Jogászok nyílt levélben magyarázzák, miért lenne indokolt elmozdítani a hivatalban maradt közjogi tisztségviselőket

Egyetemi oktatók és kutatók egy csoportja nyílt levélben állt ki a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltása mellett. A jogtudósok állásfoglalása azután született, hogy Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel többek között a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, kilátásba helyezve, hogy távozásuk hiányában az Országgyűlés Alaptörvény-módosítással távolítja el őket.

A levél szerzői hangsúlyozzák: bár a kétharmados parlamenti többség hatalma sem korlátlan, a tisztségviselők elmozdítása ebben a rendkívüli helyzetben jogilag és morálisan is igazolható.

Indoklásuk szerint az érintett vezetők az elmúlt időszakban nem a jogállamot szolgálták, hanem aktív szerepet játszottak az autokratikus egyszemélyi hatalom kiépítésében és fenntartásában. Döntéseikkel vagy éppen mulasztásaikkal felelősség terheli őket a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért és tömeges jogsérelmekért. Mivel a vezetők a végsőkig lojálisak maradtak a lebontott rendszerhez, a jogtudósok szerint visszafordíthatatlanul hiteltelenné váltak, maradásuk pedig ellehetetlenítené a demokratikus jogállam helyreállítását.

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetik a jelenlegi parlamenti többséget, hogy a személycserék során járjon el önkorlátozó módon. Felszólítanak a korábbi korszakot jellemző „trükkös”, színlelt jogi megoldások elkerülésére, és javasolják, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet elhamarkodott átalakításával.

A levél szerint az új, hiteles és pártatlan közjogi vezetők kiválasztásának nyilvános eljárásban, szakmai testületek bevonásával kell megtörténnie, hogy ez a rendkívüli lépés valóban a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítását szolgálja.

A Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados többséget szerzett, Magyar Péter már rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólított fel több állami tisztségviselőt is. Sulyok Tamásnak május 31-ig adott határidőt, de a köztársasági elnök úgy döntött: nem mond le. Másnap aztán a miniszterelnök személyesen is megjelent Sulyoknál, majd kijelentette, hogy a kétharmados felhatalmazásukkal módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy helyreállítsák a magyar jogállamot.