Reuters Intézet: A Telex a legnépszerűbb és az egyik legmegbízhatóbb magyar hírportál
Az RTL és a HVG után a Telexet tartják a magyar olvasók a legmegbízhatóbb hírforrásnak – derül ki a Reuters Intézet éves jelentéséből. A Telex a tavalyi évhez hasonlóan Magyarország legtöbbek által használt online hírforrása.
Az Oxfordi Egyetemen működő, médiatudománnyal foglalkozó kutatóintézet 48 országban vizsgálta a sajtó helyzetét közel 100 ezer ember bevonásával.
Magyarország továbbra is sereghajtó a sajtóba vetett bizalom szempontjából, a felmérés szerint a hírek iránti általános bizalom 5 százalékponttal, 17 százalékra csökkent.
Ez 2016 óta a legalacsonyabb érték Magyarországon, ami a vizsgált 48 ország közül a az utolsó helyre volt elegendő. A globális átlag 40 százalékról 37-re csökkent.
A tanulmányhoz készített felmérés szerint az online lapok közül a Telexet olvassa a legtöbb magyar hírfogyasztó heti rendszerességgel. A televíziók, rádiók és nyomtatott lapok rangsorát az RTL vezeti.
A hírfogyasztók 41 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a Telexet. A HVG esetében a válaszadók 44, az RTL esetében 49 százaléka válaszolta azt, hogy megbízhatónak tartja.
A legrosszabbul a tavalyi évhez hasonlóan a Blikk teljesített, az előző jelentéshez képest 2 százalékpontot rontva mindössze a hírfogyasztók mindössze 15 százaléka bízik a híreiben, de a közmédia, az Origo, a Magyar Nemzet és a TV2 híreit is kevesebb mint a válaszadók negyede tartja megbízhatónak.
Az RTL nemcsak elérésben és megbízhatóságban kiemelkedő médiaszereplő a magyar piacon, a szerepe tovább erősödött, miután a külföldi tulajdonú médiacégek száma Magyarországon a 2010-es 57-ről 17-re csökkent – ezek közül az RTL a legnagyobb.
A kutatás kitér arra is, hogy az elmúlt évben a magyar médiát nagyrészt a 2026-os parlamenti választások kampánya határozta meg. „A kormánypárt népszerűségének csökkenésével a párt számos eszközt vetett be – fokozódó retorikát, a kritikus hangok
elnyomására irányuló jogalkotási intézkedéseket, közösségi média- és óriásplakát-kampányokat, médiapiaci manővereket, valamint mesterséges intelligenciával generált deepfake-eket – a gazdasági transzferek és az állami erőforrások felhasználása mellett” – olvasható a tanulmányban. Példaként a jelentés a Blikk felvásárlását, az Orbán-kormány és a kormányközeli csatornák kiemelkedő reklámköltéseit, és az MI-generált Magyar Péter-ellenes plakátkampányokat említi.
A jelentés szerint míg a kormányközeli média nagyrészt állami hirdetésekből tarthatta el magát, a független hírportálok elsősorban olvasói támogatásokra és külföldi pályázati forrásokra támaszkodhattak.
A Reuters Intézet 2025-ös hírfogyasztási tanulmányáról írt beszámolónkat itt, a 2024-eset itt, a 2023-as jelentésről írt cikkünket pedig itt olvashatják.
Módszertan:
A tanulmányhoz felhasznált közvélemény-kutatást a YouGov készítette 48 országban, minden országban nagyjából 2000 megkérdezett bevonásával. A felmérést online, 2026. január–februárjában végezték. A kutatás eredményei életkorra, nemre, régióra és öt országot kivéve iskolai végzettségre vonatkozóan is reprezentatívak. A nézettségi és olvasottsági eredmények nem feltétlenül megegyezőek a piaci közönségmérések adataival, mivel a nézők és olvasók bemondása alapján vizsgálták a sajtótermékek elérését – így azt reprezentálja, hogy a megkérdezettek saját bevallásuk szerint milyen sajtótermékeket fogyasztanak.
