bizottságot, amelynek elnökét és tagjait a kormány nevezné ki. A 11 főből öt szolgálati háttérrel rendelkező tagra a szolgálatokat ellenőrző miniszterek tehetnének javaslatot, hat történészi-levéltári-adatvédelmi háttérrel rendelkező tag személyére pedig a kultúráért felelős miniszter tehetne javaslatot. A bizottságban a tagok szótöbbséggel dönthetnének.
A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”, valamint ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A bizottságnak az ez ügyben végzett szakmai és értékelő munkájáról rendszeresen be kellene számolnia a nyilvánosságnak, és intézkedési javaslatokat kellene megfogalmaznia a kormánynak. A bizottság tagjainak fizetés nem járna, de a kultúráért felelős miniszter által delegált tagok költségtérítést kapnának.
Fontos részlet, hogy a törvényjavaslat értelmében a nemzetbiztonsági szolgálatoknak tételes jegyzékben kellene tájékoztatást adnia a bizottságnak a kezelésükben álló minősített iratokról. A bizottság ezeket mind megnézheti majd, és javaslatokat tehet majd arra, hogy azok közül minek a minősítését tartsák fenn, és minek a minősítését szüntessék meg.
A feloldásra javasolt dokumentumok esetében a minősítésért felelős intézménynek kötelező lesz vagy feloldani a minősítést, vagy részletesen megindokolni, hogy a feloldási javaslattal miért nem ért egyet. Ezt az indoklást a bizottságnak és az adott nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszternek is meg kell küldeni. A minősítés alól feloldott dokumentumokat a szolgálatoknak azonnal át kell adnia az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
A törvény megszavazása esetén a kormánynak 15 napja lenne felállítani a bizottságot. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának esélyeiről és nehézségeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
