Tényleg a magzati szívhang meghallgatására kényszerítik a terhességmegszakítást kérő nőket?

„A művi terhességmegszakítással kapcsolatos új szabályozás nem ellentétes a MOK érvényes etikai kódexével és annak alapelvével, mert orvosként célunk minden emberi élet védelme” – írta szerdai közleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a héten megjelent abortuszszabály-módosításról, miszerint a terhességmegszakításra jelentkező nőknek igazolniuk kell, hogy „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta” nekik az orvosuk. Ez valószínűleg a magzat szívműködése, amit a szív pulzációja és a szívhang igazol.

A MOK szerint az új szabályozás „a meglévő protokollt érdemben csak adminisztratívan módosítja: eddig is szükséges volt a magzat életjeleiről meggyőződni, arról a terhes anyát tájékoztatni”. Azt ugyanakkor sajnálják, hogy

„az új szabály megjelenését társadalmi vita, szakmai egyeztetés ezúttal sem előzte meg”.

Életfunkciók működésére utaló tényező

Kedd reggel járta be a magyar sajtót, hogy a Belügyminisztérium új rendelete szeptember 15-től szigorít az abortusz szabályain. A szűkszavú jogszabály egyetlen egy dolgon változtat: előírja, hogy a terhességmegszakítási kérőlapon ezentúl szerepelnie kell az alábbi mondatnak is:

„A bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.”

Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője nem sokkal később már ünnepelt a Facebookon, azt írta:

„Esély az életre: ezentúl meghallgatják a magzat szívhangját az anyák!”

Dúró szerint hosszú évek küzdelme után végre megvalósult a céljuk: „a Mi Hazánk javaslatát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk, hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával. Ennyi mindenkinek jár. Erről szól a 29/2022-es számú BM-rendelet.”

Első szívdobbanás

A Telex által megkérdezett szülész-nőgyógyászok azonban nem ennyire biztosak a rendelet értelmezésében. Részben a Dúró-féle verziót erősíti a Belügyminisztérium hétfő délutáni közleménye, amiben azt írják, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium új egészségügyi szakmai irányelvet fogadott el a méhen belüli, élő várandóság megállapításáról és rizikó besorolásáról. Ebben a közleményben valóban szerepelnek az alábbi mondatok:

„Kutatások szerint a magyarok közel kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének kezdetét. A szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nő számára.”

De hogy valóban mi fog történni ezentúl a nőgyógyászok rendelőiben, azzal kapcsolatban még mindig több a kérdés, mint a válasz.

Új irányelv, amiben csak egyetlen új dolog van

A belügy rendelete egy szeptember 12-én megjelent egészségügyi szakmai irányelvre vonatkozik. A minisztérium szerint ők csak az ebben foglaltaknak megfelelően módosították a megfelelő rendeleteket, tehát igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy a szigorítás nem politikai döntés eredménye, hanem szakmai érvek támogatják.

Ez az irányelv az alábbi címet viseli:

A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a méhen belüli, élő várandósság megállapításáról és rizikóbesorolásáról a várandós gondozásba vétele céljából

Már ebből a címből is nyilvánvaló, hogy a dokumentum nem elsősorban a terhességmegszakításra jelentkezőkről szól, hanem arról, hogy általában véve hogyan kezelje a magyar egészségügy a várandós nőket – szaknyelven gravidákat.

Az irányelv legfontosabb – és szinte egyetlen lényegi – változtatása ez a mondat:

„Nem kívánt terhesség esetén biztosítani kell, hogy a várandós nő a magzatot, annak az adott terhességi korra jellemző életfunkcióit, szívműködését észlelje (pl. a magzat ultrahang képét, a szív pulzációját, ha technikailag lehetséges, egyértelműen azonosítva meg kell részére mutatni, illetve a szívhangot meghallgattatni, amennyiben annak orvosi ellenjavallata nem áll fenn).”

