Túl jól hangzik, hogy igaz legyen: 3,5 kilométernyi zöld Duna-parti sétány lehet Újbudán

A Pünkösdfürdő park után újabb nagy Duna-parti zöldfejlesztés indulhat hamarosan Budapesten, ezúttal Buda délebbi részén, 3,5 kilométer hosszan, a Kopaszi-gáttól egészen le Budafokig. A részletes koncepcióterveket kedden mutatták be. Megnéztük, mi van most, és mi lesz majd a helyszínen, ha minden a tervek szerint alakul.
A Duna és az FKF Budafoki úti Hintőanyagtároló kerítése közötti keskeny kis zugban két hajléktalanbódé áll a burjánzó vegetációban. Egyébként minden csendes, a háttérben a folyó csobog halkan. A két bódéban nincs senki, így nem tudom megkérdezni az itt élőket, tudnak-e arról, hogy kunyhójuk helyén hamarosan városi-rekreációs parti övezet lesz, sétánnyal, kerékpárúttal, ligeterdővel.


A bungaló mögött áthatolhatatlan bozótos, amit furcsa betonszerkezet vigyáz, korábban talán egy folyami kavics- és homokrakodó torony lehetett. Azon túl délre egy lekerített, kiszáradt fűvel és gazzal borított nagy parti telek várja, hogy megérkezzenek a tervezett biodiverz és vadvirágos extenzív fenntartású évelőágyások, amelyek között majd (3-8 éven belül) az újbudaiak cseverésznek a pihenő- és napozóhelyeken. Legalábbis a koncepcióterv szerint.
A majdani Duna-parti sétány két, már megvalósult és jól működő parti fejlesztést köthet össze: a Kopaszi-gát parkját és budafoki Dunafok szabadidőparkot. A 3,5 kilométeres parti szakasz nagyobb részén ma gát fut, tetején közepes minőségű kerékpárúttal, rozsdaövezeti-ipari környezetben.
Főleg kutyások és bringások használják, de itt, a Kondorosi úthoz közel eső részen alakították ki 2021-ben az első kísérleti dunai pihenőparkot Árasztó-part néven, amit tavaly egy nadrágszíjnyi szabadstranddal is megtoldottak. Mivel több a sóder, mint az árnyék, és a szomszédos építőanyag-rakodó is időről időre porfelhővel borítja be a helyet, ennek a résznek még van hova fejlődnie. A koncepcióterv szerint a fürdőrész 100 méter hosszan bővülne, és mosdó, zuhany, ivóvíz is lesz majd, valamint jóval több zöld.
Délebbre is megvetette lábát már régebben egy vendéglátóipari komplexum, Dunaparty Megálló néven. Étel-ital, palacsinta kapható ezen a mikro méretű Római-parton, ami elég népszerű a kerékpárosok és a helyiek körében. Jelenleg ennyi élet van a gáton, ami a koncepció szerint még egy fasort kapna, és játszótérrel, piknikezővel, streetballal, mászófallal, büfé-mosdó-kerékpáros szervizpontokkal, pihenő- és napozóhelyekkel bővülne ezen a szakaszon.


Ugyan ez a rész is fejlesztésért kiált, de ahol sokkal nagyobb szükség lenne rá, az a Kopaszi-gát (Hengermalom utca) és az Árasztó-part (Kondorosi út) közötti belső szakasz. Itt jelenleg semmilyen legális hozzáférés nincs a parthoz, gyalog és kerékpárral is kerülve, a Budafoki út repedezett járdáján lehet az egyiktől a másikig eljutni.
Ezen a partszakaszon több építkezés is folyik: a Biggeorge és a Metrodom épít lakóparkokat. Az, hogy egyáltalán elkezdődhet valami ezen a területen, részben az építkezések miatt is van, hiszen jóval értékesebb egy ingatlan, ha zöld Duna-partra néz, azaz érdekük befektetni a közparkba. A kerületi önkormányzat településrendezési szerződésben határozhatja meg a zöldfejlesztés tartalmát, aminek költségét az ingatlanfejlesztők állják jelentős részben. Ha elkezdődik a zöldsétány kiépítése, akkor itt fog.
A most elkészült koncepciótervet teljes egészében a Metrodom finanszírozta a településrendezési szerződésben vállalt kötelezettsége szerint, mondta Erhardt Attila, újbudai alpolgármester lapunknak. Ahol van szomszédos ingatlanfejlesztés, ott a cél az, hogy az adott fejlesztő (például a Biggeorge vagy a Sundell) finanszírozza az adott szakasz megvalósítását, tette hozzá.



