Hegedűs Zsolt a szívhangrendeletről: Nem a szakma mondta azt, hogy bizonyítottan szükséges a szívhang hallhatóvá tétele

Hosszú bejegyzésben magyarázta el Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, mi a problémája a szívhangrendelettel. Hegedűs a poszt elején hangsúlyozta, ez a vita nem az abortuszról általában szól, és nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést, hanem arról, van-e bizonyíték arra, hogy a magzati szívhang hallhatóvá tétele befolyásolja a várandós terhességmegszakítással kapcsolatos döntését.

Hegedűs szerint a szívhangrendelet erre az előfeltevésre épült, csakhogy a rendelet normaszövege „a Belügyminisztériumban, kormányzati megrendelésre készült. Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni.”

„Nem a szakma mondta azt, hogy bizonyítottan szükséges a szívhang hallhatóvá tétele. Nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat. Nem a szakma készített előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi és hatásvizsgálati elemzést.”

Az Orbán-kormány 2022 szeptemberében, bármiféle társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nélkül, gyakorlatilag a semmiből fogadta el a szívhangrendeletet, aminek a lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját. Hegedűs Zsolt már bizottsági meghallgatásán azt mondta a rendeletről: ebben az ügyben a politika megerőszakolta a szakmát.

„A Szakmai Kollégium elnöke és a Szülészet-nőgyógyászati Tagozat az általam feltett 42 kérdésre adott válaszában lényegében ezt a problémát rajzolja ki: nem volt megfelelő szakmai evidencia, nem készült valódi hatásvizsgálat, nem történt érdemi bioetikai elemzés, és a szakma a rendelkezést szakmailag nem tartotta indokoltnak” – írta a miniszter a bejegyzésében.

A miniszter ezután arról írt, fontos különbség, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz.

„Korai terhességben a szívműködés képi ultrahangos módszerekkel is megállapítható. A hallhatóvá tétel viszont Doppler-technika alkalmazását jelenti, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak: nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”

„A kérdés az, hogy szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”

Hegedűs szerint az, hogy a rendeletbe végül bekerült, hogy orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni, nem technikai apróság volt, hanem szakmai kerülőút, „amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.” Emiatt a miniszter szerint az is „erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme – a szívhang Dopplerrel történő hallhatóvá tétele – a gyakorlatban egyáltalán hányszor valósult meg ténylegesen és milyen hatással.”

Hétfőn heves vita alakult ki a parlamentben, miután Máthé Zsuzsa, KDNP-s képviselő interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszternek a szívhangrendelet ügyében. Máthé Zsuzsa azzal érvelt, a szívhangrendelet célja, hogy az édesanyák megalapozott döntést hozhassanak, és arról beszélt, „a magzat szapora lüktetése az élet öröméről üzen”.

Hegedűs Zsolt a válaszában azt mondta, neki orvosként és keresztény emberként az emberi élet védelme a fogantatástól a halálig alapvető parancs, de ez túlmutat a demagógián. A szívhangrendelet bevezetése egyértelműen politikai döntés volt, szerinte a szakmán belül mindenki tudta, hogy egy hazugságra épül, „szívtelen szívhangrendelet született.” Hegedűs válasza közben Novák Előd is bekiabált, majd heves szóváltás alakult ki Hegedűs Zsolt és Rétvári Bence között.