A megfogalmazás zavaros, először a „biztosítani kell” fordulat szerepel, mintha az orvos kötelessége csak a magzati szívműködés bemutatásának felajánlása lenne, a zárójeles rész viszont már azt írja, „meg kell részére mutatni” és „meghallgattatni”, itt tehát már egyáltalán nem utal semmi arra, hogy a várandós nőnek bármilyen választási lehetősége lenne. Ugyanakkor az „amennyiben annak orvosi ellenjavallata nem áll fenn” tagmondat jelentős manőverezési lehetőséget biztosít, csak nem a várandós nő, hanem az orvos számára, hiszen ő dönthet úgy, hogy inkább mégsem mutatja meg a szívhangot.

Ez csak a főszabály

Az egészségügyi szakmai irányelveket az úgynevezett Egészségügyi Szakmai Kollégium adja ki, ami az egészségügyért felelős miniszter – ebben a kormányban: Pintér Sándor belügyminiszter – tanácsadószerve. Az irányelvek arra valók, hogy egyenletes színvonalon és egységes szakmai alapelvek mentén biztosítsák a magyar egészségügyi ellátást. A betartásuk nem minden áron kötelező, de ha egy orvos munkája során eltér valamelyik irányelvtől, akkor azt az eltérést dokumentálnia kell. A vonatkozó jogszabály szerint: „Olyan egészségügyi kérdésben, amelyre vonatkozóan létezik egészségügyi szakmai irányelv, az adott egészségügyi szakmai irányelv képezi az alapját az egészségügyi szolgáltatások szervezésének és szakmai ellenőrzésének, illetve az alapján kerül meghatározásra az is, hogy a különböző alternatívák közül mely ajánlások közfinanszírozottak.”

Összefoglalva tehát a magyar egészségügyben főszabály szerint mindenki a vonatkozó egészségügyi szakmai irányelvek alapján kap ellátást.

Ez a főszabály változott most a terhességmegszakításra várókra vonatkozóan, méghozzá úgy, hogy lehetőség szerint ezeknek a nőknek meg kell mutatni a magzatuk szívhangját és a szív pulzálását. A Telex által megkérdezett nőgyógyászok szerint azonban az ilyesmit szinte lehetetlen ellenőrizni, és elég valószínű, hogy egyetlen abortuszra jelentkező nő sem fogja sérelmezni, ha az orvosa nem mutatja meg neki a magzati szívhangot.

A szakemberek megjegyezték, hogy ezen a területen már most is elég nagyok az eltérések egy-egy orvos gyakorlata között, vannak, akik nem is vállalnak terhességmegszakítást. Viszont akik igen, azok általában nyitottabbak és érzékenyebbek az ilyen válsághelyzetben lévő nők problémáira, ezért valószínű, hogy nem sokan fogják erőltetni ilyen esetekben a szívhang meghallgatását. Alapesetben, várt és tervezett terhességeknél viszont a szívhang meghallgatása és a pulzáló szív megtekintése az ultrahangon örömteli pillanat az orvosnak és az anyának is.

Növekvő kiszolgáltatottság

A módosításnak tehát az egyetlen, jogilag tényleg kötelező eleme az, ami a terhességmegszakítás kérőlapjára került, azaz hogy a bemutatott orvosi leleten rögzíteni kell, hogy „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”.

Itt viszont már semmit nem írnak a szívhang meghallgatásáról, ezzel még több lehetőséget adnak az orvosnak arra, hogy eltekinthessen ettől, hiszen a szív pulzálása – és sok más – is minősülhet „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőnek”. Arról ugyanis, hogy egészen pontosan mik lehetnek ilyen tényezők, – egyelőre – semmilyen jogszabály nem rendelkezik.

A terhességmegszakítás mellett döntő nőket azonban mindenképp megalázóbb helyzetbe hozza ez a módosítás:

jobban kiszolgáltatja őket az orvosuknak, tovább stigmatizálja a döntésüket, és igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha az, hogy nem akarják elmélyíteni a saját szenvedésüket, valamilyen módon jogellenes magatartás lenne. Nem véletlen, hogy a mostanihoz hasonló rendelkezések már több országban a terhességmegszakítás tényleges jogszabályi korlátozásához vezettek.