Az Árasztó-part környékén a magyar állam, a fővárosi és a kerületi önkormányzat együttműködésében képzelik el a megvalósítást, amihez a kerület részéről a településrendezési szerződések alapján a távolabbi környéken aktív ingatlanfejlesztők által befizetett településfejlesztési hozzájárulásokat is felhasználnák, közölte Erhardt. Ez utóbbihoz, illetve a déli szakasz megvalósításához felmerült EU-s forrás igénybevétele is, melyről az egyeztetéseket remélhetően rövidesen megkezdik a kormány illetékes szerveivel, mondta az alpolgármester.
Aki most akarja megnézni, mi van a majdani első lépcsős fejlesztés helyén, annak be kell gerilláznia magát valahogy a Kopaszi-gátnál a Dürer kert területére, onnan egy murvával felszórt kis gyalogösvény visz ki a Dunához. Egy nagy, földes placcra jut ki, ahol gépkocsik parkolnak, feltehetően az építkezésen dolgozó embereké. Balról a Duna, jobbról a lassan befejeződő lakópark, ez a terület hamarosan változni fog.
Egy teherautók által megnyomorított földúton haladhatunk tovább dél felé. Balról lekerített üres parti telek, aztán egy útépítő cég anyaglerakó telephelye következik, majd a Galvani út betorkollásánál a cikk elején már említett Hintőanyagtároló és a mögötte megbújó hajléktalan zug. Ha minden igaz, itt is gyorsan változik a helyzet, amint az ingatlanfejlesztés előrehalad. A tervek szerint itt városi–rekreációs zóna lesz, növekvő zöldfelülettel, oldottabb térhasználattal, pihenő- és sport funkcióval.
A koncepciótervnek a Galvani úti betorkollás egy szürke zónája, ugyanis ide tervezték korábban a Csepelre vezető Galvani híd budai hídfőjét. A hídtervek megalkotása óta a nemcsak a híd, hanem a csepeli szigetcsúcs óriásparkja, valamint a ferencvárosi diákváros (később Fudan-egyetem) koncepció is léket kapott, és bugyborékolva a Duna fenekére süllyedt, ezért kétséges, hogy lesz-e a közeljövőben valami a Galvani hídból. Mindenesetre számolnak vele, legalábbis kihagyták a hídfő helyét a tervekben.


Rokonszenves a koncepciótervben a fő cél, azaz hogy a jelenleg szikkadt, gazos parton csökkentsék a hősziget-hatásokat, komfortos mikroklímát alakítsanak ki fenntartható zöld infrastruktúrával. Ez utóbbihoz jó várostűrő képességű, dekoratív növényeket ültetnek, nyolcszáz új, lombos fával, a Natura 2000-es szempontok figyelembevételével.
A sétányon több kerékpáros híd segíti majd az átkelést a patakokon, és a koncepcióterv szerint lesz a 2,6 méter széles kerékpárúttal párhuzamos, sőt, a folyó fölé bekanyarodó lebegő sétány is.
És hogy mikor lesz ebből valami? A koncepció szerint a fejlesztésének üteme alapvetően attól függ, hogy az egyes érintett parti telkeken mikor és milyen ütemben tudnak a beruházók fejlesztésbe kezdeni. Az északi részen, azaz a Galvani út és a Hengermalom út között lehet az első ütem, de az átadásig itt is valószínűleg még három évet kell várni.
Az innen letölthető koncepciótervet kedden mutatták be XI. kerületi Albertfalvi Közösségi házban.