A KDNP-s Máthé Zsuzsa szerint a szívhangrendelet eltörlésével magukra hagynák a krízishelyzetbe került nőket

Ha a szívhangrendeletet eltörlik, teljesen magukra hagyják azokat a „krízishelyzetben lévő nőket”, akik abortusz előtt állnak, „többségében válságban vannak, beszűkült tudatállapotban kell dönteniük olyasvalamiről, ami egy életre nyomot hagy bennük” – mondta Máthé Zsuzsa, a KDNP országgyűlési képviselője a Magyar Nemzetnek.

A képviselő szerint „ez egy nagyon érzékeny helyzet, a döntésük előtt fontos valóban tudatosítani bennük, hogy egy másik ember szíve pulzál az ő szívük alatt.” A szívhangrendelet szerinte azt a célt szolgálja, hogy „egy édesanyának – akinek egyébként a döntési joga liberális szabályok szerint adott – egyetlenegyszer lehetősége legyen a kisbabájával »szót váltani«, hallani őt.”

Az Orbán-kormány 2022 szeptemberében bármiféle társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nélkül, gyakorlatilag a semmiből fogadta el a szívhangrendeletet, aminek a lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját. Hegedűs Zsolt már bizottsági meghallgatásán azt mondta a rendeletről: ebben az ügyben a politika megerőszakolta a szakmát.

Hétfőn heves vita alakult ki a parlamentben, miután Máthé Zsuzsa interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszternek a szívhangrendelet ügyében. Máthé azzal érvelt, a szívhangrendelet célja, hogy az édesanyák megalapozott döntést hozhassanak, és arról beszélt, „a magzat szapora lüktetése az élet öröméről üzen”. Hegedűs válaszában azt mondta, a szívhangrendelet bevezetése egyértelműen politikai döntés volt, szerinte a szakmán belül mindenki tudta, hogy hazugságra épül, „szívtelen szívhangrendelet született”.

Kedden az egészségügyi miniszter hétfőn hosszú bejegyzésben fejtette ki, mi a problémája a szívhangrendelettel, és megosztotta a Szülészet-nőgyógyászati Tagozat válaszait is az általa feltett kérdésekre. A válaszokból kiderült, hogy nem volt megfelelő szakmai evidencia, nem készült valódi hatásvizsgálat, nem történt érdemi bioetikai elemzés, és a szakma szakmailag nem tartotta indokoltnak a szívhangrendeletet. A miniszter arról is írt, a terhesség korai szakaszában a Doppler-technikával hallhatóvá tett szívhang kockázatos eljárás, ezért rutinszerűen nem is végzik. „A kérdés az, hogy szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni” – írta Hegedűs.

Máthé a Magyar Nemzetnek azt mondta, a miniszternek nincs igaza abban, hogy a szívhangrendelet nem csökkentette az abortuszok számát, a statisztika szerint ugyanis a rendelet 2022-es bevezetése óta csökkent a művi vetélések száma. „A regisztrált adatok szerint amíg 2010-ben 40 449 abortuszt végeztek el, 2025-re ez a szám 20 400-ra csökkent” – mondta.

Tavaly novemberi cikkünkben több statisztika segítségével mutattuk be, hogy érdemben nem hatott az abortuszok számára a szívhangrendelet. 2010 óta valóban csökken az abortuszok száma – ahogy valójában 1995 óta folyamatosan. Annak azonban nem sok értelme van, ha csak az elvégzett terhességmegszakítások számát nézzük, a népességfogyás miatt ugyanis ezt mindenképp viszonyítani kell valamihez. Az egyik összehasonlítási alap a száz élveszülöttre jutó terhességmegszakítások száma: ebből az látszik, hogy egyre nagyobb a száz élve születésre jutó abortuszok száma. Emögött nem az van, hogy a terhességmegszakítások száma nőtt, az ugyanis csökkent, hanem az, hogy közben a születések száma sajnos még inkább megcsappant, mint az abortuszoké, így az arányuk az abortuszok javára változott – ez a trend a szívhangrendelet bevezetése óta sem változott.

A másik adat az ezer szülőképes (15–49 éves) nőre jutó terhességmegszakítások száma. Míg 2008 után folyamatos, viszonylag állandó tempójú volt a szám mérséklődése, 2021–2022-ben 10,1-en stagnált, majd újra csökkenni kezdett ugyan (9,9-re 2023-ban és 9,6-ra 2024-ben), de lassabban, mint a stagnálás vagy a rendelet életbelépése előtt.