Mennyit keresnek a polgármesterek, akiknek a fizetését olyan nagy hévvel csökkentené az új kormány?

„Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt!” – mondta Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy szerdai élő bejelentkezésében Magyar Péter szombati felvetésére, miszerint a miniszterelnöki, a miniszteri és a képviselői fizetések mellett a polgármesterek béreit is csökkenteni fogják.

Márki-Zay nem az első, aki elutasítással reagált a Tisza javaslatára: aznap Molnár Áron, Algyő polgármestere is Facebook-videóban jelentette be, hogy ha a kormány érdemben csökkenti a fizetését, akkor feláll és keres valami más munkát. Molnár ezt azzal indokolta, hogy érdemi csökkenés esetén kevesebbet keresne, mint azoknak az intézményeknek és cégeknek a vezetői, amelyek tevékenységéért ő felel. Ez szerinte megalázó helyzet lenne.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége átgondolatlannak nevezte a Tisza felvetését, és kezdeményezte, hogy a kormány érdemben tárgyaljon erről az önkormányzatokkal. Erre a Tisza nyitottnak tűnt, csütörtökön ugyanis Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter bejelentette, hogy az ügyben egyeztetésre hívta az önkormányzati érdekszervezetek vezetőit. Pénteken aztán tíz megyei jogú város vezetője nyílt levélben kérte a kormányt, hogy minden, az önkormányzatokat érintő döntés előtt egyeztessenek a polgármesterekkel és az önkormányzati szövetségekkel.

De miért akarja a Tisza csökkenteni a polgármesterek fizetését, és mennyit is keresnek ők igazából?

A képviselők negyven százalékot buknak

A polgármesterek fizetésének csökkentéséről Magyar Péter miniszterelnök szombaton, az RTL-nek adott interjújában beszélt először. Ott azt mondta, hogy a választóktól kapott felhatalmazás alapján, az önmérséklet és az alázat jegyében csökkentik majd a miniszterelnök, a miniszterek, a képviselők és a polgármesterek fizetését is. Azt pontosan megmondta, hogy a miniszterelnök fizetését mennyivel csökkentenék, a polgármesterek bérével kapcsolatos elképzelésekről azonban nem osztott meg részleteket.

Ez a kettősség aztán folytatódott a héten: csütörtökön ugyanis benyújtották a képviselők és miniszterelnök fizetéscsökkentéséről szóló törvényjavaslatot, amelyből a polgármesterek – egyelőre – kimaradtak. A törvényjavaslat szerint:

• a képviselők alapfizetése az előző évi átlagbér háromszorosáról annak 1,8-szorosára csökken, ami 40 százalékos vágást jelent;
• a miniszterelnök fizetése pedig a képviselők fizetésének 2,7-szereséről annak 2,91-szeresére nő, ami összegben kifejezve értelemszerűen jókora csökkenés.

A csütörtökön reggel benyújtott törvényjavaslatban azonban nincs szó a polgármesterek javadalmazásának megváltoztatásáról, és Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszter csütörtök délutáni jelzése alapján, hogy egyeztetést kezdeményez az ügyben, ezen a téren csak később várhatunk konkrétumokat.

A képviselői és miniszterelnöki fizetések csökkentése felveti azt a kérdést, hogy vajon jó-e, ha ezek az állami vezetők sokkal kevesebbet keresnek, mint más állami szervek vezetői, polgármesterek, állami cégvezetők vagy esetleg magáncégek vezetői. Csak hogy két példát említsünk:

• a miniszterelnök bérezése az új rendszer szerint a képviselői fizetés nélkül az átlagbér 1,8-szorosának 2,91-szerese, vagyis az átlagbér 5,238-szorosa. Ez kevesebb, mint a budapesti főpolgármester fizetése (ami az átlagbér hatszorosa), és jóval kevesebb, mint az Állami Számvevőszék vezetőjének fizetése (ami az átlagbér 12-szerese);
• az egyéni körzetekben 60-80 ezer választót képviselő parlamenti képviselők fizetése (ami az átlagbér 1,8-szorosa) alacsonyabb, mint az 1500 és 2000 fő közötti lakosságú falvak polgármestereinek fizetése (ami az átlagbér kétszerese).

Ez alapján teljesen logikus az, amit Magyar szombaton mondott, hogy a parlament tagjai után a polgármesterek és az állami tisztségviselők fizetését is csökkenteni kell.

Ezzel azonban az állami, politikai és önkormányzati vezetők fizetése teljes egészében le fog szakadni az állami cégek vezetőinek fizetésétől. Az állami cégeknél 2024-ig bruttó 2, 3, 4, illetve 5 millió forint volt a vezérigazgatók fizetésének felső határa, és már 2023-ban volt egy sor olyan cégvezető, akinek a fizetése elérte ezeket a határokat. (Palkovics László volt miniszter akkor egymással párhuzamosan egy 5 és egy 2,75 milliós fizetést is felvett.) Az Orbán-kormány aztán 2024 végén a vezérigazgatók esetében ezeket a határokat is megszüntette, vagyis azóta ötmilliónál is lehet magasabb fizetést adni.

Az állami tisztviselők fizetésének csökkentését tehát logikusan követnie kellene az állami cégek vezetői fizetéscsökkentésének. Ezzel azonban ezeknek a cégeknek a vezetői egy nagyságrenddel kevesebbet keresnének, mint az azonos méretű piaci cégek vezetői.

Két éve rendezték a polgármesterek fizetését

A polgármesterek javadalmazását 2011-ben az önkormányzati törvénnyel egységesítették, és akkor sorolták hozzá a lakosságszám szerinti települési kategóriákhoz. 2016-ban aztán új rendszert találtak ki, amelyben az államtitkárok központilag meghatározott fizetéséhez kötötték a polgármesterek bérezését is. A megyei jogú városok vezetői ekkortól államtitkári fizetést kaptak, a kisebb városok egy ebből százalékosan számított alacsonyabb bért.

Ezzel a rendszerrel azonban több probléma is volt: az egyik, hogy a fizetések nem emelkedtek automatikusan az inflációval, ezzel a polgármesterek kiszolgáltatottá váltak a kormány emelési szándékainak. A másik, amit akkor sok polgármester kifogásolt, az volt, hogy az államtitkárok fizetéseit a gyakorlatban pótlékokkal emelni tudták – ez az emelés azonban a polgármestereknek nem járt.

A polgármesterek fizetései a következő években nem tartották a lépést az általános és vezetői szintekre jellemző fizetésemelkedéssel, ami miatt 2021-ben megint új rendszert találtak ki. Ez akkor komoly emelést jelentett a polgármesterek fizetéseiben, de mivel a városvezetői béreket nominálisan, tehát fix összegben adták meg, az emeléseket jelentős részben megette a 2022–2023-as nagy infláció.

A kormány végül 2024 őszén, az új önkormányzati ciklus első napjaiban állt elő a most is hatályban lévő rendszerrel. Ez a polgármesterek fizetését nem nominálisan, hanem a képviselők javadalmazásához hasonlóan az előző évi átlagbérhez képest adja meg, vagyis azokat nem kell évről évre újratárgyalni, automatikusan nő az általános béremelkedés ütemében.

A mostani rendszerben a polgármesterek fizetései így néznek ki a 2024-es 667 365 forintos bruttó átlagbérrel számolva:

A polgármestereket a mostani szabályok szerint a fizetésükön túl költségtérítés is megilleti, ami a fizetés 15 százaléka. A társadalmi megbízatású – tehát nem teljes állásban dolgozó – polgármesterek az itt megjelölt összeg felét vihetik haza. Ilyen polgármesterek jellemzően a legkisebb településeken vannak, előfordulhat tehát olyan, hogy közülük valaki a mai rendszerben az előző évi átlagkereset háromnegyedét kapja.

Nem egyértelmű, hogy a Tisza hogyan változtatná meg a rendszert

Magyar Péter a szombati, RTL-nek adott interjújában nem árulta el, hogy hogyan nyúlnának hozzá a polgármesterek fizetéseihez. Az egyik lehetőség az lenne, hogy visszaállítanák a korábbi rendszert, vagy kitalálnának egy teljesen új szisztémát, amelyben a polgármesterek bérezését egy, a mostanitól eltérő alapra helyeznék. A másik lehetőség, hogy megmaradna a 2024-ben bevezetett rendszer, miszerint ezek a képviselői fizetésekhez hasonlóan az előző évi átlagbértől függenek.

Ennek az előnye, hogy a polgármesterek nincsenek ráutalva a kormány jóindulatára és fizetésemelési hajlandóságára, így talán a központi hatalomtól függetlenebbül tudják végezni a munkájukat. Hátrány ugyanakkor, hogy a polgármesterek – a képviselőkhöz hasonlóan – a többi közalkalmazotthoz képest kivételezett státuszba kerülnek, hiszen minden közalkalmazott és köztisztviselő esetében logikus lenne, hogy a fizetés az előző éves átlagbértől függjön, a legtöbb pozícióban ez azonban nem jár.

Mivel a Tisza a csütörtökön benyújtott javaslatával a képviselők esetében nem lépett el a mostani rendszertől, és meghagyta annak azt a központi elemét, amely a fizetéseket az előző évi átlagbérhez képest állapítja meg, feltételezhető, hogy a polgármesterek esetében is így járnának el. Kérdés azonban, hogy az ő fizetéseiket mekkora léptékben csökkentenék.

Nehezebb lesz, mint a képviselők fizetésével

A polgármesterek esetében ugyanis egy, a képviselőkéhez hasonló, 40 százalékos csökkentés több kérdést is felvetne. Az egyik az, hogy a kistelepülési polgármesterek fizetése ezzel egyszerűen alacsonyabbá válna, mint amennyit egy jó szakma vagy diploma birtokában lévő személy más pozíciókban meg tud keresni – vagyis a polgármesterek egy része anyagi okokból távozhatna erről a pályáról.

A másik az algyői Molnár Áron által is felvetett probléma, mégpedig az, hogy a polgármesterek az önkormányzati cégekkel szemben a tulajdonosi jogok gyakorlói. Mivel ezeknél a cégeknél piaci vezetői fizetéseket kell adni, a polgármesteri fizetések csökkentése sok településen ahhoz vezethetne, hogy a városvezető kevesebbet keres, mint az alá tartozó cég vezetője. Az pedig valóban méltatlan, vagy minimum furcsa helyzet, ha egy köztisztviselő nem keres annyit, mint az alá tartozó cég vezetője, hiszen ebben az esetben felmerül, hogy a polgármester anyagilag jobban járna, ha lemondana és kineveztetné magát az önkormányzati cég élére.

Kérdés persze, hogy mi a Tisza Párt valódi célja a polgármesteri fizetések csökkentésével, a spórolás, vagy inkább a jelenlegi polgármesterek kedvét vennék el a pozíció betöltésétől. Az, hogy itt mit akarnak elérni, a vidékfejlesztési miniszter és az önkormányzati szervezetek közötti tárgyalásokon derül majd ki.

A Tisza Párt polgármesteri fizetéscsökkentésekre vonatkozó terveivel kapcsolatban megkerestük a Tisza Pártot és a Miniszterelnökséget, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.